Beszkennelik Budapestet

Karesz, azaz Közúti Adatgyűjtő Rendszer néven új csodafegyvert mutatott be a BKK Közút. A 600 millió forintos program a kátyúk ellen is segít felvenni a harcot, de főleg hatékonyabb útfelújításokat várnak tőle. Már járja a fővárost a lézerkamerás kocsi, jövőre pedig elkészül a teljes 3D-s térkép.

A fővárosi érdekeltségű partnervállalatok számára ingyen biztosítják a hozzáférést, az egyéb állami intézményeknek kedvezményesen, míg az üzleti szereplőknek piaci áron értékesítik a Karesz szolgáltatásait Forrás: BKK Közút

Ha lézerrel dolgozik egy állami szervezet az utakon, akkor nem sok jóra számíthatunk, főleg, amióta hadrendbe álltak a szupertraffipaxok. Csakhogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai jót tesznek az autósokkal azzal, hogy a sugárral pásztáznak. A bürokratahumor jegyében Karesz névre keresztelt rendszer a lézerszkennerrel felvett földmérési pontok alapján felszíntérképet készít lényegében bármiről, aminek kiterjedése van, a katonai műholdaknál is pontosabban. Például az úttesten keletkezett kátyúkról, annál is inkább, mert ezekből tavasszal különösen sok keseríti az autósok életét.

Nem a Google kamerázza az utakat, hanem a BKK

A BKK Közút mindenekelőtt a fővárosi úthálózat felmérése miatt vágott bele a Karesz kifejlesztésébe. Már működik az informatikai hálózat, a síkban 1, a tengerszinttől számítva függőlegesen pedig 10 centiméter pontosságú, vektoros Budapest 3D térképadatbázis pedig gőzerővel készül. Az állítólag világszinten is kiemelkedő, a legújabb szoftverekkel kompatibilis, épület-, műtárgy-, közműállomány-adatbázis és még egy sor, főleg építőiparilag értékes városadatbázis 2016 elejére nyeri el végső formáját.

A BKK kezelésébe 4400 km hosszúságú útszakasz, és rajta vagy mellette 65 ezer jelzőtábla, 280 ezer négyzetméter burkolatjel, illetve 1023 jelzőlámpás csomópont tartozik Forrás: BKK Közút

Már most is használja a főváros a csodaszkennert 4400 kilométeres – nagyrészt tömegközlekedési járművek által is érintett – főúthálózatának teljes rögzítésére. Ezzel a művelettel körülbelül május közepére végez a Google Streetview autóihoz hasonlító, tetőkamerával felszerelt Opel Vivaro. Az adatállományból a szakemberek folyamatosan dolgozzák fel az útállapotot értékelő paramétereket.

Akárcsak a Google Streeview, a BKK is autóra felszerelt mobil kamerával járja a várost. Milyen menő lett volna, ha a csúcstechnikát drón mozgatná az Opel Vivaro helyett Forrás: BKK Közút

Így derült fény arra is, hogy a BKK korábbi nyilvántartásában bő 10 százalékkal kevesebb volt az útfelület, mint amit valójában kezelnek, és ami után kapják a pénzt. Az adminisztráció abban is hátráltatta a gyors kátyújavítást, hogy a kerületek nem tudták vagy akarták magukénak vallani az egyes hibákat, mondván, az a szomszédos önkormányzatra tartozik. A lézerpontos Karesz azonban feketén-fehéren megmutatja akár egy féltenyérnyi nyomvályú közigazgatási hovatartozását is.

Spórol, de pénzt egyelőre nem termel

A BKK külső érdeklődésre és ebből eredő bevételre is számít, az április 27-én rendezett Karesz fórumra például több építőipari szakembert is meghívott. Almássy Kornél, a BKK Közút Zrt. vezérigazgatója nemzetközi sikereket is vizionált, és optimistán látta a jövőt a nyitóbeszédet mondó Szeneczey Balázs városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, majd a többi szakmai felszólaló is.

A gyakorlatban azonban ennél valamivel árnyaltabb a kép. A Karesz legnagyobb hiányossága, hogy nem tud naprakész lenni, hiszen a lézerszkennelés sebessége 80-100 km/hét, ami a kátyúk keletkezése szempontjából csigalassú. Egy-egy aszfaltsérülés napok alatt ki tud alakulni, és mire a lézerfurgon odaér, gödör tátong az úton, így nem lehet megúszni a klasszikus útellenőrzéseket sem.

Ezt használják a 3-as metró felújításához is

A Karesz főképp a nagyobb lélegzetvételű burkolatcserék, közműjavítások és más útépítési munkák során hasznos. Rendkívül precíz mérése a tervezett munkafolyamatok sorrendjét és méretét írhatja át, miközben a szükséges alapanyagok kiszámítását is segíti. A 3-as metró jövőbeni felújításában például máris kulcsszerepet kap: egyrészt az alagút térbeni rögzítésében (a 4-es metrónál ez már megtörtént), másrészt pedig a felszíni pótlóbusz-forgalom kialakításában vetik be.

A Bikás park megállót, sőt, a 4-es metró teljes alagútját felmérték már Forrás: BKK Közút

Reménykedhetünk hát abban, hogy többé nem lesz majd őskáosz egy-egy főközlekedési útvonal átépítésekor, a munka sokkal gyorsabban zajlik, és kevesebb közpénzt emészt fel. Ám hiába mondja meg jó előre a korábbi eljárással összevetve űrtechnikát képviselő Karesz, hol is van rés a pajzson, ha egyszer nincs mivel betömni. A városüzemeltetés színvonalemelésének legfontosabb feltétele továbbra is a pénz marad, és ugyebár abból van a legkevesebb.

A Karesz elődjét úgy hívták, Kanyar

A Karesz működésének megértéséhez nem árt némi informatikai alaptudás, ezért csak az olvasson tovább, aki nem ijed meg a lézerszkenner, a 3D, a vektor, a raszter, a pixel és hasonló szakkifejezésektől. Kezdjük az előzményekkel! Még az 1990-es évek végén kezdődött a digitális fővárosi műszaki térképészet története. Az 1998-ban életre hívott Kanyar (Közúti Adatnyilvántartó Rendszer) programban egy CAD-alapú kísérlet történt Budapest digitalizálására, a terv azonban megrekedt.

Először raszteres térkép készül a lézerszkennerrel, a 3D vektoros térképet a saját fejlesztésű szoftverrel gyártják Forrás: BKK Közút

A BKK 2012-ben hozta meg a döntést egy 21. századi, nagypontosságú, Budapestet ábrázoló felszín-, út-, közmű- és műtárgytérkép létrehozásáról. Az eredeti célkitűzések között szerepelt, hogy az adatbázis megkönnyítse a különböző fővárosi és kerületi közszolgáltatók üzemeltetési feladatait. Elvárták tőle ezt is, hogy összehangolja és a mai kor elvárásainak megfelelően informatikai alapot adjon a közterületen javításokat, illetve fejlesztéseket végző cégeknek.

310 terabájtnyi adatot gyűjtenek be

Eddig mintegy 300 terabájtnyi adatot olvasott be a Karesz, pontosabban az egyik legfontosabb elemét alkotó csúcstechnikás lézerszkenner (Riegl VMX-450). A direkt hozzá kifejlesztett szoftverrel futó geodéziai adatgyűjtő rendszer másodpercenként 1,5 millió pixelt rögzít, valamint fényképeket is készít. Első lépésben raszteres térkép a gyűjtőmunka eredménye, ezen a videón bepillanthat a munkába.

A BKK a Karesz látványos hazai sikere mellett nemzetközi karrierről álmodik. A szerintük világszínvonalú komplex rendszerre több külföldi megkeresés is érkezett már Forrás: BKK Közút

Körülbelül május közepére gyűlik össze a körülbelül 310 terabájtnyi adat, amiből a speciális szoftver és az ahhoz értő 30 szakember két műszakos munkarendben 2016 elejére megalkotja Budapest teljes vektoros, 3D-s geodéziai műszaki térképét. A fejlesztők között több siket is dolgozik, akik az esélyegyenlőség mellett szakmailag is fontos részei a projektnek: a figyelmüket nem vonják el a külső zajok, így az aprólékos munkát precízebben tudják elvégezni.