Rég nem látott fordulópontot hoz az idei év a szabálytalanságok kiszűrésében. Nem elég, hogy több mint ötszáz új kamerát helyeznek üzembe, de ezekkel akár tilosból is mérhetnek. Méghozzá teljesen szabályosan, hiszen egy 2010-es KRESZ-módosítás erre is megadja a lehetőséget. Persze mindent azért a rendőrök sem tehetnek meg.
Hosszas készülődés után idén év végéig állítja munkába a rendőrség azokat az új traffipaxokat, amelyek nemcsak a gyorshajtókat szűrik ki, de sok más szabálysértést is automatikusan rögzítenek. Figyelik többek közt a biztonsági öv használatát, a záróvonal átlépését, a behajtási tilalmakat és a piroson áthajtást, de a kihangosító nélkül telefonálók is kezdhetnek aggódni. Attól függően, milyen vétséget követett el az autós, 5000-50 000 forintig terjedő helyszíni bírságot kaphat, ha viszont szabálysértési eljárás indul ellene, akár 150 ezer forintra is megbüntethetik. Akit gyorshajtásért jelentenek fel, a túllépés mértékétől függően 30-300 ezer forintos kiadásra számíthat.
Az eredeti tervek szerint az egyéb kihágásokat júniustól ellenőrzi a rendszer, a sebességtúllépést pedig az eredeti tervek szerint már március elejétől élesben rögzítette volna. Ám a 160 mobil kamera (hivatalos nevén kkep) tesztüzemét a rendőrség meghosszabbította, a hivatalos indoklás szerint azért, mert szoftverfrissítést végeznek el rajtuk. Bővebb információt nem ad ki az ügyben az ORFK, azt viszont megtudtuk a készülékek bemutatóján, hogy sok esetben régi, élesben működő traffipaxokkal együtt tesztelik őket, így a próbaidőszak alatt sem lehet biztosan megúszni a bírságot.
Gyakran visszatérő kérdés, hogy egyáltalán honnan mérhetnek a rendőrök. Az új mérőberendezések nem hoznak új szabályokat, így továbbra is a KRESZ 2010-ben módosított rendelkezései az irányadók. Ezzel kapcsolatban kikértük az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalását is. Tájékoztatásuk szerint „a forgalmat ellenőrző járműveket autópálya vagy autóút leállósávjában, illetve közúton forgalom elől elzárt területen vagy olyan helyen is el lehet helyezni, ahol amúgy tilos járművel megállni vagy várakozni”.
Tehát szinte bárhonnan mérhetnek a rendőrök, annyi megkötéssel, hogy nem akadályozhatják indokolatlan mértékben a gyalogos- és járműforgalmat, és nem jelenthetnek balesetveszélyt. Ez újabb kérdéseket vet fel: mikor számít egy tilosban parkolás balesetveszélyesnek? Vagy éppen mit jelent az indokolatlan mérték, hol van a határ? A gyakorlatban a tilosban parkolás jelentheti a megállni vagy várakozni tilos tábla hatályát - ez az esetek egy részében valóban nem feltétlenül okoz vészhelyzetet, nem akadályozza jelentősen a többi közlekedőt.
Ugyanez igaz lehet a forgalommal szemben, járdaszegély mellett vagy útpadkán parkoló rendőrautóra is. Ha azonban forgalmas buszmegállókra vagy járdákra gondolunk, világossá válik: szükség lenne a kérdés egyértelmű szabályozására. Ezeken a helyeken ugyanis nézőpont kérdése, hogy mit minősítünk indokolatlan mértékű akadályozásnak. Valódi kivételt csak megkülönböztető jelzést használó rendőrautó jelenthet, ez szükség esetén akadályozhat is - ilyenből azonban nem szokás traffipaxolni.
Szintén nem teljesen tisztázott az a kérdés, hogy magánterületről mérhetnek-e a traffik, ilyen lehet egy nagyáruház parkolója vagy éppen benzinkút is. Ez esetben mérvadó, hogy a KRESZ nemcsak a közutakon, hanem a közforgalom elől el nem zárt magánutakon való közlekedésre is kiterjed. Ha tehát nincs fizikai akadály (kerítés vagy sorompó) vagy tiltó jelzés, akkor az adott szakaszt bárki igénybe veheti - akár az ellenőrzést végző rendőr is. Ezt a megközelítést támasztja alá egy néhány évvel ezelőtti ügy is, akkor a helyi rendőrkapitányság szóvivője ezekkel az érvekkel minősítette jogszerűnek kollégái eljárását.
A 160 intelligens mobil kamera mellé - amelyeket hivatalosan komplex közúti ellenőrzési pontnak (kkep) neveznek - új rendőrautók is dukáltak a rendőrségnek. Tavaly év végén és az idei első negyedévben összesen több mint ezer új szolgálati járművet vehetnek használatba az egyenruhások. Ezek egy része ráadásul nem járőr-, hanem ügyintézői autó - nélkülözik tehát a könnyen észlelhető matricázást és fényhidat.
Hátul is van azonban bennük 12 voltos szivargyújtóaljzat, amelynek a célját nem nehéz kitalálni: tápellátást biztosítanak a traffipaxoknak. Mostantól érdemes tehát figyelni az MZG-kezdetű rendszámú, fekete, szürke vagy fehér Suzuki Swifteket is - az eddig magánvásárlók körében kedvelt esztergomi típussal először bővült jelentősen a rendőrség járműparkja. Az új autókból sok városba jutott, a használatba vétel másnapján pedig már mértek a Swiftekből, és persze a szintén friss, nem felmatricázott Audikból és Mercedesekből is.
A tervezett sebességmérésekről maga a rendőrség is értesíti az autósokat. Havi bontásban, megyéről megyére böngészhetjük a listát, de ezt azért nem kell szentírásnak venni. A rebellis gyorshajtók persze az okostelefonos alkalmazásoktól kezdve (Traffi Hunter stb.) a profi detektorokig és a garázskapunyitónak álcázott illegális detektorokig sokféleképpen védekezhetnek a bemérés ellen. Alapszabály viszont, hogy amikor észleljük a lézeres traffipaxot, jellemzően már késő visszavenni a tempóból, addigra úgyis elkészült a drága fotó.
Persze nem csak autóból mérnek a rend őrei, jó időben kimondottan szeretik a háromlábú állványt használni. Mivel a kamerák automatikusan rögzítenek, és kis ráfordítással akár távvezérlésűre is alakíthatók, a jövőben még csupán mögöttük sem kell állnia senkinek. Sőt az sem ritka, hogy ezek nehezen észlelhető helyekről, részben takarásból (például szalagkorlát vagy bokor mögül) leselkednek az autósokra.
A mobil kamerák mellett idén 365 fix telepítésű berendezést is kihelyeznek, ezek várhatóan nyártól fognak élesben működni. Elhelyezésükről közlekedési szakemberek bevonásával döntöttek, az ország 126, balesetveszélyesnek tartott pontján találkozhatunk a mindent látó traffipaxokkal. A fix eszközöket azonban a KRESZ szerint Traffic Control táblával kell jelezni. Itt megint csak homályosan fogalmaz a jogszabály, hiszen azt mondja: ésszerű távolságra kell kihelyezni a jelzést. Ez logikusan gondolkodva azt jelentheti, hogy ha a tábla vonaláig lelassítunk, nem kell számítanunk a csekkre.
Azt, hogy pontosan hova kerülnek majd ezek a fix traffik, egyelőre nem tudhatjuk biztosan. Annyit viszont már igen, hogy egy részük a közlekedési lámpáknál kap helyet, ezeknél a piroson áthajtás sem lesz olcsó mulatság. De jut majd belőlük autópályákra, autóutakra és főutakra is, akár úgy is, hogy egy-egy csomópontba több kamerát telepítenek, amelyek külön egy-egy sávot figyelnek.
Nem kell viszont bedőlni a különböző közösségi oldalakon terjedő megosztásoknak, azok valóságtartalma legalábbis erősen megkérdőjelezhető. Az elmúlt hetekben a XII. kerületi Alkotás utcában telepített sebességmérőt posztolt egy szemfüles járókelő, a címre rákeresve azonban gyorsan kiderül, hogy ez annak a cégnek a székhelye, amely a jelenleg tesztüzemben lévő mérőberendezéseket is fejleszti, így ablakaikban olykor találkozni mindenféle technikai eszközökkel.
Ennek ellenére érdemes komolyan venni a beszerzést. A rendőrség által VÉDA rendszernek nevezett traffipaxprojekt hazai és európai uniós forrásokat is felhasznál, összesen mintegy 15 milliárdba kerül. Ha a sebességtúllépésből befolyó bírságokat vesszük alapul, gyorsan vissza is hozza az árát, hiszen a közlekedési kihágásokért már 2012-ben is húszmilliárd forint körüli összeget vasaltak be – ennek nagy részét gyorshajtók csengették ki. Bár az új szupertraffipaxok üzembe helyezésével egyidejűleg le is selejteznek eszközöket, összességében mégis sűrűbb ellenőrzésekre számíthatunk a közutakon.
A fejlesztésektől a rendőrség - a bevételek mellett - a személyi sérüléses és halálos balesetek számának csökkenését várja. A 2014-es adatokról még csak előzetes statisztika készült, de a vezető baleseti ok eszerint az egy évvel korábbihoz hasonlóan továbbra is a gyorshajtás, a maga 28 százalékával – ez 4418 esetet jelent. Elmulasztott elsőbbségadásból a balesetek közel 26, a kanyarodási szabályok megszegéséből mintegy 17 százaléka származik. Ráadásul amióta olcsóbb az üzemanyag, és többet autóznak az emberek, hosszú idő után újra romlást mutatnak a statisztikák.
Az efféle kihágásokat az új kamerák nemsokára felismerhetik, úgyhogy sokkal nagyobb lesz a lebukás esélye, mint eddig. Pechre volt például szükség ahhoz, hogy egy kihangosító nélkül telefonáló vagy e-mailt írogató autóst tetten érjen és megbüntessen a rendőr, holott éppen az efféle figyelemelterelés okozza újabban a karambolok egyre nagyobb hányadát. Remélhetőleg javítanak e morálon is a lesből támadó szupertraffipaxok, elkerülhetetlenek maradnak azonban a rutinellenőrzések is, hiszen az ittas vezetőket, jogosítvánnyal nem rendelkezőket másképp nem tudják kiszűrni.
Küldjön ön is 10 000 forintos képet!
Küldjön ön is hírértékű fotót vagy videót a szerkesztőségünkbe! Ha a felvételt felhasználjuk, akkor megajándékozzuk. További részleteket itt olvashat.