Elég félórát parkolni a tűző napon, és máris szaunává változik az autó belseje, a kormánykerék perzsel, és néhány perc után patakokban folyik a veríték az utasokról. Túl azon, hogy kellemetlen, mindez veszélyes is, hiszen 22-ről 37 fokokra felhevült utastérben a sofőr figyelmetlenebb lesz, és lassabban reagál, így a baleseti kockázat 33 százalékkal nő (ugyanez az érték 27 foknál 6, míg 32-nél már 13 százalék). Igazságügyi orvosi szakértők ezt a fajta bágyadtságot gyakran az ittasság veszélyeihez hasonlítják, de a kánikula természetesen nemcsak a vezetőkre, hanem a többi utasra, és magára az autóra is rossz hatással van. Összegyűjtöttük a túlélés öt legfontosabb alapszabályát.
Elindulás előtt az akár 50-60 fokosra felmelegedett utasteret először az ajtók kinyitásával, majd az első néhány méteren az összes ablak leengedésével szellőztessük át. Ezután a légkondicionálót rövid ideig járassuk nagyobb teljesítményen, majd állítsuk be olyan hőmérsékletre, ami a kintinél legfeljebb 10-15 fokkal alacsonyabb, mert a nagyobb különbség megterheli a vérkeringést, és megfázáshoz, hosszú távon ízületi panaszokhoz vezethet.
Érdemes a középső szellőzőrostélyok helyett nem túl erős ventilátorfokozaton a lábtérbe és a szélvédőre irányítani a légáramot, a lehajtott napellenzők segítenek felfogni a fejre érkező huzatot. Az elindulás utáni percekben javítja a hűtőteljesítményt a szellőzőrendszer belsőlevegő-keringetés funkciója, de ezt időben ki kell kapcsolni, különben megnő az utastérben a szén-dioxid-koncentráció.
Klíma nélküli autókban sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve az utasok szervezete, ezért kerülni kell az utazást a déli órákban és amennyire tervezhető, a dugóban állást is – inkább érdemes kicsivel hosszabb kerülőutat választani, csak legyen folyamatosan mozgásban az autó. Sokan megfeledkeznek a hátsó tekerő- vagy bukóablakokról, holott ezeket nyitva kiszívja a légáram az utastérben a megrekedt forró levegőt.
Nemrég érkezett egy tragédia híre Lengyelországból: egy apa a munkahelyénél órákra a tűző napon az autójában hagyta hároméves kislányát, aki belehalt a figyelmetlenségbe. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy kánikulában ki kell szállítani a gyerekeket a kocsiból, még a kocsi mellett leterített pokróc is jobb az utastérnél. Ugyanez a szabály érvényes az idős emberekre, és, bár nyilván kisebb a tét, a háziállatokra is. Csak enyhébb időben, fa alatt állva, letekert ablakok vagy nyitott ajtók mellett, felügyelet mellett szabad rövid időre bent maradni.
Rekkenő hőségben a tűzoltóknak is több dolguk akad az autókkal, részben azért, mert az öngyújtók vagy hatógázos dezodorok szétdurrannak és meggyújtanak valamit maguk körül. Az elöl hagyott navigációk, laptopok és telefonok akkumulátorai is tüzet okozhatnak, nem beszélve arról, hogy könnyen tönkremennek a kijelzőik. De egy rosszul megválasztott parkolással is odaveszhet az autó: a száraz, magas füvet meggyújthatja a forró kipufogó és katalizátor.
Néhány méter gyaloglás megspórolásáért sokan lemondanak az árnyékról, holott egy dús lombú fa alatt megállva 15 fokkal hűvösebb maradhat az utastér, mint tűző napon. Ha nincs a közelben fa vagy tető, érdemes úgy fordítani az autót, hogy a kisebb felületű hátsó ablak nézzen a nap felé. Pár száz forintba kerül, de parkolásnál tíz fokot is jelenthet a szélvédő mögé rögzíthető napvédő, és segít abban, hogy ne legyenek tűzforrók a műanyag felületek.
Napon sokkal kevésbé melegednek fel a világos színű autók karosszériái, így gyakorlati haszna is van annak, hogy újra divatba jött a fehér szín. Általánossá vált az üvegek színezése, de még hatékonyabb a gyári extraként választható sötétítés a B-oszloptól hátrafelé. Aki lemaradt róla, szakműhelyben utólag is fóliáztathatja autóját (csak a műbizonylatra ügyeljen), és az ablakkivágáshoz illeszkedő redőnyökből is széles a választék. A tapadókorongos napvédők ugyanakkor inkább csak a szemünkbe tűző napsugaraktól óvnak, mintsem a felmelegedéstől.
Bár a menetszél miatt csalóka, komoly leégést vagy napszúrást is okozhat a kánikulában kabriózás, ezért érdemes baseballsapkával és naptejjel készülni, a legforróbb napszakokat pedig inkább csukott tetővel átvészelni. Kevésbé drasztikus formában ugyan, de a nyitott tolótetős autókra is vonatkoznak a fentiek, és a mostanában divatos, óriási panoráma-üvegtetők árnyékolói sem dísznek vannak.
Minél melegebb van, annál jobban csökken a vérnyomás, úgyhogy kevesebb vér jut az agyba, lankad a figyelem. Nagyon fontos a bőséges és folyamatos folyadék-utánpótlás – a legjobb szomjoltó az ásványvíz, a hideg tea vagy a hígított gyümölcslé, például az almafröccs, összesen legalább napi 2,5-3 literes mennyiségben. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne legyen jéghideg az ital, mert a szervezetnek csak pluszmunkát jelent, hogy a megfelelő hőfokúra melegítse. Nagyjából az a hőmérséklet megfelelő, amit tartani tudnak a hordozható hűtőládák (ezek közül a szivargyújtóról működők hatékonyabbak, mint a jégakkusok).
Kánikulában az orvosok napi többszöri, langyos vagy enyhén hűvös zuhanyt javasolnak, amire az autóban ülve nyilván nincs mód, előtte vagy utána viszont igen. Útra hasznos lehet a megnedvesített törülköző vagy a frissítőkendő, a ruházatot pedig úgy válasszuk meg, hogy könnyű és jól szellőző legyen (a tangapapucs viszont nem ajánlott a pedálok kezeléséhez). Hosszabb távoknál a szokásosnál több pihenőt kell beiktatni, esetleg némi gimnasztikával egybekötve, hogy felélénküljön a vérkeringés.
Máig sok helyen megmaradt, régi szokásként a nyaralók kertjében parkoló autók ablakait és kerekeit letakarják a gondos gazdák, nehogy kikezdjék az erős UV sugarak a gumi és műanyag alkatrészeket. Idővel azonban a fényezés is kifakul a napon, ráadásul beleég a sok madárpiszok vagy bogártetem, ezeket érdemes mielőbb letakarítani.
A farmotoros Skodák idején rendszeres volt, de ma is sokszor látni jó néhány felforrt hűtővizű autót az utak mentén, holott a bajnak elejét lehet venni a hűtő, a csövek és a termosztát ellenőrzésével. Ha már gyenge lábakon áll a rendszer, és a végállása felé kúszik a hőfokmérő, két megoldás marad: félrehúzódni és leállítani a motort, vagy bekapcsolni a fűtést, és a szellőzőrendszer szélső rostélyain keresztül a nyitott ablakon kivezetni a légáramot.
Alapszabály, hogy kánikulában nem szabad szétpörgetni a motort, és a fékekkel is kíméletesen kell bánni, mert gyorsabban kopnak a betétek, és túlmelegedhet a fékfolyadék. Ugyanez érdemes a gumiabroncsokra is, nem negyven fokban kell kanyarsebesség-rekordot dönteni a szerpentinen, és a melegben kitáguló levegő miatt túlságosan magasra sem szabad beállítani a nyomást. Aki netán még mindig téli gumikon közlekedne, legkésőbb most cserélje le őket, különben a következő szezonra nem sok marad a futófelületből.