Így védekezhet a szupertraffipaxok ellen

Országos Rendőr-főkapitányság bemutatja a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat rendszerelemeként bevezetésre kerülő változtatható helyű Komplex Közúti Ellenőrző Pontokat (VH KKEP) 2015. február 4-én

Az elmúlt években viszonylag kis eséllyel buktak le a gyorshajtók, de idén bekeményít a rendőrség. Ami a védekezést illeti, egyértelműen fogalmaz a KRESZ: detektorral jelezni szabad, de a lézert blokkolni tilos. Gyári és utólagos kütyük, sőt applikációk is segíthetnek elkerülni az akár százezres bírságokat.

Változtatható helyű komplex közúti ellenőrző pont néven állítják rendszerbe a hordozható traffipaxokat, amelyek infrával éjjel is látnak. Néhány helyen elfogó rendőrautók erednek majd a szabálytalankodók után Fotó: Szabó Gábor - Origo

Év végétől már 525 helyen mérnek

Megkezdte tesztüzemét a rendőrség 160 vadonatúj hordozható sebességmérője, és márciustól már élesben lőnek a gyorshajtókra – plusz azokra, akik átlépik a záróvonalat, áthajtanak a piros lámpán, vagy más szabálytalanságot követnek el. Az ilyen esetekben akár halmozott bírságról is hozhat csekket a postás, de a java csak körülbelül fél év múlva jön, amikor 365 fix kamerát is telepítenek az utakra. Lopott autók kiszűrésére, dugófigyelésre és sok egyéb funkcióra is alkalmas lesz a 15 milliárd forintos összköltséggel kiépülő Véda rendszer, fő feladata azonban a gyorshajtók kiszúrása lesz.

Akár egy éven belül visszahozhatja költségeit a túlnyomó részben uniós finanszírozással kiépített közúti intelligens kamerahálózat, hacsak nem szelídülnek meg a notórius gyorshajtók, és válnak figyelmesebbé a figyelmetlenek. Akik nem így tesznek, helyszíni (ez a ritkábbik eset) vagy 30–300 ezer forintos közigazgatási bírságot és büntetőpontokat kockáztatnak. Ha ezekből összegyűlik 18, fél évre ugrik a jogosítvány, igaz, 13 felett jó pénzért önkéntes utánképzéssel lehet faragni a pontokon.

Aki nyitott szemmel autózik, a kötelezően kihelyezett táblák alapján felkészülhet a fix sebességmérőkre. Ezeket néha meg lehet úszni az első rendszám leszerelésével, de hatósági azonosító nélkül tilos részt venni a forgalomban, az, akit rajtakap a rendőr, kemény büntetésre számíthat Forrás: MTI

Sípszóra azonnal lépjen a fékre

Néhányan az előírásokat akkurátusan betartva közlekednek (ami egy kint felejtett 30-as táblánál, dudáló sort feltartva kötélidegeket kíván), a többség kicsit lazábban értelmezi a szabályokat, mások pedig folyamatos gyorshajtásra rendezkedtek be. Főleg utóbbiak szoktak traffipaxjelző készülékekbe beruházni, de olyanok is akadnak, akik egy-egy balszerencsésen begyűjtött bírság után szeretnék megúszni a következőt. Persze az amatőr és hatástalan eszközök, például a visszapillantóra akasztott CD-k ideje lejárt, az interneten vagy riasztó- és autóhifiboltokban bőséges a profi holmik választéka.

A legegyszerűbb figyelmeztetés: az európai sebességhatárokra sokszor színes jelölés hívja fel a figyelmet a kilométerórán Forrás: AFP/Damien Meyer

Bár a rendőrautóból vagy klasszikus háromlábú állványról mérő mobilradarok lassan lézereknek adták át a helyüket, ma is van értelme a radardetektornak, hiszen a fix telepítésű mérőeszközök ilyen technológiájúak, egyes nyugati országokban pedig ezrével előfordulnak. Léteznek beépíthető detektorok is, de többségét tapadókoronggal szokták a szélvédőre erősíteni, és a szivargyújtóból kapnak áramot. Jellemzően 200-300 méter körül van az észlelési távolságuk, hang- és fényjelzéssel figyelmeztetnek, ha a rend éber őrei vagy automaták épp bemérni készülnek, így van idő fékezni.

Vakriasztások a fotocellás ajtóknál

A radardetektorok használata legális Magyarországon (igaz, külföldön sok helyen nem, Ausztriában is keményen büntetnek érte), de a vásárlásnál nagyon kell figyelni arra, hogy európai kivitel legyen. Az amerikaiak X-sávja ugyanis itt nincs használatban, így hibás észleléseket okoznak, viszont a 34,3 GHz-es KA-frekvencia hiányzik, ezért nem adnak tökéletes védelmet. Fontos a jó zavarszűrő és a városi üzemmód kapcsoló is, de lakott területen sok készülék így is az őrületbe kergeti a sofőrt, mert tévesen riaszt fotocellás ajtóknál, kapunyitóknál és más helyeken, ahonnan rádiófrekvenciás jeleket vesz.

Csak stílszerűen: a Cobra iRadar detektort egy 1967-es Shelby Cobra GT500-ban mutatta be gyártója, a hozzá tartozó iPhone-applikációval együtt Forrás: AFP/Robyn Beck

Ráadásul a detektoroknál még egy távcső is többet ér olyan helyeken, ahol nem radarral, hanem lézerrel mérnek – márpedig a hírhedt, magyar gyártmányú Fáma traffipaxok pont ilyenek, csakúgy, mint a rendőrség 160 új csodafegyvere. Természetesen ez ellen is kapható orvosság a rebelliseknek, úgy hívják, lézerblokkoló. Ezeknél nem kell háromféle sávval bíbelődni, mint a radarnál, világszerte a 904 nm-es hullámhosszt használják, és akár két kilométerről is felismerik a sebességmérést. Csakhogy sokszor már túl késő az észlelés, a lézersugárral ekkora már be is mérte a rendőr a gyorshajtót.

Parkolássegítőnek álcázott lézerblokkolók

Ahhoz, hogy igazán jól használhatóvá váljon a lézerdetektor, időt kell nyernie, amíg le tud lassítani a sofőr a megengedett sebességre. Itt jön be a blokkolás funkció, ami egy értelmezhetetlen válaszjellel körülbelül 6-7 másodpercig feltartóztatja a rendőrök mérőeszközét. Ilyen működhetett Lázár János Audi S8-asában és még jó néhány képviselő autójában, de részben éppen az akkori botrány hatására 2012. szeptember 1-jével megváltozott a KRESZ-szabályzás. Azóta így szól a rendelkezés: tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését bármilyen módon megakadályozni, megzavarni, valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést előre jelző eszközök használatát.

2003-ban a lézerblokkolók kikerültek a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök listájából, de 2011-ben még azzal fenyegetőzött a rendőrség, hogy egy jogszabályi kiskapu alapján két év börtön is járhat a használatáért. Ám nem sokkal később kiderült, hogy rosszul értelmezték a rendeletet. Ma tetten érésnél elkobozhatják az eszközt, és szabálysértési eljárás indulhat a használó ellen Forrás: Pályi Zsófi

Vagyis jelezni szabad, de blokkolni nem, holott igazán hatékonyan éppen zavarással működnek e rendszerek. Mégis változatlanul sokan szerelik fel autójuk elejére és hátuljára a szenzorokat, mégpedig egy ravasz trükkel: hivatalosan parkolássegítőként, távolság méréséhez használják az érzékelőket, csak azok valami furcsa okból (a gyári rendszerekkel ellentétben) nagyobb tempónál sem kapcsolnak ki, amikor pedig rendőri lézersugár éri őket, sajnálatos módon összezavarodnak, mindenféle jelet sugároznak, aztán hibaüzenettel kikapcsolnak – pont addigra, mire lelassít a sofőr.

Hőskor: a 7-es úton tábla és autóroncs figyelmeztette a száguldozókat. Traffipax nem volt akkoriban, miként a motorosoknak sem volt kötelező a bukósisak Forrás: Fortepan

Nincs adatunk arról, mennyire hiszik el ezt a dajkamesét a rendőrök, mindenesetre a rendszerek egyre profibbá válnak, garázskapunyitóval, online adatbázissal és GPS-vevővel is lehet kombinálni őket, sőt az újabbak a szintén radarjelekkel kommunikáló, távolságtartó tempomatokat sem zavarják. A gyártók általában ügyelnek arra, hogy ne blokkolják a teljes mérést, csak az első másodperceket, különben kilógna a lóláb. Akit nem zavarnak az esetleges téves riasztások, radarblokkolóval is kombinálhatják a komplett lézeres rendszereket, de ez beépítve már több százezerbe is kerülhet.

A navigációs rendszer segít

Nem feltétlenül kell radar- és lézerblokkolókkal hazardírozniuk azoknak, akik el akarják kerülni, hogy figyelmetlenségből méregdrága fotót kapjanak. Egyre több tempomat nélküli autóban is alapáron megjelenik a tetszőleges tempóra (például országúton 90-re) beállítható sebességhatároló, főleg azért, mert fél pont jár érte a típus Euro-NCAP töréstesztjén. Bevett szokás a navigációs rendszer kijelzőjén megjeleníteni az adott útszakaszra előírt megengedett sebességhatárt is, sőt extraként egyre több autóhoz kapható kamerás táblafelismerő rendszer is, ami főleg olyankor hasznos, amikor az adatbázis nem tud a korlátozásról – például azért, mert útépítés van a környéken.

Vásárosnaményban (képünkön) és Szombathelyen gyűjtik be a gyorshajtók adatait, és az objektív felelősség elve alapján már postázzák is a csekket a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának Forrás: MTI/Balázs Attila

Hordozható navigációs rendszereken vagy okostelefonon is futnak olyan programok, amelyek ismerik a környék előírásait, és sebességtúllépésnél azonnal figyelmeztetnek. Hosszú távon sokakat idegesít, amikor minden alkalomnál már 51 km/h-nál bemondja a női hang, hogy túl gyorsan hajt, de van más megoldás is. Az iGO és a Garmin programjai például felhasználják a fixen telepített kamerák adatbázisát, és már kilométerekkel előre figyelmeztetik a sofőrt, hogy lassítson. Ám ez a rendszer önmagában még édeskevés ahhoz, hogy a jelezze a Skoda Octaviából lézerező rendőröket.

Érdemes szétnézni a Police.hu-n

A traffipaxokkal szemben bizonyos értelemben maga a rendőrség is védelmet biztosít, a honlapján minden hónapban nyilvánosságra hozza az ország területén tervezett sebesség-ellenőrzések menetrendjét. A listában meg lehet bízni, a feltüntetett időpontokban nagy eséllyel tényleg lesz a jelzett helyszíneken traffipax, de természetesen tartanak ellenőrzéseket előre be nem jelentett pontokon is. Noha a lista hosszú, az esetleges bírságok miatt megéri átböngészni, sokan mégsem veszik rá a fáradságot.

Vannak meglepetésszerű ellenőrzések is, de a rendőrség honlapja jó kiindulási pont Forrás: police.hu

Szerencsére vannak olyan okostelefon-alkalmazások – és mögöttük persze fejlesztők –, amelyek elvégzik a lusta autósok helyett a feladatot. Ilyen app például a Traffi Hunter. A győri cég által készített program koncepciója nem túl bonyolult: a fejlesztők aprólékos munkával felviszik a rendszerbe a rendőrség által előre bejelentett sebesség-ellenőrzéseket helyszínnel és időponttal, az alkalmazás emellett tartalmazza a fix telepítésű traffipaxokat is. Indulás előtt így elég elindítani a programot, amely kritikus helyhez közeledve az előre beállított értesítési mód alapján jelzi a sebesség-ellenőrzést.

Egyre jobban használhatók az applikációk

Önmagában a rendőrségi adatbázis feldolgozása és térképen való feltüntetése is hasznos képesség, de ezzel még semmit nem tudunk a meglepetésszerű, alkalmi sebesség-ellenőrzésekről. A Traffi Hunterben szerencsére a felhasználók is felvihetnek traffipaxhelyszíneket, az egész néhány pillanatig és pár koppintásig tart, a felvitel után ezeket a helyeket is megjeleníti az app, amely nemrégiben elnyerte az Év Alkalmazása díjat az "Appra, magyar! – Watify sikeres applikációt fejlesztek" 2014-es versenyén.

Dugóelkerülésben is hasznos segítség lehet a Waze alkalmazás, és a traffipaxokat is rögzítik a felhasználók Forrás: Origo

Traffipaxfelviteli lehetőség van a népszerű közösségi navigációs programban, az egymilliárd dollárért felvásárolt Waze-ben is, ebben az alkalmazásban azonban a navigáció a lényeg, a radarfigyelés csak kiegészítő funkció. Cserébe a Waze-közösség kifejezetten aktív, a rendőri jelenlét mellett (a Police.hu-s listát is beleértve) a felhasználók nagy része rögzít rendszeresen a navigálást és kerülőutak keresését segítő egyéb jelentéseket (torlódás, útfelbontás, baleset stb.) is. Traffipax-elkerülésben egy másik alternatíva a magyar fejlesztésű EgérÚt.

Mennyit csal a kilométeróra?

Három évvel ezelőtt Papp László, a négy márkát forgalmazó Porsche Hungária műszaki oktatásvezetője több mérést is végzett az általuk forgalmazott autók sebességmérőjének pontosságáról. A gyártók úgy készítik az autókat, hogy a sebességmérő sosem mutathat kevesebbet a valós sebességnél. Maximum 10 százalékot, plusz 4 km/h-t csalhatnak felfelé, vagyis 100 helyett 114-et mutathat maximum a műszer. Erre azonban nem volt még példa, az általuk mért új autók nem csaltak többet 5-6 százaléknál.

Meglepő dolgok is befolyásolják a sebességmérés pontosságát. Ilyen például a gumi kopása, amely csökkenti a kerék kerületét, ez pedig hat a sebességmérésre. Emellett a keréknyomás is befolyásolja a kerék átmérőjét, így a kerületét is, bár ez függ a gumi pontos típusától és a merevségétől is. Ha a kisebb nyomás miatt csak három milliméterrel kisebb a kerék átmérője, már akkor is egy százalékkal többet mérhet a sebességmérő.

A példák tehát mind azt mutatják, hogy a sebességmérő inkább felfelé szokott csalni, az egyetlen mód a visszafelé csalásra a kerékméret hibás megválasztása. Ha a tulajdonos nem az eredeti gyári méretben, illetve annak megfelelő váltóméretben választ új kereket az autójára, akkor előfordulhat, hogy annyival nagyobb kereket szereltet fel, amivel már a sebességmérő kisebb értéket mutat, mint a valós sebesség. Ez esetben azonban már az autó műszaki alkalmassága is kérdéses, hiszen ilyen abroncsot nem használhatna a kocsiján, éppen ezért ezt a gumis műhelyek sem szokták támogatni.