Így készültek a Die Hard 5 rombolói

A pesti utcákon törő-zúzó Cougar harcjárművek egy kivétellel mind ZIL teherautó-alapokra épültek, méghozzá a Szalay Dakar Team műhelyében. Mielőtt megnézné Bruce Willis kalandjait a moziban, ismerje meg az eddig hét lakat őrzött monstrumokat és az akciójelenetek kulisszatitkait!

Aki ilyen járművet lát a visszapillantó tükörben, és kedves az élete, jobban jár, ha menekülőre fogja

Budapest, Vörösmarty utca, bár a környéket kevéssé ismerők erre aligha jönnének rá: az összes utcanévtáblát, reklámot és rendszámot cirill betűsre cserélt a Die Hard 5 stábja, elvégre Moszkvában járunk. Kék Mercedes Sprinter furgont üldöz egy zord katonai jármű, de kitolat eléjük egy audis mazsola. A furgon csak végighorzsolja a parkoló autók oldalát és letöri róluk a tükröt, a szörny viszont úgy löki félre az útjából és borítja fel az Audit, mintha egy zsák avar lenne. Vajon elkapja? Nem lőjük le a poént a február 14-i magyar mozipremier előtt, inkább azzal foglalkozunk, mi lehet a filmben szereplő páncélozott jármű, amelyet a forgatás helyszínén sokan szovjet nagyvasnak tituláltak. Aki jártas katonai ügyekben, vagy figyelte az iraki háborús híradásokat, jól tudja, hogy ez bizony egy átalakított Cougar páncélozott harcjármű, vagyis tősgyökeres amerikai. Hosszabbik, háromtengelyes változata HE névre hallgat, és nem csúzlizó kölykök, hanem rakétameghajtású gránátos és alkalmi robbanófegyveres vendégvárók ellen fejlesztettek ki. Ezek az MRAP (akna elleni álcázott védelmű) járgányok amúgy a magyar missziót is szolgálják Afganisztánban, bár időközben egy igen érdekes, hazai gyártású alternatívájuk is akadt a Komondor formájában, amelynek prototípusával elsőként indultunk próbakörre. Sorozatban azonban csak a Cougar készül, bár természetesen nem olyan szériában, mint például a Chevrolet Impala: első körben az amerikai hadsereg is összesen ezer darabot kapott belőle.

"Hallo, Pentagon? John Moore vagyok, a Die Hard 5 rendezője, és néhány Oroszországban játszódó jelenethez szeretnék elkérni néhány harcjárművet." "Természetesen, Mr. Moore, nyugodtan vigyen párat, csak küldjenek majd néhány tiszteletjegyet a premier előtti vetítésre." Ugye érezzük az iróniát: egy ilyen beszélgetés elhangzására a valóságban nem sok esély lenne. Főleg nem azzal a deklarált céllal, hogy a film üldözős jeleneteiben néhányuk megsemmisüljön, hisz még az afgán terroristáknál is nagyobb veszélyt jelen rájuk az akcióra éhes producer és az elvetemült kaszkadőr. Szóval a jelenet leforgatásához replikákra volt szükség, amelyeket azonban le is kellett gyártani valahol, és itt jött a képbe a forgatás helyszíne, Magyarország. A Dakar-raliról és az autóépítésről ismert Szalay Teamre esett a választás, ahol a nagyvasak specialistája, Darázsi Zsolt vette kezelésbe a projektet, és mindenekelőtt megfelelő műszaki donorok után nézett. Ezek végül a Magyar Honvédségtől leselejtezett, háromtengelyes ZIL teherautók lettek, a "százon százat" fogyasztó Uralok motorblokkjával, így végül részben mégis csak igaza lett azoknak, akik a szovjet technikára tippeltek a Vörösmarty utcában.

A Varsói Szerződés tagállamai sok rádiós ZIL 131-et rendszeresítettek. Ezek voltak a donorok

Figyelmes olvasóinknak feltűnhet, hogy következetesen többes számot használtunk az előző bekezdésben, holott a filmben egyszerre csak egy Cougar szerepelt. Nos, a hollywoodi szokásoknak megfelelően egy kisebb flottát, szám szerint négy darabot készítettek belőlük, speciálisan a film jeleneteihez és a kameraállásokhoz kialakítva. A harcjármű-kópiákból hármat a Szalay-műhelyben gyártottak, egyiküket részletesen kidolgozott berendezéssel a belső felvételekhez, a másik kettőt pedig a borulós jelenetekhez használták. Csakhogy egy ilyen, alaphangon 17 tonnás monstrumot nehezebb bukfencre tanítani, mint egy cirkuszi elefántot, ha pedig mégis sikerülne a mutatvány, jó eséllyel ripityára törné környezetét és hajtója csontjait. Ezért a replikákba annyi bukócsövet építettek be, amennyivel egy lakóházat is fel lehetne állványozni, és természetesen elhagyták róluk a dögnehéz páncélzatot. A borulós járgányok fülkéje alól egy-egy 30 centis cső meredt az úttest felé, hátra pedig sűrített levegős palackok kerültek, így az akciójeleneteknél rakétaként lökték el magukat az aszfaltról.

Afganisztánban a magyar alakulat is az amerikai Cougarokat használja, még legalább 2014 végéig

Rámpát csak a negyedik replikánál használtak, amelynek az volt a feladata a Die Hard 5-ben, hogy egy mellvédet átszakítva leugrasson egy alsó úttestre, és ott folytatni tudja az útját. Első kísérletre csak fél sikerrel teljesült a küldetés, földet ért ugyan a behemót, de azzal a lendülettel kiszakadt az első futóműve. A megerősítésre már itthon, Szalayéknál került sor, és másodszorra már sikerült a mutatvány, amelyet nem a belvárosban, hanem a Hungaroringen felépített dobbantón vettek fel. Az ugratós replika amúgy - a flottából egyedüliként - Amerikában épült, csővázas felépítésű és üvegszálas burkolatot kapott. Mivel az Egyesült Államokban a hidegháborúra saját járműflottával készültek, arrafelé természetesen M-zárolt Ural- vagy ZIL-készletek sincsenek elfekvőben, így a produkciós cég kerített hozzá egy V10-es, bő ötszáz lóerős Dodge Viper motort. Jól szólhatott, de állítólag a mélyen gurgulázó Ural-ZIL motoros magyar gépeknek sem volt miért szégyenkezniük, főleg, hogy a motorjukat néhány trükkel tovább okosították, és a látványos farolások kedvéért gyorsrögzítős, sűrített levegős kéziféket sem átallottak bevetni. Ezekről, valamint az építés közben felmerült méretezési gondokról és a gumifüstölési trükkjeiről Darázsi Zsolt mesél videónkban, ahol bontás közben láthatják az utolsó két fennmaradt Cougar-klónt.