Vasárnap a mostoha időjárás dacára 35 ezren, a három nap alatt összesen 58 ezren követték figyelemmel Michelisz Norbert és Kiss Pál Tamás küzdelmét a WTCC illetve az AutoGP hungaroringi futamain. A célegyenes melletti lelátókon ülők a magyar páros minden lépését hangos ovációval kísérték, a paddockban pedig, ahová szintén lehetett jegyet váltani, szinte mozdulni sem lehetett a tömegtől.
A felhők végül azzal jutalmazták az elszánt nézőket, hogy csak reggel fenyegetőztek egy kis esővel, a nap nagy részében száraz maradt az idő. Az aszfalt így is nedves volt, és csak fokozatosan száradt fel, ami különösen az AutoGP vasárnapi versenyének elején nehezítette meg a mezőny dolgát.
Miután egy lengőkar eltört az autójában az időmérő alatt, Michelisznek az ígéretes kezdet ellenére mindkét futamon a 12. kockából kellett rajtolnia. Az elsőn azonban olyan jól indult, aztán az első három kanyarban olyan ügyesen helyezkedett, hogy még a célegyenes végén túlságosan kívül forduló Sébastien Loeböt is sikerült megelőznie.
„Sejtettem, hogy előzési pozícióba nagyon nehezen tudom majd verekedni magam, ha az első néhány kanyarban nem előzök, úgyhogy minden erőmmel azon voltam, hogy egy jó rajttal minél legtöbb pozíciót nyerjek" – mondta Michelisz az Origónak. „A rajtom szerencsére jól sikerült, ennek köszönhető, hogy feljöttem a 6. helyig. Utána viszont nem voltam elégedett a tempóval."
„Akadtak apró gondok: majdnem minden körben kihagyott a motor. A második versenyen is ugyanez történt, bár akkor volt néhány kör, amikor nem csinálta ezt, de olyan is, amikor kétszer-háromszor is előfordult."
Michelisz, akinek az első rajt előtt a kezében maradt a kézifék, a második futamon csak a 10. helyre tudott felkapaszkodni, bár elismerte, hogy valószínűleg a motorprobléma nélkül sem jutott volna előrébb. „Látszott, hogy szinte lehetetlen előzni" – mondta. „Ha az autóm tökéletesen ment volna, akkor sem lettem volna sokkal gyorsabb az előttem haladóknál."
„Arra számítottam, hogy a rajtnál jól eljövök, talán egy-két embert le tudok vadászni, aztán várok, hátha összemennek. Mindenkire tapadtam, hogy tudjak csípni néhány pozíciót, de nem sikerült. Belülről elég unalmas versenynek tűnt. Miután az első két körben kialakult a sorrend, nem történt semmi."
A magyar versenyző mindkétszer Sébastien Loebbel harcolt: az első futamon előtte, a másodikon mögötte haladt, előznie azonban egyiküknek sem sikerült. Michelisz nem érzett külön nyomást amiatt, hogy a kilencszeres ralivilágbajnok az ellenfele, akiről úgy látta, küszködött az autójával, és egyszer sem került támadási pozícióba. A Citroennek ugyanakkor szerinte még mindig nagy előnye van a többiekhez képest, ez a Hungaroringen csak a 60 kg-os többletsúly miatt nem mutatkozott meg túl markánsan.
„Én azt láttam, hogy kanyartípustól függetlenül mindenhol gyorsabbak" – magyarázta. „Az első és második kanyarnál rengeteget veszítünk, körönként négy-öt-hat tized is benne marad az első szektorban. A másodikban nagyjából tartani tudjuk a távolságot velük, a harmadikban pedig néha tudnak csipegetni egy-két tizedet a célegyenesre ráfordulva, néha nem. Én egyértelműen a végsebességet tartom a legfőbb hátrányunknak. Hogy ez motorerő vagy légellenállás, azt egyelőre nem tudjuk megmondani."
A ballaszt és a Hungaroring vonalvezetése miatt fordulhatott elő, hogy a második verseny után idén először a Citroen egyik pilótája sem állhatott fel a dobogóra. Yvan Muller és José-Maria López az első alkalommal verhetetlennek bizonyult, a fordított rajtrácsról viszont csupán az 5-6. helyig jutottak.
„Ezen a pályán nehéz előzni, ezért mindannyian tudtuk, hogy a jó rajt fogja jelenteni a kulcsot. Szerencsére sikerült összehoznom, aztán keményen nyomtam a gázt, hogy kiépítsek egy kis előnyt Josével szemben. Amikor 1,8-2 másodpercre nőtt, stabilizáltam a tempómat" – mesélte Muller az első futamról. „A Marákesben elvesztett pontok után fontos volt számomra, hogy minél keményebben vágjak vissza."
A második versenyt meglepetésre Gianni Morbidelli nyerte meg egy Chevrolet-vel, miután végig kiállta a vehemensen rohamozó Tiago Monteiro támadásait. „Soha nem gondoltam, hogy győzhetünk, mert az elsőn a Citroenek sokkal gyorsabbak voltak mindenkinél" – ismerte el az olasz, aki korábban az F1-ben is megfordult.
A hungaroringi hétvégén a népes közönség sajnálatára Michelisz helyett Monteiro bizonyult a legjobb hondásnak: ő mindkétszer a dobogón végzett, először a harmadik, majd a második helyen. „Nagyon le voltunk maradva, ahogy azonban Yvan is említette, elkezdtünk felzárkózni. Minden egyes pont számít" – mondta a Honda formájáról, majd Morbidelliről hozzátette: „Fantasztikus munkát végzett. Keményen nyomtam a gázt, hogy hibára kényszerítsem, mégsem követett el egyet sem. Tudja, mit csinál. Az autója kicsit túlkormányzottnak tűnt, de kézben tartotta az irányítást."
Hat futam után továbbra is López vezeti a WTCC összetettjét 10 pontos előnnyel Muller előtt, Michelisz a 10. helyen áll.
Kiss Pál Tamás tojásokon lépkedett
Az AutoGP sorozatban a hungaroringi második futam jóval gyengébben sikerült Kiss Pál Tamásnak, mint a tegnapi, amelyen 2. helyen végzett. Vasárnap a fordított rajtsorrend miatt csak a 7. helyről indult, igaz, az első kanyar után már a 4. helyen állt a remek rajtjának köszönhetően. Bár Kevin Giovesi kerékcseréje után egy rövid ideig 3. is volt, ezután jelentősen lelassult a gumik gyors kopása miatt, és ezen a hátsó kerekek cseréje sem segített. Ugyan a futam végén utolérte a 6. helyen haladó, és hasonló problémákkal küszködő Markus Pommert, megelőzni azonban már nem tudta a sokat csúszkáló versenyautóval.
A Zele csapat magyar versenyzője a verseny után csalódottan nyilatkozott. „Hasonlóan nehezen vezethető volt az autóm, mint a tavalyi szezonban. Nem sikerült olyanra a beállítás, amilyenre szerettem volna, bár a tegnapi, kanyarok közepén tapasztalt problémákat nagyjából sikerült orvosolni mára. Egy jó alapról rossz irányba indultunk el a beállításokkal, egyszerűen rongyosra koptak a gumik, talán a poros pálya miatt."
"Tegnap csak a bal első fogyott el az autóról, ma viszont már mindkét bal oldali. Az első körtől kezdve tudtam, hogy gyorsabb is lehetnék az előttem haladóknál, de nagyon óvatosan próbáltam menni, mert éreztem, hogy problémák lesznek. Tojásokon lépkedtem, visszafogtam magam, hogy kíméljem őket: finoman gyorsítottam ki, nem mentem rá a rázókövekre, és nem próbálkoztam az előzéssel sem. Ennek ellenére a 4. körre nagyon elkoptak a gumik, és az autó erősen alulkormányzott lett. Ennyi volt ebben a versenyben, kihoztam a maximumot belőle."