Én vagyok a fényszóró

Az autóiparnak egy olyan egyszerű dolgot is sikerült agyonbonyolítania, mint a fényszóró. A LED-ek még el sem terjedtek, de már itt vannak a lézeres lámpák, miközben a halogénesek legfőbb gondja jelenleg is az, hogy milyen izzót válasszanak.

Pár évtizede egy komplett autóban nem volt annyi boszorkányos technika, mint egy mai modern LED-es vagy akár lézeres fényszóróban. Az alkatrészt, amelynek az egyetlen, pofonegyszerű feladata a világítás, sikerült annyi elektronikával telezsúfolni, hogy egy peches koccanás után akár egy normál állapotú használt autó árát is el lehet költeni egyetlen fényszóró cseréjére.

Kis fényszórótörténet

Ha nem is egy idősek az autózással, azért elég hamar megjelentek az első fényszórók az utakon. Elsőként a Bosch készített komplett elektromos készülékegyüttest - generátor, indítómotor és fényszóró - gépjárművek számára. Mivel az elvakítás azonnal komoly problémává vált, rögvest megkezdődtek a tesztek a tompított fényszórókkal is.

Akármilyen fényszórónk is van, nem árt, ha nem vakítunk el vele senkit... Forrás: Hella

A munka gyorsan ment, már 1924 óta léteznek úgynevezett kétfonalas lámpájú fényszórók, amelyek egyszerre tartalmazzák a tompított és távolsági fényt is. Az első halogén izzók 1971-ben jelentek meg, a Mercedes SL volt az úttörő.

Parabolatükrös fényszóró

Minden fényszóró reflektorból (fényvisszaverő felület vagy tükör) és fényforrásból (izzó, LED stb.) áll. A parabolatükrös fényszóró egyik gyújtópontjában helyezkedik el a halogénizzó (ezek arról kapták a nevüket, hogy a töltőgázukhoz - meglepő módon - halogéneket kevernek), a másik gyújtópont a végtelenben van.

A parabolatükörről visszavert sugarak gyakorlatilag párhuzamosak, ezeket a bordázott fényszóróüveg irányítja a helyükre. Helyigényesek, elavultak, de a régi autók bütykölői még gyakran találkozhatnak velük.

Vetítőlencsés fényszóró

A vetítőlencsés fényszóró nagy szabadságot adott a dizájnereknek a kis helyigényével és mutatós megjelenésével. Kezdetben főleg sportkocsikon alkalmazták, de pár év alatt a kisautókig is leszivárgott a technológia.

Ebben a fényszóróban ellipszoid alakú a tükör, gyújtópontjában a halogénizzóval. Mivel a fénysugarak a másik gyújtópontban kereszteznék egymást, egy lencsével párhuzamosítják őket. Előnye a kiváló fényhasznosítási hatásfok, hátránya az éles sötét-világos határ.

Projektoros fényszóró Skoda-módra Forrás: Skoda

A nyolcvanas évek végén megjelent az úgynevezett FF fényszóró, amelyben a tükör formája semmilyen szabályos geometriai formát nem mutat. Ennél a típusnál már az üveget sem kellett bordázni, mert a fénysugarakat - számítógépes vezérlés segítségével - kizárólag a foncsor írányítja. Ezt a technológiát idővel minden vetítőlencsés fényszóróba beépítették.

Xenon és bixenon fényszóró

Valójában tévesen nevezik xenonnak, mert a xenon ezekben a rendszerekben csak töltőgáz, a fénykibocsátásért fémhalogenidek a felelősek. Helyesebben gázkisüléses fényszóróknak kellene nevezni őket, még egyszerűbben gázlámpáknak, ezt a technológiát pedig már az '50-es években használták utcai világításra.

A hagyományos izzókkal ellentétben itt nem izzószál, hanem a gáztérben két elektróda között létrejövő elektromos ív ad fényt. Sok-sok évnek kellett eltelnie, amíg sikerült hozzáigazítani az autóipar igényeihez a technológiát, és máig drágának számít.

Bixenon fényszóró LED-es nappali fénnyel - ezt sokan már szériában adják Forrás: Volkswagen

A xenon fényszóró bemelegedéséhez kell néhány másodperc, fénye a halogénénél jóval ridegebb, de oldalirányba jobban világít. Hátránya, hogy működéséhez nagy nyomás alatt lévő bura és magas feszültség szükséges. A xenonok világos-sötét határa nagyon éles, ezért extra bonyolító elemként dinamikus magasságállítás is kell hozzájuk. Xenonlámpát egyszerű autós már nem piszkálhat, csak szervizben lehetséges az izzócsere, komoly érintésvédelmi előírások betartásával.

A bixenon fényszóró neve azt sejteti, hogy dupla xenonlámpáról van szó, pedig nem. A bixenon fényszóróban is egy xenonizzó van, a tompított fényhez egy takarólemezt használnak. Ha az autós távolsági fényre kapcsol, a lemez elmozdul, így a fénysugarak iránya is módosul.

LED-es fényszóró

A LED-es fényszórókban nem izzók, hanem fénykibocsátó diódák adják a fényt. A félvezető anyagból készülő LED-ek sokkal takarékosabbak, mint bármelyik, magas hőmérsékleten dolgozó halogénizzó, szinte örökéletűek, és nagyon könnyen szabályozhatók, gyors reakcióidő mellett.

A LED-es fényszórók megjelenésével szabadult el a pokol a prémiumgyártóknál, és jelentek meg az agyonbonyolított rendszerek, mint például az Audi lencsementes Matrix LED rendszere. Ebben már 25, különállóan vezérelhető LED-egység biztosítja a világítást, a vezérlés teljesen elektromos, egyetlen mechanikus alkatrész sincs benne.

Ez aztán nem vakít: ha jönnek szembe, máshova világít a fényszóró Forrás: Audi

A távolsági fény automata kapcsolása mellett a rendszer a LED-eket egyenként vezérelve úgy tudja szabályozni a világítást, hogy az tényleg ne vakítson el senkit: ha érkezik valaki szemből, a távolsági fényt a másik autó sebességétől függően folyamatosan, valós időben úgy szabályozza az elektronika, hogy az autó előtti és mögötti részt megvilágítja, a másik jármű által elfoglalt területet viszont "sötétben" hagyja.

A fényszóró a navigációs rendszertől érkező adatokat is felhasználja a kanyarok és hajlatok bevilágításához. Sőt, az Audi még azt is kiszámolta, hogy majdnem egymilliárd, egész pontosan 966 105 422 különböző módon tud világítani egyetlen fényszóró, ami elég sok.

Lézerfényszóró

De a prémiumgyártóknak még ez sem elég, egy-két méregdrága modellen már a lézerfényszórók is megjelentek. Ennek a rendszernek tulajdonképpen LED-ek jelentik az alapját: több nagyteljesítményű fénydióda speciális lencséken keresztül, fluoreszkáló foszforanyagra bocsátja ki az erősen koncentrált fénynyalábot a fényszóró belsejében, amely ezt a hagyományos fényforrásoknál tízszer erősebb, fehér fénnyé alakítja.

Több mint fél kilométeres távolságot tud bevilágítani a lézerfényszóró Forrás: BMW

A lézerfényszóró a nappali fényhez hasonló, rendkívüli fényerőt és világosságot produkál, amely kellemes az emberi szemnek. A LED-es fényszóróhoz képest a lézerlámpa 30 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt, és kétszer akkora területet világít meg, a fénye akár 600 méteres távolságra is elér. Elsőként a BMW i8-as került piacra ezzel a technológiával.

De mi van azokkal, akik még az izzókat válogatják a szupermarketben?

Röviden: nincs könnyű dolguk. Egyrészt tele van a piac gagyi xenonhatású halogénizzókkal, másrészt a normál fényűek közül sem könnyű jól választani. Úgy kell elképzelni az izzószálas lámpákat, mint egy mérleget, amelynek egyik oldalán a fényesség, a másikon pedig az élettartam áll.

Népszerűek a xenonhatású izzók Forrás: Origo

Minél jobban látunk egy halogén lámpával, annál hamarabb kiég benne az izzószál, és minél hosszabb élettartamot ígér a csomagolás, annál kevesebb fénnyel kell beérnünk. Vagyis: aki fényes izzót választ, annak gyakran kell cserélnie, aki meg nem akar gyakran cserélni, az nem lát.

A jó izzó is lehet pénzkidobás

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az izzó csupán az egyik eleme a világításrendszernek. A megemelt fényerejű izzó nem ér semmit, ha az autó lámpatestében elöregedett a fényvisszaverő foncsor vagy bemattult a bura.

Egy ilyen fényszóróval sürgősen fel kell keresni egy polírozóműhelyt Forrás: Origo

Egy elöregedett, matt lámpatestbe felesleges magas fényű izzót tenni, inkább a burát kell kicserélni vagy felújítani. Fontos tudni, hogy nemcsak a fogyasztói társadalom miatt rövid élettartamúra tervezett izzók, hanem az autó elektromos rendszerének feszültségingadozása is lehet oka a gyakori izzócseréknek (ami olykor kész tortúra lehet).

Különösen klímás autóknál nagyobb a generátor teljesítménye, és a sok ki-be kapcsolás során a feszültség széles értékek között ingadozik, ami az izzószál élettartamának drasztikus csökkenéséhez vezethet. Egy feszültségstabilizátor, más néven kiégésgátló segíthet a problémán, a pár ezer forintos alkatrészt a lámpák elé kell bekötni.

Fontos a rendszeres ellenőrzés

A legjobb, legújabb fényszórók már mindent dinamikusan, automatikusan csinálnak, a régiek viszont hajlamosak az összevissza világításra. A rosszul beállított fényszóró nemcsak az utat nem világítja rendesen, de a többi autós szemét is kiégeti, így félévente legalább egyszer ellenőriztetni kell a lámpákat.

Ezt bármelyik szervizben pillanatok alatt, olcsón elvégzik, de otthon sem nagy ördöngősség a beállítás.