Kevesen tudják, de a Continental nem csak gumiabroncsok gyártásával foglalkozik, bevételük 70 százalékát már egyéb autóipari alkatrészek beszállításából szerzik. A cég a vezetéstámogató rendszerek egyik fő fejlesztője, ezek azok, amelyek a modern autókat képessé teszik a sáv tartására, a távolság tartására az elöl haladó járműhöz képest, a táblafelismerésre vagy az automatikus vészfékezésre. Innen már csak egy lépés az automatizált vezetés, amely a vezetéstámogató rendszerek összehangolt egészét és evolúcióját jelenti, a cél, hogy a lehető legtöbb feladat alól tehermentesítsék az autó vezetőjét.
Az elmúlt negyven évben Németországban a közúti balesetek haláleseteinek a száma 22 ezerről 4 ezerre csökkent (2020-ra 2 ezer a prognózis), pedig az autók száma a többszörösére emelkedett. Nem nehéz kitalálni, hogy az egyre fejlődő biztonsági rendszereknek köszönhető a drámai javulás, de még mindig van hova fejlődni. Az automatizált vezetés egyik célja, hogy a balesetek száma a nullához közelítsen, ha ez bekövetkezne, csak Németországban évi 400 milliárd eurót spórolna meg a társadalom a kórházi kezeléseken, javításokon, és a balesetek okozta dugók jelentette GDP-kiesésén. Persze vannak az autóvásárlóknak sokkal könnyebben eladható előnyei is az automatizált vezetésnek: a magát vezető autó takarékosabban bánik az üzemanyaggal, hatékonyabb a forgalom áramlása, és amíg nem kell a vezetésre figyelnünk, szörfölhetünk a neten, könyvet olvashatunk, filmet nézhetünk, vagy akár el is szundíthatunk. Persze még sok időnek kell eltelnie, hogy egy Suzuki Swift is tudja ezt a funkciót, de - mint az a Contintal hannoveri Tech Show-ján megtudtuk - már pár éven belül megjelenhetnek ezen rendszerek kisebb tudású, kezdetleges változatai.
Az első komoly lépes az automatizált vezetés irányába a cég szerint 2016-ban jön el, ekkor kerülnek ugyanis piacra a részlegesen automatizált rendszerek, amelyek autópályákon, de kizárólag araszoló forgalomban, 30 km/h-s sebességig átveszik a vezetést a sofőrtől. Sztereo szélvédőkamra, rövid és hosszú távú radarok (30, illetve 200 méterig), ultrahangos érzékelők és infrakamerák segítik a kocsiknak a környezet érzékelését, amelyek így megállnak és elindulnak, lassulnak, gyorsulnak, és követik a sávot vagy akár felfestés nélkül az előttük menő autót is. Azonban a vezetőnek még folyamatosan figyelnie kell a forgalmat, és készen kell állnia arra, hogy bármelyik pillanatban visszavegye az irányítást a géptől, ha az figyelmezteti erre.
2025 körül jelenhetnek meg a teljesen automatizált járművek
A Continental szerint 2020-ban jöhet el a második szint: ez már nem korlátozódik majd 30 km/h-s vezetésre, és az is nagy különbséget jelent majd, hogy a vezetőnek nem kell figyelnie az autóját, hogy az miként vezeti önmagát. Ugyanakkor ennél a rendszernél még biztosítani kell a lehetőséget, hogy a sofőr bármikor visszavehesse az irányítást a jármű felett. A teljesen automatizált autók 2025-ben kerülhetnek piacra, de a robotpilótát csak a legkisebb kihívást jelentő terepen, az autópályákon lehet majd használni, és csak 130 km/h sebességig. Persze ez még így is elég nagy kihívást jelent a Continental automatizált közlekedésen dolgozó 1300 mérnökének, ugyanis a járműveket fel kell majd készíteni a többszintű útkereszteződésekre, a forgalomelterelésekre, a fizetőkapukra, a sebességkorlátozásokra, és a leállósávok használatára is, ha esetleg műszaki hiba jelentkezne. Ez a rendszer azonban már nagyfokú szabadságot ad a vezetőnek, ugyanis neki nem kell majd figyelnie, hogyan vezet helyette az autója, és arra sem kell felkészülnie, hogy visszavegye a vezetést, amíg az autópályán halad. Azonban a lehajtónál biztosan vissza kell majd vennie az irányítást, és ha ezt nem teszi meg, az autó magától megáll majd a leállósávban.
Zárt pályán, a Hannovertől 20 km-re található Contidrom területén tehettünk egy próbautat egy automatizált Volkswagen Passattal. Kívülről csak az volt feltűnő rajta, hogy a VW-emblémáit letakarták, és német helyett nevadai rendszámot kapott. A piros táblán egy fektetett 8-as, vagyis egy végtelenjel is látható, amely az automatizált autót jelenti. Jelenleg Nevada a három olyan állam egyike Florida és California mellett, amelyik engedélyezi az automatizált autók közúti tesztelését. Ebbe a fekete Passatba már 15 ezer mérföldet tettek az ottani úthálózaton a számos zárt pályás teszten kívül. Beülve az tűnt fel, hogy a középkonzolra egy hatalmas monitort szereltek, amely azt mutatta, hogy az autó hogyan érzékeli a környezetét. Zöld színnel jelölte a kocsi a sík terepet, ahol elméletileg képes haladni, az animált kép mellett a valós kamerakép is megjelent. Az autó azonban nem úgy lát, mint az ember: ha nincs határozott felfestés, szalagkorlát vagy padka, akkor minden olyan felületet autózhatónak ítél, ami viszonylag sík, így például az út melletti rétet is.
Attól még nem ájultam el, hogy a tesztautó képes volt a beállított sebességgel haladni, illetve meghatározott távolságot tartani az előtte haladó gépjármű mögött, és ezzel egy időben a saját sávjában maradni, hiszen ezekre a trükkökre a mai modern autók is képesek, persze megfelelően felextrázva. Amit viszont nem tudnak még a mai szériaautók, hogy a robot Passat felismerte a közlekedési táblákat és jeleket, de nem csak figyelmeztetett rájuk, hanem ezeknek megfelelően választotta meg a sebességet. Még az útmunkákat szimuláló terelőtáblák sem fogtak ki rajta, szépen megoldotta az irányváltoztatást, mindvégig párhuzamosan haladtunk a tereléssel. Tetszett az is, hogy észlelte a kerülendő útpadkát, a pirosan világító közlekedési lámpánál megállt, és az automatikus vészfékezés is működött, amikor hirtelen megállt előttünk egy másik autó, vagy amikor egy gyalogost imitáló babát húztak elénk az útra.
A Continental bemutatója meggyőzött arról, hogy pár éven belül - bizonyos forgalmi helyzetekben - már simán elképzelhető, hogy robotpilóta fog vezetni helyettünk. Ez főleg azoknak lehet áldás, akik gyakran mennek hosszú utakra, vagy mindennap ugyanazon az autópálya-szakaszon járnak be a munkába, és már nagyon unják. Sokkal több idő kell ahhoz, hogy a bonyolult, kaotikus városi közlekedésben is el tudják majd vezetni magukat biztonságosan az autók Nem kétséges, hogy a technológia már nagyon közel áll a sorozatgyártáshoz, egyre jobban kezd kirajzolódni, hogy a bevezetés akadálya sokkal inkább a jogi szabályozás lehet, hiszen elég bonyolult kérdés, hogy ki a hibás akkor, amikor a magát vezető autó részese lesz egy balesetnek.