Aki életet lehelt a lomha dízelekbe

A kerregő olajkályhából olyan motort csinált, ami versenypályán is legyőzte a benzineseket. Ma 75 éves Dr. Anisits Ferenc.

Szolnokon született, tanulmányait is szülővárosában kezdte, az érettségit azonban már a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tette le 1957-ben. A gyerekkora óta az autók és repülők bűvöletében élő Anisits hamar elhatározta, hogy mérnök akar lenni, ezért a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahol 1962-ben mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Előbb a Malomépítő és Gépgyártó Vállalatnál, majd épületgépészként a szolnoki megyei tervezőirodában helyezkedett el. Munkahelyein politikailag megbízhatatlanként kezelték, mert az 1956-os forradalom után tiltott határátlépés közben elfogták, a zaklatások miatt végül elhagyta Magyarországot.

Teherautó és traktormotorokkal kezdte a dízelezést

Fél év alatt megtanult németül, s 1965 októberében a MAN cégnél kapott állást a nagy hajómotorok fejlesztési és kutatóosztályán, itt Rudolf Diesel egykori kísérleti padján dolgozhatott. Szakterülete a körfolyamatszámítás és alapfejlesztések voltak, de hamar jártasságot szerzett a számítástechnikában, két év múlva már a cég vezető kutatói előtt tartott előadást. Ekkortájt jelentek meg első, számítógépes szimulációval foglalkozó cikkei, majd figyelmét a dízeltechnológia tanulmányozására összpontosította, 1973-ban a braunschweigi Műszaki Egyetemen kiváló minősítéssel szerzett doktori címet. A MAN cégtől osztályvezetőként távozott, mert Svájcba hívták a jó nevű Adolph Saurer autóbusz- és teherautó gyártó céghez. Itt Fiat dízelmotorokat fejlesztett, emellett az akkor még ismeretlen, de ma már általánosan használt közös-nyomócsöves befecskendezéssel kísérletezett. A Saurertől az MWM Mannheim vállalathoz szerződött, itt ipari dízelmotorok tervezésével bízták meg. A vállalat az ipari- és traktormotorok fejlesztésében végzett eredményes munkájáért Carl Benz Érdemrenddel tüntette ki.

Leszámolt a lomha és hangos dízel sztereotípiájával

A BMW 1980-ban kérte fel a felső-ausztriai Steyrben újonnan létrehozott dízelfejlesztő központjának vezetésére, ahol két évtizedet töltött el, az itt kifejlesztett dízelmotorok világhírnévre tettek szert. Első nagy sikerük az 1983-as BMW 524td volt, a soros hathengeres, örvénykamrás, turbófeltöltős dízelmotor volt, amely végre nem egy lomha és hangosan kerregő erőforrás volt, hatalmas nyomatékának köszönhetően kifejezetten dinamikusan lehetett vele autózni. 1987-ben mutatták be első teljesen elektronikus szabályozású dízelmotorukat, amely komoly feltűnést keltett, továbbfejlesztett változatát még ma is gyártják. Anisits irányításával fejlesztették ki és vezették be a világon először a sorozatgyártásba az elektronikus dízelszabályozást (EDC) és az első közvetlen befecskendezésű V8-as dízelmotort, amely több teljesen újszerű konstrukciós megoldást tartalmazott.

Az 1998-as győztes autó makettjét az egykori ellenféltől, az M GmbH-tól kapta ajándékba. Akkoriban nem sokan hittek abban, hogy egy dízelmotornak sok esélye lehet versenypályán. Forrás: Origo

Dr. Anisits Ferenc csapatával három dízelmotor-generáció 15 motorját fejlesztette ki, ezekből a mai napig több mint 5 millió darabot gyártottak; hat- és nyolchengeres dízeljeik 1999-ben és 2000-ben elnyerték Az év motorja kitüntetést. A konstruktőr világhírét négyhengeres, kétliteres dízelmotorja alapozta meg 1998-ban, amikor a BMW 320d modellje a nürburgringi 24 órás autóversenyen fölényesen megverte a benzines versenytársakat. A győztes autó 160 kilométerrel előzte meg a többieket, a benzinesekhez képest sokkal kevesebbet kellett tankolni, ugyanakkor 4 és fél másodperc alatt gyorsult 100-ra. Az impozáns teljesítmény az addig lomhának tartott dízelmotort a vásárlók szemében szalonképessé tette, mindeközben megőrizte a BMW márka sportos imázsát.

Anisits neve fogalom az autógyártásban, szakvéleményére ma is kíváncsiak, az általa lefektetett körfolyamat-számítás egyenleteit világszerte alkalmazzák és egyetemeken tanítják. A magyar mérnök nevét mérföldkőként jegyzik a BMW vállalat történetében. A céghez kívülről érkezett vezetőként, többnyire osztrák munkatársakból hozta létre kiváló fejlesztőcsoportját, amellyel forradalmasították a dízelmotor-gyártást, s jórészt az ő munkájuknak köszönhető, hogy a BMW jelenleg Európában kétszer annyi dízelautót ad el, mint benzinest. A konkurencia dízelprogramjának utánzása helyett saját fejlesztésű dízelmotorokba invesztáltak, sikerrel. Az elektronikus dízelszabályozás nagy szériában történő bevezetéséért 1995-ben Anisitsnek ítélték Európa legrangosabb műszaki elismerését, a 100 ezer euróval járó Ernst Blickle nemzetközi innovációs díjat, amelynek ő az egyedüli magyar birtokosa. Az Ausztriában élő konstruktőr 2001 óta díszpolgárként látogathat haza szülővárosába is. A magát némi öniróniával már kifutó modellnek nevező szakember így foglalta össze fejlesztői ars poeticáját: "Ha az előttem haladó nyomában járok, sohasem tudom megelőzni."

A fenti interjút még 2009-ben készítettük Ausztriában Dr. Anisits Ferenccel, miután hazafelé tartottunk a nürburgringi 24 versenyről, amelyen az Origo munkatársa, Vida János is indult egy dízel BMW-vel.