Évtizedeken keresztül menő volt csupa üveg, szögletes egyterűvel szállítani a családot, de fordult a divat: tarolnak az SUV-k, egyre többen ilyen kalandor külsejű, masszív építésű (de nem feltétlenül összkeréhajtású) járgányba ülnek át. Aztán rájönnek, mégsem volt olyan rossz a nagy helykínálat, a milliónyi tárolórekesz és a sokféleképpen variálható üléselrendezés, csak hát ugye a trend nagy úr. A buszozásban különösen érdekelt francia gyártók felismerték, hogy megéri kombinálni a kellemeset a hasznossal, és a Peugeot 3008-cal kerékre állították az újkori öszvéreket, más néven crossovereket.
Ezt az irányvonalat viszi most tovább a Renault Espace, amely annak idején (a Chrysler Voyagerrel holtversenyben) az egyterű-forradalom kirobbantója volt. Most, az ötödik generációval búcsút kell mondanunk a gördülő üvegháznak, helyette SUV-s beütésű, jóval kisebb ablakfelületű, markánsabb orrú, hatalmas hátsó lámpájú új jövevénnyel kell megbarátkozunk. Ahogy körbejártam az új Espace-t a magyarországi statikus bemutatón, kevésbé ragadott magával az új formavilág, viszont el kell ismernem, hogy vannak izgalmas részletmegoldásai, és a réginél sokkal sportosabb az összhatás.
Többé nem létezik strech-buszlimó kivitel Grand előnévvel, mindegyik változat egységesen 4,85 méteres, és öt- vagy hétüléses berendezéssel is rendelhető. Bár a középső sor sínen előretolható, felnőttként senki se várjon leghátul álomutazást, de a szomszédok gyerekeit óvodából hazaszállítani így is tökéletes. A legkisebbek sosem fogják megunni a nagy attrakciót: gombnyomásra egyesével vagy külön-külön mind a két sor ülése előredől és eltűnik a padlóban, így akkora tér keletkezik hátul, hogy akár meg is lehetne aludni benne. Utazni sem lehet rossz az Espace-ban, a középső sorban óriási a hely, de az óriási (feláras) üvegtetővel sincs már meg az a pazar térérzet, mint a régiekben.
Akad viszont rengeteg más érdekesség, amitől lenyűgözve érezheti magát az utas, különösen az Initiale Plus csúcsmodellben: többféle színben állítható a hangulatvilágítás, különlegesek a formák és a felhasznált anyagok, masszázsfunkciós a vezetőülés, 12 hangszóróból muzsikál a Bose hifirendszer, a szórakoztató rendszer pedig egy élére állított tablethez hasonló érintőképernyőről vezérelhető. A millió kényelmi funkció mellett az Espace vezetéssegítő asszisztensek terén is up to date, az adaptív tempomattól a táblafelismerőig minden elérhető már hozzá. Különleges a lebegő középkonzol is, amelyen a fedélzeti rendszerek vezérlőtárcsája és a duplakuplungos váltó előválasztója trónol.
Ez a hat- vagy hétfokozatú, robotizált szerkezet a 130 lóerős dízel alapmodellt kivéve minden Espace-hoz alapáron jár, így várhatóan nem túl sűrűn fogunk majd kézi kapcsolással találkozni. Ahhoz képest, milyen jól megtermett (igaz, elődjénél könnyebb) az új crossover-egyterű, meglepő lehet, hogy csakis 1,6-os motorokkal forgalmazzák, de teljesítményben azért nincs hiány: a már említett alapmodell mellett 160 lóerővel is választható a kis dízel, valószínűleg ez lesz a kínálat húzómodellje. Létezik ezerhatos benzinessel is, ebből 200 lóerőt préseltek ki, bár arra azért kíváncsiak lennék, mennyivel eszik majd többet a 6,2 literes laboratóriumi átlagnál (a dízelek fogyasztása 4,5, illetve 4,7 liter).
Korábban, amíg felvállaltan kényelmes utazóautó volt az Espace, senki sem a szerpentineken kereste vele az élményt, most viszont állítólag sokat lépett erős dinamizmus terén. Erről tesztvezetés híján nem tudtam meggyőződni, de a paraméterek alapján sportosabb lehet: alacsonyabb és (kiviteltől függően akár 250 kilóval is) könnyebb elődjénél, drágább kiviteleiben pedig nem csak az adaptív lengéscsillapító, de a Lagunából ismert, zseniális összkerékkormányzás is megjelent. Multi Sense néven menetdinamikai kapcsolót is kaphat ötféle programmal, ez felszereltség kérdése. Apropó, árak: a legolcsóbb Espace 9,39 millió forinttól indul, a legdrágább pedig kereken 13 millióba kerül.
Nem csak az autó, de a statikus bemutató helyszíne is érdekes volt: a Renault Baumgartner szalonra esett az importőr választása. Zsolttal, az egykori Forma-1-es versenyzővel nem találkoztam ugyan, és az intermoduláris csomópont építése miatt óriási felfordulás van a Budaörsi út környékén, de a régi kulisszák mögött a márkakereskedés teljesen megújult - a régióban elsőként. Ezentúl világszerte minden új vagy felújított Renault-szalont ugyanilyen gyári előírások szerint kell berendezni, még a szürke járólapok típusára és a fugákra is vonatkozik a szabvány. A szalont tematikus zónákra kell osztani, speciális világítással, óriáskijelzőkkel és a tartozékfallal, az összhatás elegáns és fiatalos.
A dizájnos bútorok, színes szegélyek és lendületes ívek között járkálva olyan érzése van az embernek, mint egy prémiummárka kereskedésében, de puritán Dacia-terembe betérve hamar visszaérkezik a valóságba - ami mostanában az egykor dübörgő eladásokhoz képest szerény számokat jelent, de Baumgartner úr szalonja ennél kalandosabb időket is átvészelt már. Tavaly ünnepelték a megnyitás 25. évfordulóját, máig összesen 40 ezer új és használt autót adtak már el. A jubileum pont egybeesik a Renault-arculat megújulásával (még a rombuszos logót is áttervezték), amit a közeljövőben 3-4 havonta érkező új autókkal modelloffenzíva követ - így a kereskedőknek van okuk az optimizmusra.