Egy bő Volkswagen Polo alapterületű, de annál tágasabb családi mindenes második generációja, amit a Nissan már nem egyterűként, hanem tágas ferdehátúként aposztrofál. A dobozforma mára úgy kiment a divatból, mint a rádiósmagnó, helyette miniatűr terepjáró-szerűségeket vagy klasszikus kisautókat keresnek a vevők. SUV-nak ott van a márka kínálatában a holdjáró-fazonú, szűkös Juke, úgyhogy a Note-nál a könnyen emészthető formán és a tágasságon volt a hangsúly.
Sokféle igénynek kell megfelelnie, hiszen azon túl, hogy családanyák fuvarozzák vele a gyereket óvodába és szolfézsra, az apák számára is vállalhatónak kell lennie, ha nincs második autó a családban. Nyugdíjasok is kedvelik a műfajt a könnyű beszállás és a jó kilátás miatt, már csak ezért is érdemes kerülni a megbotránkoztató formákat - ez úgysem a divatkövető szinglik világa.
Ha részletmegoldások helyett az összhatást nézzük, alapvetően úgy, mint fő vetélytársa, a Honda Jazz. Ám az ördög a részletekben rejlik, azokra pedig odafigyeltek a Nissannál: a B-oszloptól hátrafelé lejt a tető, domborításokat préseltek az oldallemezbe, itt-ott krómdíszítések tűnnek fel a kasztnin, szemből pedig mókás rajzfilmkaraktert ad a szigorú fényszórópárba belemosolygó hűtőrács.
Akinek ennyi kevés, a kompresszoros DIG-S kivitelhez rendelhet Sport csomagot 289 ezer forintért, ezt tesztautónk esetében sem hagyta ki a vezérképviselet. Az optikai tuninghoz egyedi első és hátsó lökhárító, küszöbtoldat, tetőszárny, 16 colos alufelni, fekete lámpaszegély, különleges hűtőrács, sötétített ablak és sportkormány tartozik, a kategóriában meglehetősen szokatlan egyveleget adva. De a pimpelés működik, sportdresszben sokat veszít ártatlanságából a Note.
A Renault-Nissan konszern vezére, Carlos Ghosn nem arról híres, hogy táskaszám szórná a pénzt az ablakon, ezért semmi meglepő nincs abban, hogy a Note a Clio platformjára épül. Természetesen a dízelmotor is a franciák adománya, a benzinekre viszont nincs logikus magyarázat: a tesztautónkban morgolódó 1,2-es blokk japán fejlesztés, és a műfajban szokatlanul kompresszor lélegezteti és nem turbó. A mechanikus feltöltő bizonyos körülmények között lekapcsol ugyan, de felesleges fejlsztés: a Renault polcain ott állnak a három- (0,.9 TCe) vagy négyhengeres (1.2 TCe) turbófeltöltéses motorok.
További kuriózumként körkörös kamerarendszert is kínálnak a Note-hoz, így élő adásban mutatja a központi kijelzőn, ami a környezetében történik, bár amúgy elég jól belátható a karosszéria. A hátsó kamerát vezetéssegítő funkciókra is használja, figyelmeztet a sávelhagyásra, a holttérben ólálkodó másik autóra vagy manőverezéskor a mozgó tárgyakra, igaz, nem olyan pontosan és hatékonyan, mint más gyártók összetettebb rendszerei. Ötletes viszont, hogy a könnyen elkoszolódó lencsét bizonyos időközönként sűrített levegővel és vízzel lecsutakolja magának a Nissan, és az IT-csomagért (kameraarzenál plusz navigáció) elkért 345 ezer forint is jutányosnak mondható.
Ahhoz képest, hogy kívül mekkora, döbbenetesen jó a helykínálat, különösen a hátsó üléseken. Praktikusak a derékszögig nyíló ajtók, de a gyenge határolók miatt már enyhe emelkedőn parkolva is könnyen becsapódnak. Az utastérben sokkal mozgalmasabb ívek jelentek meg, mint az elődmodellnél, a kettős kesztyűtartó és az áttekinthető elrendezés is mind-mind a hétköznapi használhatóságot szolgálja. Igényes műanyagokról viszont ne is álmodjunk, lógó váltószoknya, sok burkolatlan csavar és néhány más egyszerű részlet árulkodnak a spórolós angliai összeszerelésről.
Aki vásárláson gondolkodik, az IT-nál vagy a Sportnál is helyezze előbbre a fontossági listán a Családi csomagot, ami a használhatóságot nagyban javító tartozékok halmaza. Csakis ezzel (vagy a Tekna csúcsfelszereltséggel) kapjuk meg ugyanis a hiányzó középső hátsó fejtámlát, a kétféle magasságban rögzíthető csomagtértálcát és a sínen tologatható üléssort, amivel a hatalmas lábtér rovására bővíteni lehet az átlagos méretű, 295 literes csomagtartót. Ennél bizony a rövidebb Jazz nagyobb rakteret kínál, nem is beszélve a sokkal jobb variálhatóságról: a Note hátsó ülőlapját nem lehet felhajtani bővítésnél, csak a háttámla dönthető, amivel jókor lépcső keletkezik a raktérben.
Aki azt gondolja, hogy más kompresszoros autókhoz hasonlóan a Note is szinte alapjárattól maga alá a gyűri az aszfaltot, csalódni fog: csak 4400-as fordulatnál jelentkezik a legnagyobb nyomaték, amit még feltűnőbbé tesz a váltó hosszú áttételezése. Ezt bizony pörgetni kell, de akkor valóban fürgén szedi a lábát, igaz, ilyenkor a városi fogyasztás a nyolc litert is eléri. Az Eco-gombot benyomva, finoman járva vegyes használatban akár öt literrel el lehet járni, de a 98 lóerős DIG-S motor nem tudott meggyőzni előnyeiről - inkább a Renault-dízelt választanánk 300 ezer forintos felárért.
A könnyű blokk kétségtelen előnye, hogy a Note nem tolja az elejét kanyarban, sőt, a feszesebb hangolással egész ügyesen mozog, de a sportossághoz precízebb kormányra és kevésbé akadozó váltóra is szükség lenne. Így inkább a komforthiányosságokkal szembesülünk, hiszen keresztbordákon vagy kátyús úton dobálós a rugózás, autópálya tempónál pedig felerősödik a szél süvítése és a háromhengeres motor búgása. Városban mindezzel együtt kellemes partner, jól ki lehet látni belőle, kis parkolóhelyen elfér és alig 10,7 méteres a fordulóköre, a kezelőszervei könnyen járnak.
Kompresszoros helyett 80 lovas szívómotorral és alapfelszereltséggel, 3,2 millió forintért igen, bár nem árt tudni, hogy ebbe külön meg kell rendelni a klímát és a rádiót is. Annak, aki sokat autózik és szeret gyorsabb lenni a vándordűnéknél, a 4,3 milliós dízel is érdekes vétel lehet, de a négymilliós DIG-S-ről sajnos ugyanezt nem tudjuk elmondani. Mind a gázolajos, mint a kompresszoros változat legalább a középső, Acenta felszereltségi szinttől rendelhető, ebbe minden elvárható extra belefért.
Ha megnézzük, mennyiért kapható a konkurencia 100 lóerő körüli benzinmotorral és már vállalható, nem teljesen fapados kivitelben, mindjárt jobban áll a Note DIG-S szénája. Olcsóbban csak két koreai mini egyterű, a gyengébb Hyundai ix20 (3,69 millió) és a Kia Venga 1.4 (3,8 millió) kapható, na meg az öregedő Citroen C3 Piacasso 1.4 VTi 3,89 millióért. Az örök rivális Honda Jazzért szintén 1,4-es motorral 4,1 milliót kérnek, a Skoda Roomster 1.2 TSI pedig már 4,33 millióba kerül.
Nagyobb, és ötletes ajtóelrendezése mellett sok különlegességet kínál az Opel Meriva 1.4 és a Ford B-Max 1.0 Ecoboost, de meg is kérik az árukat, 4,38, illetve 4,51 millió forintot. Aki diszkont áron keres családi mindenest, a Note mellett egy másik autót is találhat a Renault-Nissan kínálatából - Dacia Lodgy-nak hívják. Hangárnyi méreteiért cserébe azonban valami garantáltan lemarad róla: a díszcsomagolás.
Műszaki adatok - Nissan Note 1.2 DIG-S Acenta