A parkolási rendszer szorosan összefügg egy-egy város, település közlekedésével, az idegenforgalmával, kereskedelmével, éppen ezért folyamatosan szabályozni kell. Ezen a téren a trendek abba az irányba mutatnak, hogy a különböző városokban korlátozzák - legalábbis szabályozzák - a belvárosba irányuló autóforgalmat. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az intézkedésekkel párhuzamosan a közösségi közlekedést is fejlesztik, és emellett megfelelő mennyiségű P+R parkolóhelyet biztosítanak az ingázók számára.
A hosszú távú stratégiai célok mellett több fejlesztés is folyamatban van. Óbudán például idén építik ki a fizetős felszíni parkolási rendszert, a belvárosi József nádor téren pedig megkezdődött a mélygarázs építése. (A parkolóautomaták használatából adódó pénzpocsékolásról itt olvashat). A jövőben további lépések várhatók az említett – többek között a forgalom csillapítását, illetve a gyalogosan elérhető terek térnyerését célzó – trendeknek megfelelően.
A főváros hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját bemutató Balázs Mór Terv a parkolási helyzetről többek között azt írja: "A belső területeken szűkíteni kell a célforgalmi (közterületi) parkolókapacitást, bevezetve a parkolási igényeket jól szabályozó, rövid idejű, a keresleti és kínálati viszonyokhoz jól illeszkedő árazású közterületi parkolást. A gépjárműtárolás helye ne a közterület legyen, e célra mélygarázsokat, parkolóházakat, meglévő magánparkolókat használjanak az autótulajdonosok, így további területek szabadulnak fel."
Bár az említett terv nem határoz meg konkrét összegeket a parkolási díjakra, az egységesítés, egyszerűsítés indokolt lehet, mivel a tarifák igen széles sávban szóródnak országszerte. A körképből kiderül, hogy valamennyi megyeszékhelyen kialakítottak fizetős övezeteket, de sok kisebb városban is több helyen fizetni kell a parkolásért – többségük a turisták által kedvelt település, mint például Tihany, Sárvár, Gyula, Hajdúszoboszló vagy éppen Sopron.
Ha az országos mobilparkolási rendszert működtető Nemzeti Mobilfizetési Zrt. adatai alapján a díjak országos listáját nézzük, akkor holtversenyben a budai Vár és a Margitsziget áll az első két helyen a maga 525-525 forintos óradíjával. A harmadik hely Balatonfüredé, ahol 500 forint a tarifatábla teteje, utána pedig Szeged következik, 480 forintos óránkénti költségével.
A legolcsóbb pedig - már ahol egyáltalán kérnek pénzt a parkolásért - Jászapáti, ahol egy 50-esért lehet parkolni egy órát, de Keszthelyen is van 50 forintos övezet.
A 100 forintnál olcsóbb ligában még két város szerepel, Esztergomban és Veszprémben a legolcsóbb övezetekben 60, illetve 90 forintba kerül egy óra, igaz, ebben a két városban vannak drágább zónák is, itt 160–240 forintba kerül egy óra parkolás.
Az országos helyzetet nézve az is kiderül, hogy számos városban a mélygarázsok sokszor olcsóbban, de legalábbis versenyképes áron vehetők igénybe a felszíni parkoláshoz képest.
Például Budapesten a 4-es metró Rákóczi téri állomása melletti mélygarázsban nappal 300 forintért lehet parkolni, ezzel szemben a környéken, a Nagykörúton kívüli részen 265 forint a tarifa, de a pár méterre lévő Nagykörúton belüli utcákban már 440 forint egy óra. A Szabadság téren lévő Lipótgarázsban 30 percenként 150 forintot kérnek a parkolásért, ami szintén kedvezőbb a felszíni tarifánál.
Debrecenben is több mélygarázs működik, jellemzően 80–220 forintos óránkénti díjért, ezzel szemben a felszíni parkolás drágább, 340–440 forintot kérnek óránként a belvárosi területeken, a kevésbé frekventált debreceni övezetekben pedig 180 forint a díj.
A parkolási listán a legmagasabb, 480 forintos díjával előkelő helyen álló Szegeden a Szegedi Parkolási Kft. kezében lévő parkolóház is olcsóbb a sima utcai megoldásnál, időszaktól függően 160–280 forintért lehet parkolni óránként. Győrben pedig a Jókai Parkolóház, amely az üzemeltető szerint a belvárostól 5-7 perces sétára van, 30 percenként 100 forintba kerül. Itt a felszíni parkolás óradíja 100–400 forint között szóródik a városban.
Az országos körképből egyértelműen látszik, hogy a mélygarázsok egyszerűen a legtöbb esetben olcsóbbak. A mélygarázsoknak komoly előnye, hogy nagyobb biztonságban van az autó, de hátrányuk lehet, hogy nem mindig esnek a célpont közvetlen közelébe. Ugyanakkor ez utóbbi szempont közlekedésfejlesztési és forgalmi szempontból egyébként még jó is lehet.
Hermann Knoflacher, a Bécsi Műszaki Egyetem Közlekedéstudományi Intézetének professzor emeritusa - egy a kormányzatnak a balatonfüredi parkolási helyzetről készült tanulmány szerint - ugyanis ezt mondja: "A közösségi közlekedés csak akkor kap egyenlő esélyt az egyéni gépjárműhasználattal, ha mindkettő megközelítése körülbelül hasonló lehet (vagyis a parkolóhelyeket nem közvetlenül az úti célnál, hanem valamivel távolabb kellene elhelyezni), még fizetési kötelezettséget is javasol abban az esetben, ha valaki a lakásánál parkol."
A jövőben tehát mind a fővárosban, mind a vidéki városokban várhatóan újabb lépésekre lehet számítani, amelyek keretében a parkolási rendszert is módosítják.
"A forgalomban részt nem vevő járművek elhelyezése egyre nagyobb gonddal jár. A járműtárolás a sűrűn beépített, több száz éves városrészekben a legnagyobb probléma, mert a lakásokhoz és intézményekhez ritkán tartozik telken belüli parkolóhely, a környező közterület és úthálózat pedig szűk" - fogalmaz a már említett Balázs Mór-terv, amely szerint a díjköteles közterületi parkolás nem szabályozza megfelelően a forgalmat a nagy számban kiadott ingyenes vagy jelképes díjért megváltható helyi parkolási engedély miatt.
A koncepció megemlíti, hogy miközben a belvárosi utcákon parkolóhelyeket keresve időt és benzint pocsékolnak az autósok, a közterületen kívüli, parkolóházakban és mélygarázsokban található közel 10 ezer parkolóhely kihasználatlan marad. "A belső kerületekben megfelelő közlekedési kínálattal és tájékoztatással, valamint gazdasági ösztönzőkkel lehet egyre több lakost ráébreszteni arra, hogy számukra nem elsődleges szempont a saját személygépkocsi tartása, a közlekedés másképp is megoldható" - derül ki.
A Balázs Mór-terv egyébként a legfontosabb célkitűzések között sorolja fel az egységes finanszírozási parkolási rendszer kialakítását, a parkolás szabályozásának korszerűsítését, ennek pedig az alapja egy, a kerületekkel közösen kidogozott, átfogó felmérésekre alapozott koncepció lehet.
Nem Ráckeve a legdrágább