Tizenhárom tonnás tetem kétmillióért

A kert végében rohasztott Ikarusok kora ugyan lejárt, de azért így is rengeteg módja van, hogy kiöregedett buszokat, villamosokat, vagy akár vasúti kocsikat vegyünk. Csak a fantáziánkon és pénztárcákon múlik, hogy mit hozunk ki a fémhulladéknak szánt tömegközlekedési eszközökből, kiszuperált katonai teherautókból pedig zavarba ejtően nagy a kínálat.

Leselejzetett londoni emeletes buszokból árulják a lángost a Duna-parton Forrás: Kismartoni András - Origo

Selejtvonat - így nevezik a keményvonalas vasútrajongók az utolsó útjukra induló szerelvényeket, amelyek rendszerint graffitikkel tarkított, rozsdás kocsikból vagy magatehetetlen mozdonyokból állnak. A pusztulás láttán sokakban beindul a „jó lenne ez még valamire” gyűjtőreflex, de egy vagon azért mégis más kategória, mint a lomtalanításból kimentett hintaszék: hatalmas helyet foglal, ráadásul a szállítása is komoly tortúra, hacsak nincs valakinek saját iparvágánya a kertben.

Mint a MÁV-tól megtudtuk, a még felhasználható alkatrészek kiszerelése után a legtöbb kocsit elbontják, de nagy ritkán azért magánszemélyek vagy vállalkozások egészben is vásárolnak egyet-egyet. Ilyenkor a nagy fémtömeg miatt anyagárban határozzák meg a fizetendő összeget, ami egy személykocsi esetében nettó 1,5-2,5 millió forint, aki viszont kevesebbel is beéri, olcsón megvehet egyes berendezési tárgyakat vagy külső elemeket. Ezeket főleg a kocsmatulajdonosok, díszlettervezők, művészek és persze vasútbarátok keresik, ugyanakkor az egészben felhasználásra is van néhány konstruktív példa: egy kutyás életmentő alapítvány saját vasúti kocsiban tart gyakorlatokat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig már húsz éve hajléktalanszállót működtet egy kimustrált szerelvényben.

Kevés vasúti kocsi kerülte el a bezúzást - az Orient Expressz a kivételek egyike Forrás: Kismartoni András - Origo

Nálunk nincs a vonatból, metróból, vagy repülőből épített hotel

Lenne ugyanakkor mód kereskedelmi célú hasznosításra is: világszerte olajfúró tornyokban, óriásdarukon, repülőgépeken, sőt, repülőgép-hordozó anyahajón is nyitottak már szállodát, és természetesen a vonatok sem maradnak ki a sorból. Kanadában például egy komplett szerelvényt és egy bakterházat, a romániai Felsővisión pedig egy kisvasúti járművet alakítottak hotellé, sajnos nálunk egyelőre nincs ilyen kezdeményezés. Itthon a kiszuperált vagonok legismertebb újrahasznosítási módja az étteremmé vagy büfévé alakítás, ilyen működik Budapesten a Déli pályaudvar és a Közlekedési Múzeum szomszédságában.

Hasonló funkciót kapott néhány kivénhedt villamos is, Szegeden kávézni (egyetemista-nyelvre lefordítva sörözni) lehet egy felújított tujában az egykori 7-es vonalán, a zugligeti 56-os járat egykori végállomásán pedig egy kemping recepciója működik két sárga kocsiban. Ennek ellenére Magyarországon nem túl sok helyen használják kreatív célra a leselejtezett kötöttpályás járműveket, holott a lehetőségek tárháza végtelen: a kivénhedt szovjet metrókocsikból lehetett volna például hangulatos éttermet készíteni, mint amilyet nemrég Moszkvában megnyitottak. Ám hiába hirdette a BKV eladásra a 2-es vonalról az Alstom szerelvények érkezésével feleslegessé vált járműveket, egészben senkinek sem kellettek, így bontás után veszélyes hulladékként adták el őket, kocsinként 456-860 ezer forintos áron. A vállalatnál egyébként nem csak az orosz EV metrókocsikat, hanem a Ganz csuklós villamosokat is folyamatosan selejtezik, a korábbi tesztünkben bemutatott ZIU trolik pedig végleg eltűntek a pesti utcákról.

Szegeden egy régi villamosvonal megmaradt sínjeire állítottak ki egy régi kocsit Forrás: Hamster.hu

Amikor egy-egy típus az elfekvőbe kerül, nyílt árversenyes értékesítést írnak ki a BKV honlapján és a Metropol újságban, és aki a legtöbbet hajlandó fizetni értük, máris elszállíthatja őket, persze a saját költségén. Nyilván senki sem számít szalonállapotú, nemdohányzó, garázsban tartott, elkényeztetett járművekre, de nem árt tudni, hogy sokszor valójában tetemekről van szó, amelyekből minden fődarabot és használható alkatrészt kiszereltek. A már említett szovjet metrókocsikból például filézés után az eredeti 31,5-től átlagosan 12,3-14,5 tonnányi hulladék maradt.

Sufni helyett kabrióvá válnak az öreg buszok

Minden tömegközlekedési eszköz közül az autóbuszoknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy nyugdíjazásuk után ne azonnal a MÉH-telepen kössenek ki, aminek kézenfekvő okai vannak: sínek vagy hatalmas trélerek nélkül is szállíthatóak. Újrahasznosításukat aszerint lehet a legegyszerűbben csoportosítani, hogy forgalomképesek maradnak-e, vagy pedig egy helyben, kvázi épületként rostokolnak (igaz, vonatatással még ilyenkor is más helyre lehet költöztetni őket). Utóbbi esetre az elmúlt évtizedekben rengeteg példa akadt: néhol tanyaként szolgáltak, másutt pedig, például a gemenci Bóni-fokon komplett üdülőtelepeket alkottak kivénhedt Ikarusok. Sokszor bennük is laktak a tulajdonosok egészen addig, amíg fel nem épült a vityilló, de azután is megtartották a roncsot szerszámoskamrának, sőt, hullámpala tetőt eszkábáltak föléjük, és az üvegeket is beleértve minden porcikájukat méregzöldre vagy strandkorlát-kékre pingálták.

Rendszerint ilyen állaptban, földbe süllyedve találják a gyűjtók a régi buszokat Forrás: Veterán Autó

A hiánygazdaság teremtette leleményességgel sokan méhkaptárként, horgászkunyhóként vagy műhelyként fogták be az öreg buszokat, amelyek sokszor nem csak víkendházak kertjében, hanem a túrázók legnagyobb meglepetésére erdők közepén vagy dombok tetején porladtak. Mára ezek a roncsok jószerével eltűntek (néhányukat veteránjármű-restaurálók húzták ki a földből), utánpótlásuk pedig lényegében nincs a viszonylag olcsó könnyűszerkezetes épületek, illetve a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt. Feleslegessé vált buszt bárki vásárolhat ugyan a környezetvédelmi vállalatoktól, selejtezettet viszont az előírások szerint csak hulladékkereskedő, vagyis kibelezett buszkasztnit nem lehet többé odavonszolni a borospince mellé sufninak. Elméletei lehetőség marad tehát, hogy egy ilyen Ikarus 260-as maradvány a BKV-nál 150-300 ezer forintba kerül a bontottság állapotától függően.

Már félmilliótól hazagurulhatunk egy leselejtezett Ikarusszal

Az épkézláb, kisebb-nagyobb javítások és némi bürokratikus procedúra után forgalomba helyezhető járműveket a Volánbusz félmillió és kétmillió forint közötti áron kínálja, és csak a legreménytelenebb példányokat irányítja át a ceglédi bontóba. Ezzel el is érkezünk a rendszámos, önerőből mozgó, de utasszállítás helyett más feladatokra befogott buszok világába, ahol a felhasználási módja szinte csak a tulajdonos fantáziájától függ: mozgó bemutatóteremként, diszkóként, tüdőszűrő állomásként, tárgyalóként, filmstúdióként és presszóként is beválnak a buszok, legalábbis elméletileg. A trendek azonban azt mutatják, hogy egyre többen más járműveket választanak helyettük, amit az egykor igen népszerű mozgóbolttá alakítás háttérbe szorulása tökéletesen érzékeltet. Bár maga a műfaj reneszánszát éli Magyarországon, az árusok inkább a sokkal olcsóbban fenntartható, B-s jogosítvánnyal is vezethető furgonokból árusítnak a nehézkes buszok helyett, és ugyanígy kisebb járműveket szereznek be az autóversenyzők is. Mint Bessenyey Zoltán rali pilóta megkeresésünkre elmondta, mind több csapat egy vagy két Mercedes Sprinter méterű furgonnal és tréleren húzott versenyautóval indul útnak, és esetenként külön lakóautó kíséri őket. Így gyorsabbak és mentesülnek a hétvégi kamionstop alól, fogyasztásban pedig még három járművel is ugyanott vannak, mint amit egy klasszikus, elül hálófülkésre, hátul versenykocsi-beállósra átalakított Ikarusnál.

Anno egyetlen nyitott Ikarus 200-as készült, ma viszont tömegével kabriósítják Forrás: Ikarus

Hasonló trendekről számoltak be a többek között Szalay Balázs egyedi Ikarus 211-es lakóbuszát megépítő Biwak műhelynél, hozzátéve, hogy a profi lószállítók is jó ideje inkább teherautó-alapokra épülnek. Ezek szerint leáldozott a kimustrált autóbuszoknak? Nem egészen, csak az emberek inkább a különlegeset keresik - például a londoni emeleteseket, amelyek ugráló várral felszerelt mobil játszóházként (két órára 100 ezer forintos díj ellenében) ugyanúgy megjelentek Budapesten, mint Duna-parti szórakozóhelyként, szigorú tekintető kalauz helyett lángost sütő és fröccsöt mérő személyzettel. A legnépszerűbb felhasználási terület mostanában mégis a turistaszállítás, csak az a lényeg, hogy ne legyen oldalablak, és lehetőleg tető sem. Városnéző óriáskabrióként egyre több egykori távolsági Ikarus 256-os születik újjá, ami az átalakítás költségeit beleszámítva sem rossz üzlet, tekintve, hogy egy ilyen járművet használtan 1-1,2 millió forintért meg lehet vásárolni, miközben a két napig felhasználható jegyért fejenként 6000 forintot kell fizetni.

Örök sláger az M-zárolt katonai teherautó

Nem csak kisgyerekek, hanem apukák kedvencei is az öreg tűzoltóautók, amelyek gyűjtésére nálunk és külföldön is szakosodott néhány rajongó. Valamennyi nagyvas közül ezek érik el a legkésőbb a selejtezési korhatárt, elsősorban a gondos karbantartás és a csekély futásteljesítmény miatt, amikor pedig mégis új járművet szereznek be helyettük Ausztriában vagy Németországban, sok matuzsálem (például a nemrég bemutatott Mercedes 1113) magyar önkéntes egyesülethez kerül adományként. Újra funkciót tehát elvétve kapnak az öreg tűzoltókocsik, a nagyobb rendőrségi járművek esetében viszont erre adott a lehetőség, igaz, elég bizarr lenne azért egy berácsozott rabomobilból lakóautót építeni.

Régi mentőautót senkinek sem jut eszébe megmenteni, így haltak ki a Nysák Forrás: Kismartoni András - Origo

A dobozos csapatszállító IFA teherautókat viszont többféleképpen újra lehet hasznosítani, arról azonban senki ne álmodjon, hogy a leselejtezett vízágyúval fogja locsolni a szántóföldjét. Mint a rendőrségtől megtudtuk, mindenre kiterjedő ORFK-szabályozás alapján döntenek a megyei kapitányságok és más szervek a kivénhedt járművek nyugdíjazásáról, amelyeket azután kormányrendeletben előírt koreográfia szerint, nyilvános árveréssel vagy ajánlattételi felhívással értékesítenek, elvileg akár magánszemélyek részére is. Általában nem kapkodják el a szervek az eladást, a lízingelt járműveknek azonban garantáltan nincs esélye kék villogóval megérniük a veteránkorhatárt: ezeket meghatározott idő és futásteljesítmény le kell szerelni. Az ilyen, nagy tételben visszavett autók kereskedőkön keresztül előbb-utóbb megjelennek a használtpiacon, amire jó példa a korábbi tesztünkben szereplő ex-rendőr Ford Focus kombi.

Aki különlegesebb járművre vágyik, szintén jó kelyen keresgél az internetes hirdetési oldalakon: öreg katonai teherautókból döbbenetesen széles a választék. GAZ 66-osokat például már félmillió forinttól lehet találni, igaz, nevükhöz méltóan a fotókon némelyikük már kis sem látszik az aljnövényzetből. Ugyanennyiért már romos Csepeleket is kínálnak, a jó példányok ugyanakkor 1-1,2 millióba kerülnek, igaz, ennyiért akár satupaddal és gázkonvektorral berendezett műhelykocsit is ki lehet fogni. Másfél millióért csehszlovák Praga teherautó is elvihető, a szovjet nagyvasak pedig biztosan ismerősök azoknak, akik voltak sorkatonák: a MÉH-telepre való tetemektől a 3,5 millió forintos, oldtimer-rendszámos Ural teherautóig minden előfordul a kínálatban. Potom 700 ezer forintért visszautasíthatatlan ajánlatnak tűnik a mindössze 1800 kilométer futott, saját áramfejlesztővel is ellátott ZIL 131-es, bár a benzinmotor feneketlen étvágya miatt ennél is meg kell gondolni minden egyes gázfröccsöt.

Nem minden feleség díjazza, amikor valaki hazaállít egy pótkocsis ZIL-lel Forrás: ZIL

A háromtengelyes szörny, akárcsak oly sok eladó jármű, M-zárolt készletből származik, ami azt jelenti, hogy nem gyakorlatoztak fele, hanem konzerválva félretették mozgósítás esetére. Sokan lecsaptak az ilyen, jóformán nullkilométeres veterán járművekre, de arról, hogy ilyenekből vannak-e még elfekvő készletek, az adatok titkosságára hivatkozva nem adott tájékoztatót a Honvédelmi Minisztérium. Azt viszont megtudtuk, hogy 25 millió forintos értékhatárig rendszerint csomagban, pályázati felívás útján értékesítik a leselejtezett eszközöket, és bár elvileg ezekből is vásárolhatnak magánszemélyek, ahhoz tevékenységi-, tárgyalási- és adott esetben exportengedélyek szükségesek. A pályázatokat a minisztérium honlapján teszik közzé, ahol most éppen 30 ezer AK63D gépkarabély keres új gazdát, de nemrég egy komplett MIG-29B vadászrepülő flottára is lehetett licitiálni. Míg ezekkel legfeljebb haditechnikai kiállításokon találkozhatunk, a gumikerekű katonai járművek megjelentek a civil életben is: Badacsonyban például kiszuperált UAZ terepjárókból készítettek hegyi taxikat, a rádiós vagy parancsnoki felépítményű teherautókból pedig néhányan lakóautót, vagy ritkán expedíciós járművet készítenek. A Csepelek és ZIL-ek mégis leggyakrabban zöld vagy piros rendszámmal fát szállítanak az erdőkben, a gázárak megemelkedése óta ugyanis sokan újra felfedezték az ütésálló régi technikát.