Újra előkerült a dugódíj, Tarlós István főpolgármester a héten utalt arra, hogy nem igazán rajong az ötletért, de ha muszáj, akkor is még odébb van a bevezetése, 2016-ban, 2017-ben lehetséges. Akár lesz dugódíj, akár nem, a parkolási helyzetet is át kell alakítani és össze kell hangolni a közlekedéssel.
Első körben egyszerűsítésre lenne szükség, mivel jelenleg Budapesten belül hét parkolási cég működik (Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft., Centrum Parkoló Rendszer Kft., ER-PARK Kft., Ferencvárosi Parkolási Kft. Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás, Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása, Józsefvárosi Közterületi és Parkolási Rendészet, Parking Kft., Parkol-6 - Terézvárosi Parkolási Rendszer). Ráadásul belép a táborba az Óbudai Parkolási Kft., mivel nyártól a III. kerületben is lesznek fizetős övezetek. Nyolc különböző céget fenntartani nyilvánvalóan komoly költséget jelent, ráadásul a kerületekben több mint 60 parkolási zóna van, külön kóddal és díjakkal, amire ráférne az egyszerűsítés.
A Fővárosi Önkormányzat ezt tervezi, legalábbis a budapesti közlekedésfejlesztési stratégiát bemutató Balázs Mór-terv szerint. A koncepció a parkolás szabályozásáról szóló fejezetben kiemeli, hogy a közterületi parkolásüzemeltetés széttagoltan működik, sem a várakozási övezetek kijelölése, sem a díjrendszer, sem a maximális várakozási időtartam nem egységes. A Balázs Mór-terv célként nevesíti, hogy egységes parkolási rendszert kell kialakítani egy új, a kerületekkel közösen kidolgozott koncepció alapján.
Az egyszerűsítés egyébként már elindult. Ebbe az irányba tett lépés volt, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. tavaly létrehozta országos mobilparkolást menedzselő rendszert. Ennek a működése egy, a kereskedelemből hozott példával egyszerűen bemutatható.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t egyfajta nagykereskedő, amely szolgáltatásokat kínál, egyben fenntartja a rendszert, amelyhez viszonteladók - a kereskedelmi példánál maradva kiskereskedők - csatlakozhatnak. Utóbbiak vannak közvetlen kapcsolatban a vásárlókkal, jelen esetben a parkolásért fizető autósokkal.
A rendszer tavalyi indulásakor a három nagy mobilszolgáltatón kívül további 4 partner biztosított mobilparkolást, ma pedig már 11 partnere van az állami cégnek. Bár a mobilparkolásért a szolgáltatóknak kényelmi díjat kell fizetniük, amit a felhasználó autósokra terhelnek, azonban ez a megoldás a legtöbb esetben még így is olcsóbb, mint a készpénzes fizetési mód. (A készpénzes parkolásból adódó pénzpocsékolásról itt olvashat részletesen.)
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az Origónak adott válaszában közölte: "a járt utat járatlanért el ne hagyj elv követése a mobilparkolás esetében is jellemző, azonban az autósok tudatos mobilparkolásához vezető változások elindultak, ezt tavaly júliustól folyamatosan érzékeli társaságunk".
Visszatérve a kereskedelemből importált példához: a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. nem szól, nem szólhat bele, hogy a partnerek mennyit kérnek kényelmi díjként a parkolási összegen felül, ahogy egy nagykereskedő sem szólhat bele abba, hogy az egyes boltok mennyiért adják a tőle vásárolt termékeket. "A Nemzeti Mobilfizetési Rendszerhez csatlakozott viszonteladók a mobilparkolási szolgáltatás esetében jelenleg tranzakciónként 50-100 forint közötti kényelmi díjat számítanak fel" - válaszolta a társaság a kényelmi díjak összegéről és szóródására vonatkozó kérdésre.
A szolgáltatók különböző tarifákkal dolgoznak, a legolcsóbban 50 forintos kényelmi díjért elérthető a mobilparkolás. Jelenleg három ilyen cég van a piacon: a Simple és a Barion megoldása mellett maga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. biztosítja a legolcsóbban a szolgáltatást, amely mobilos applikáción keresztül is elérhető.
A többiek ennél drágábban adják a mobilparkolást, van például olyan cég, amely a parkolás indulásakor 35+40, tehát összesen 75 forint kényelmi díjat számláz, akár SMS-ben, akár telefonhívással, akár applikációval aktiváljuk a szolgáltatást. Ezen felül az Evopay-nél többféle opcionális értesítés is rendelhető, a cég már hét éve foglalkozik mobilparkolással. Akadnak szintén 75, ugyanakkor akár 95 forintot elkérő cégek is.
Az SMS-parkolásban régi motorosnak számító mobilszolgáltatók közül a Telekom a legolcsóbb, amely 75 forintot kér egy-egy tranzakcióért. A Telenor legkevesebb 99 forintot kér kényelmi díjként, a Vodafone-nál pedig 115 forint a díj. A mobilcégeknél csomagtól függően az sms és a hívás is pénzbe kerülhet. (A kényelmi díjak a jövőben változhatnak, előfordulhatnak céges akciók, amelyek keretében egy-egy szolgáltató az említettnél olcsóbban biztosítja a szolgáltatását, arra ugyanis már volt példa, hogy az egyik szolgáltató nem kért pénzt a parkolási díjon felül.)
Az sms-es és telefonhívásos mobilparkolással szemben az applikációs megoldások előnyösebbek lehetnek. Általában nincsenek plusz költségek, és egyszerűek, kevesebb gombnyomogatással lebonyolítható a parkolás, ráadásul GPS-alapon még a helyet is belőheti az alkalmazás.
Az egyik legolcsóbb, Simple applikáció használata a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a mobilra letöltött applikációval bonyolíthatjuk a parkolást. A feltöltött egyenlegről vagy bankkártyáról fizethetünk, utóbbi adatait ha szeretnénk, csak egyszer kell beírni, aztán rögzíthetjük a rendszerben. A rendszám megadása, valamint a parkolásizóna-kód megadásával az applikáció folyamatosan mutatja, hány forint ment el a parkolásra, és egy gombnyomással leállítható, a költségeket, tranzakciókat pedig jelzi az alkalmazás.
Az autósok tudatosságának javulását a statisztika is mutatja. Az országos mobilparkolási rendszert működtető cég adatai szerint a múlt év első felében 7,84 millió mobilparkolási tranzakciót kezdeményeztek az autósok, az ebből származó bevétel pedig megközelítette a 3,4 milliárd forintot. A társaság az Origóval közölte: tavaly az összes közterületi parkolás több mint felét, 55 százaléka mobilon keresztül fizették az autósok, azonban ez az arány a főváros egyes kerületeiben jóval magasabb, akár a 80 százalékot is elérte.
Mindebből az is következik, hogy az autósok többsége már a mobilos megoldást választja, de még mindig jelentős azoknak a tábora, akik a pénzpazarló készpénzes, automatás megoldást választják. Az Origo kérdésére a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. azt is elárulta, tavaly a mobilparkolási tranzakciók száma országosan mintegy 8 százalékkal nőtt az előző évekhez képest, ami illeszkedik a készpénzmentes megoldások térnyerését mutató trendbe, másfelől arra utal, hogy a mobilparkolást biztosító nyújtó cégek szolgáltatásai iránt is fokozódik az igény.
A budapesti parkolásnál korábban komoly gondot okozhatott az autósoknak az úgynevezett mellé- át- vagy félreparkolás. Főként a kerülethatároknál előfordult, hogy egy-egy autós leparkolt, és az utca másik oldalán lévő automatából vett jegyet, mivel azonban az egy másik kerület, így hiába fizetett, megbüntethették. Ilyen speciális környék például a Király utca, amelynek egyik oldala a VI. a másik pedig a VII. kerülethez tartozik, Bajcsy-Zsilinszky út Nyugati Pályaudvar felőli vége, a felüljáró alatti rész, valamint az Andrássy út környéke is problémás lehet. (Az Origo félreparkolásról és a fővárosi parkolási káoszról tavaly januári cikkét itt olvashatja el.)
A Nemzeti Mobilparkolási Zrt. az átparkolási problémáról az Origónak azt mondta: a rendszer kiküszöböli ezt, ám fontos, hogy ezen esetek kezelését helyi rendeletek szabályozzák. "Tavaly augusztusban módosították azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kerületek el tudják számolni egymás között a téves fizetéseket, abban az esetben, ha mindkét érintett terület ugyanabba a díjzónába tartozik" - áll a cég válaszában.
A mindennapokban ez úgy néz ki, hogy azonban kerületekben, ahol már módosították a közterületi parkolással kapcsolatos helyi rendeletüket, ma már nem büntetik meg az autóst, ha két kerület közti határon véletlenül nem oda parkol, ahová elindította a mobilparkolását.
Az Origót kiadó Origo Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Telekom Zrt.