A Nagy Testvér beköltözik az autókba

Amerikában ősztől kötelező lesz minden új autóba fekete dobozt beépíteni, ami segíthet megérteni a balesetek okait, és nem mellékesen aranybánya a hatóságoknak vagy a biztosítóknak. Európában személyiségi jogok miatt egyelőre fakultatív az adatrögzítő, a jövő év végétől viszont megjelenik minden kocsiban a helymeghatározós segélyhívó rendszer, amely azonnal mentőt küld, ha baj történik.

Alig nagyobb egy cigarettásdoboznál a fekete doboz. Európában főleg flottaüzemeltetők használják, az Egyesült Államokban ősztől kötelező lesz Forrás: AXA Winterthur / Sven Germann

Miután a szenátus és a képviselőház is megszavazta a MAP21 törvényt, az Egyesült Államokban a 2015-ös modellévtől minden új személyautóba kötelező beépíteni a fekete dobozt. Mivel ott a modellév nem egyelő a gyártási évvel, hanem előző ősszel megkezdődik, így már az idén szeptember 1-jével szériatartozék lesz az eseményadat-rögzítő (EDR). Ugyanakkor Amerikában az eladott autók közel 90 százalékában már most megtalálható a fekete doboz, amely balesetnél olyan adatokat rögzít visszamenőleg, mint a gázpedál állása, a fékezés, a kormányszög, az autóra ható gyorsulási erők, sőt még az is kiolvasható belőle, hogy be volt-e kötve a biztonsági öv, vagy égett-e a lámpa.

Egy apró betűs sor a használati utasításban

Amikor egy karambol részleteit kell rekonstruálni – mint a légi közlekedés több évtizedes gyakorlata is bizonyítja –, a nyomrögzítés mellett aranyat ér a telemetriai adatok kiolvasása. A General Motors már a kilencvenes évektől elkezdte az autóiba építeni a fekete dobozokat, amelyek a légzsákok kinyílásakor öt másodperc adatait visszamenőleg eltárolták. Idővel más amerikai gyártók is átvették a gyakorlatot, de általában csak a használati utasításból szembesültek a tulajok azzal, hogy autójukba EDR van beépítve. Mára az Egyesült Államok egységesítette a szabványokat, de előtte meghatározta a jogi kereteket is, amelyek a 2015-ös kötelező bevezetésnél változatlanok maradnak: az adatok felett az autó tulajdonosa rendelkezik, de bírósági végzésre kötelező kiadnia perhez vagy nyomozáshoz.

Az autók helyzetétől a vezetési stílusig rengeteg információt továbbítanak a biztosítók adatrögzítői. Javuló statisztikát emlegetnek a társaságok, de eleve inkább az óvatos sofőrök építtetik be az eszközt, hogy spóroljanak a tarifán Forrás: AXA Winterthur

A Snowden-ügy kirobbanása óta nagyobb gyanakvás övezi a megfigyeléseket, ennek veszélye azonban önmagában a fekete dobozok bevezetésével még nem kritikus: elsősorban a balesetek elemzéshez tudják felhasználni az adatokat a rendőrök, igazságügyi szakértők és biztosítók. Aggodalomra inkább az amerikai kormány következő lépése adhat okot, hiszen a tervek szerint 2016-tól egymással is kommunikálniuk kell az autóknak, ami hasznos ugyan a baleset-megelőzésben, de a megfigyeléshez is tálcán kínálja fel a lehetőséget, hiszen pontosan nyomon lehet majd követni, hogy merre járt egy jármű.

Európában éppen a személyiségi jogok kérdése miatt késik a fekete dobozok és a kommunikáló rendszerek bevezetése. Egyelőre a nagy autógyártók is ódzkodnak az adatrögzítéstől, a legnagyobb autóklub, a német ADAC pedig minden fórumon tiltakozik a behálózás ellen. Szerintük önmagában az EDR kevés információt ad a balesetek körülményeinek tisztázásához, csak az útszakaszt és az autók utasterét figyelő kamerákkal együtt lenne értelme, hiszen ezekből látszanának fontos egyéb körülmények (záróvonal átlépése, piroson áthajtás, többi jármű helyzete, vezető aktivitása). A felvételek kötelezővé tétele viszont végleg sárba tiporná az autósok jogait, úgyhogy ellenzik a kötelező bevezetést.

A helyszínelők adatai és a tanúvallomások mellett perdöntő bizonyítékokat adhatnak egy-egy balesetnél a fekete dobozok Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Belső kamerás felvételek a bíróságon

Bizonyos mértékig persze most is figyelik az európai vezetőket, sok tagállamban építenek be a rendőrautókba és mentőkbe fekete dobozokat, és a flottaüzemeltetők is előszeretettel figyelik nyomkövetőkkel a sofőrjeiket. A nyolcnál több utast szállító buszok és a 3,5 tonna feletti teherautók csak tachográffal indulhatnak útnak, ami dokumentálja a sebességet és a vezető pihenőidejét. Ezek azonban csak a hivatásos sofőröket érintik. Érthető is az óvatosság, miután tizenkét éve a svéd SVT rádió riportjából botrány kerekedett: szerintük a Saab tudtuk nélkül megfigyelte a 9-3 és a 9-5 modellek tulajdonosait. Mint kiderült, a fekete dobozokat a szép emlékű gyár kizárólag kutatási céljaira használta, még egy autótolvaj üldözési ügye után sem adta ki a rendőrségnek. Csak akkor került ki az EDR elemzésre Trollhättenbe, ha a balesetes autó tulaja beleegyezett.

Még ha a kötelező fekete dobozoktól ódzkodnak is az EU-s döntéshozók, azt semmi sem tiltja, hogy egy sofőr saját magáról adatokat szolgáltasson. Ezen felbuzdulva egyes biztosítók telematikai csomagokat kínálnak ügyfeleiknek, ami azt jelenti, hogy GSM-kapcsolatú eseményrögzítőt építenek be az autójukba, ami nemcsak balesetnél, hanem napi használatnál is folyamatosan adatokat közvetít. Aki óvatosan vezet, komoly kedvezményt kap a biztosítási díjból, és egy applikáción keresztül maga is elemezheti teljesítményét. Ilyen tarifát már 2008 óta kínál az AXA Winthertour Svájcban, de a spanyol Generali képviselete és idéntől a német Sparkasse is átvette a gyakorlatot.

Egyre népszerűbbek a gyakran GPS-szel kombinált belső kamerák, egyedül Dél-Koreában 2,2 millió darabot adtak el belőlük az elmúlt években Forrás: Flickr / Paul Townsend

Sokan csak az orosz országúti csetepatékat ismerik, de a világ más részein is népszerűek az univerzális fedélzeti videokamerák. A legegyszerűbbeket nálunk már 15-20 ezer forinttól meg lehet vásárolni, a profi darabok 60-90 ezer forintba kerülnek. Ezek már HD-minőséget tudnak 170 fokos látószögű kamerával, sőt G-szenzorral és GPS-vevővel igazi fekete dobozzá válnak. A felvétel elindulhat a gyújtás ráadásakor, gombnyomásra vagy hirtelen erőhatástól, ilyenkor a folyamatosan törlődő adatok közül a baleset előtti 10-20 másodperc marad meg. Csak az SD-kártyán lévő eredeti adatokat fogadják el teljes értékű bizonyítékként a bíróságok, de vitatott esetekben ezek az eszközök több millió forint sorsáról is dönthetnek. Aki spórolni akar, az okostelefonjára is telepíthet fekete doboz alkalmazást (például Daily Roads), de a telepített kamerákhoz képest ezeket macerásabb használni.

Minden európai autó ki tudja hívni a mentőket

Míg adatrögzítés terén az EU nem követi az Egyesült Államok gyakorlatát, egy másik fejlesztéssel világelső lehet. Miután május 8-án az Európa Parlament is áldását adta arra, hogy bevezessék az automatikus segélyhívó rendszert, amelyet 2015 októberétől kötelező lesz beépíteni minden új autóba. Az eCall a légzsákok kinyílásából felismeri, ha baleset történik, és az egységes 112 hívószámon riaszt. GPS-koordináták alapján a központban térképen jelenik meg a baleset helyszíne, így a legközelebb lévő mentőegységek indulhatnak útnak, az adatokból még azt is megtudják a tűzoltók, hogy benzines vagy dízel-e a bajba jutott autó. Ha nem veszti eszméletét a sofőr, megpróbál vele telefonon kapcsolatba lépni a központ, de egy S. O. S. gombbal manuálisan is kérhető segítség, gázolásnál vagy rosszullétnél.

Több autógyártó régóta kínál automata segélyhívót, de tavaly az európai autók alig 0,7 százalékába volt beépítve a piros S. O. S. gombról felismerhető rendszer Forrás: Citroen

Egyelőre az eCall pontos árát nem ismerjük, nagyszériás gyártás esetén azonban a fő beszállítók (Continental, Magneti Marelli, Peiker) 100 euró alatti árat is reálisnak tartanak a vezérlőegységből, GSM- és GPS-modulból, illetve antennából álló rendszerekért. A hálózat telepítését és tesztelését már Magyarországon is megkezdte a Best Way Traffic, és a cég azzal számol, hogy a több percen át húzódó hagyományos telefonos riasztások idejét fél percre csökkentheti, bár az újautó-piac szerény volumene miatt idő kell az elterjedéséhez – hacsak nem jelennek meg utólag beépíthető szettek.

Az Európai Bizottság mindenesetre azzal számol, hogy pár év felfutási idő után Európa útjain legalább évi 2500 ember életét megmenti a rendszer, a továbbfejlesztett változatotok pedig annyi információt továbbítanak majd, hogy a kiérkező mentők előre tudni fogják a sérültek nevét és kórtörténetét. Nem árt tudni ugyanakkor, hogy a műholdas segélyhívó rendszereket és a szintén telemetriai adatokkal dolgozó fekete dobozokat csak egy hajszál választja el egymástól – egyes biztosítótársaságok és autógyárak (General Motors Onboard) például máris kirukkoltak kettő az egyben készülékekkel. Csak éppen a legveszélyeztetettebb közlekedőkről feledkeztek meg a döntéshozók: a motorosokról.