Minden, ami a téli autózáshoz szükséges

Összeszedtük a téli autóhasználat kapcsán született cikkeink legjavát, a téli gumi vásárlási tanácsoktól kezdve egészen a vezetéstechnikai trükkökig.

Egy magára valamit is adó (autós)újság legalább egy téli felkészítéses cikket elsüt ősszel, a lelkesebbek többet is, mi is már a sokadik bőrt húzzuk le erről ebben a szezonban, és most is ezt tesszük, ugyanis annyi cikket írtunk már ebben a témában, hogy ideje összeszedni a legjobbakat.

Az autók téli felkészítése

Az ilyenkor szokásos és ezerszer megírt tippek (ablaktörlő lapátok, izzók, szőnyegek, fagyállók cseréje stb.) megjegyzésén túl érdemes olyan dolgokkal is tisztában lenni, hogy mennyire hasznos télen a klímahasználat, mert ezzel nem csupán a páramentesítés nyűgét tudjuk le, hanem a légkondicionáló berendezés gumielemeit is kényeztetjük, ugyanis a csövekben keringő folyadék keni ezeket az elemeket. Ennek hiányában a tömítések idő előtt elöregednek és a rendszerben lévő gáz elillan, mi pedig azt vesszük észre az első melegebb tavaszi napon, hogy autónk elfelejtett hűteni.

A rutinosabbak a zsebükben tartják a jégoldót, a kevésbé rutinosak az autóban és a lekapart ablakon keresztül szemlélik az áhított tárgyat, amivel ki tudnák olvasztani a befagyott zárat Forrás: AFP/Ruslan Krivobok

Akkumulátor

Az autók akkumulátora ugyanúgy veszít a teljesítményéből az idő múlásával, mint például egy mobiltelefoné, csak míg ez utóbbit észrevesszük abból, hogy gyakrabban kell a töltőre dugni, az autóaksi többnyire váratlanul adja fel, amihez jó eséllyel egy hideg téli reggelt választ. Ennek meglehetősen egyszerű az oka: nagy hidegben a kapacitásának akár a kétharmadát is elveszítheti az autó akkumulátora, így egy életciklusa vége felé járó darab, amely ősszel még eljátssza, hogy kutya baja, a kemény mínuszokban már nem képes beindítani a motort. Kellemetlen ügy, pláne ha még sietnénk is valahová, mert ilyenkor csak két dolgot tehetünk: vagy segítséget kérünk egy másik autóstól és két kábel segítségével „bebikázzuk” az autónkat, vagy beruházunk egy új akkumulátorba. Ennek is két módja lehet, a legolcsóbb, ha mi magunk megyünk el egy beszerző körútra, amihez hasznos segítség ez az összeállításunk, vagy felhívunk egy akkusegély, szolgálatot és csak bediktáljuk autónk paramétereit és megvárjuk az új akkumulátort.

Vezetéstechnika

Ha nem akarunk olyan szituációkban keveredni, mint az alábbi összeállításunkba látható, érdemes egy kicsit rákészülni a havas, csúszós körülményekre. Ne legyünk kishitűek, nem létezik fakezű, tehetségtelen sofőr, csak kevés rutin, amin rengeteg gyakorlással segíthetünk. Tehát nyugodtan túrjuk fel a netet, hogy mit kell tenni, elsőkerekes, vagy hátsókerekes autóval csúszós útfelületen, majd keressünk fel egy kietlen placcot, parkolót ahol nem tehetünk kárt magunkban és másokban és alacsony tempóval megnézhetjük mennyivel nő havon a fékút, milyen viccesen "rugdossa vissza" az ABS a fékpedált és mi történik akkor, ha az autó orra, vagy éppen a feneke elindul a kanyarból kifelé. Jobb ezeket egy üres placcon megtapasztalni és begyakorolni a trükköket, mert éles helyzetben csak a rutin segíthet. Természetesen jelentősen gyorsíthatunk a fejlődési folyamatunkon, ha egy valóban szakértő ismerősünket is rá tudjuk venni, hogy tanítson minket, de az a legeredményesebb, ha felkeresünk egy erre szakosodott vezetéstechnikai tanpályát, ahol profi oktatókkal és szimulációs gyakorlatokkal készülhetünk fel arra, hogy mit tegyünk, ha autónk abba az irányba indult, amit nem szerettünk volna. Ilyen tanpálya működik a Hungaroringen, nyílt egy legutóbb Zsámbékon, de lehet csúszkálni például az Autóklubnál is.

Némi gyakorlás után, még egy magát fakezűnek valló sofőr is kilinccsel kanyarodhat.

Téli gumi

Az ősszel indított közlekedésbiztonságos kampányoknak, cikkeknek és a gumigyártó cégek pr hadosztályainak köszönhetően a hideg beálltára már minden autós álmából felriasztva is fújja, hogy 7 fok alatt téli gumira illik váltania. A jól felkészültek még az előnyöket is sorolják: más a téli gumi összetétele a nyárihoz képest, nem merevedik meg a hidegben, valamint havon, jégen is jól elboldogul a számtalan kis lamellájának köszönhetően. Az ilyesmiket taglaló cikkeink alatt kötelező elemként sorakoznak az olyan kommentek, amelyekben azt fejtegetik, hogy „arra a néhány havas napra felesleges a téli gumi”, meg „tudok én annyira vezetni, hogy megoldjam a legtöbb szitut”. Ezekkel nehéz és nem is érdemes vitatkozni, ám még mielőtt valaki nagyon elbizonytalanodna, nem árt tudni, a biztosítók megtagadhatják a kártérítést, ha nem az évszaknak megfelelő abroncs volt a járművön. Szóval előfordulhat olyan abszurd helyezet, hogy hiába volt cascónk és lopták le a parkoló autóról a visszapillantónkat, a biztosító nem fizet, mert nem volt megfelelő abroncsunk.

A legtöbb autós csak akkor teteti fel a téli gumit, ha már leesett az első hó, de sokan egyáltalán nem tartják ezt fontosnak. Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A téli gumi hiányával egyébként nem csak egy esetleges kártérítés kifizetését kockáztatjuk, de külföldre se nagyon mehetünk az autónkkal, mert a legtöbb környező országokban már kötelezően előírják a használatát. Sokan spórolásból a négyévszakos abroncsokba menekülnek, amivel csak az a baj, hogy az ilyen gumik pont akkor hagyják cserben az embert, amikor a legnagyobb szükség lenne a tapadásra: hóban és a legnagyobb nyári kánikulában. Persze, aki évente csak néhány ezer kilométert autózik, annak jó megoldás lehet. Sokan nem tudják, de a téli gumi kapcsán a kor is fontos tényező, ugyanis 3-4 év után akkor is jelentősen romlik a gumi „tudása” ha egyébként nem használtuk sokat és nem csökkent drámaian a profilmélység. Aki mindezek hatására a vásárlás mellett dönt, vegye figyelembe a különböző gumitesztek eredményeinek átböngészésnél, hogy a mi klímánkon a vizes útviszonyokon produkált értékek az igazán fontosak. És a végére egy hasznos tipp: sokat spórolhatunk azon, ha eltérünk a gyári mérettől és egy váltóméretet ugorva olcsóban veszünk gumit. Például 205/55 R16-os helyett 195/65 R15-öst veszünk, de ilyen esetben mindig kérjük ki szakember és a gumis műhely véleményét.

Motormelegítés

A végére hagytuk azt a témát, ami valami perverz oknál fogva óriási érdeklődésnek örvend, ez pedig a motor bemelegítése. Ez egyébként kicsit olyan mint a lecsó, nincs két egyforma módszer és érdekes módon még az általunk megkérdezett szakértők se jutottak konszenzusra. Aki nem akarja elolvasni az ominózus összeállításunkat, annak röviden itt az általános ökölszabály: dízel és turbós benzines autókat nagy hidegben legalább egy percig melegítsük egy helyben. A szívó benzinesnek sem árt fél perc melegítés, de akár azonnal is el lehet velük indulni. Fokozatosan terheljük elindulás után az autót, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletet. Alacsony fordulatszámon erőltetni, magas fordulaton pörgetni nem szabad a hideg motort. A bejáratós, új autót a lehető legkíméletesebben vezessük az első pár ezer kilométer során. Az üzemmeleg motort a hosszú élettartam és a kis fogyasztás szempontjából érdemes alacsony fordulatszámon használni, de intenzíven gyorsítani így nem szabad.

Ha csak rövid távokra használjuk az autónkat, és a motorolaj nem tudja elérni az üzemi hőfokát, annak komoly következményei lehetnek. A gyári előírásnál jóval rövidebb olajcserékkel, vagy utólag beépített motormelegítőkkel hosszabbíthatjuk meg az erőforrás életét. Forrás: Origo

Sokan használják úgy az autójukat, hogy csak néhány kilométert tesznek meg vele, ami alatt – különösen télen – nem tud rendesen bemelegedni. Ez a probléma a dízelek esetében még inkább igaz, de rendszeresen rövid távú használattal és elhanyagolt karbantartással egy benzinmotort is nagyon hamar tönkre lehet tenni. Természetesen léteznek olyan megoldások, amelyekkel felhevíthetjük a motorunkat és meleget varázsolhatunk az utastérbe már akkor, amikor mi még csak a cipőnket vesszük az előszobában.