Idén várhatóan 140 ezer, zömmel egymillió forint alatti, tíz év körüli vagy idősebb, látszólag megkímélt állapotú nyugat-európai használt autó érkezik Magyarországra – nyilatkozta a napokban Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke. Sokkoló számok ezek, és Gablini úr minden nyilatkozatában hangsúlyozza:
így aligha fog fiatalodni a magyar autópark.
Lehet kételkedni a szavaiban, de a legóvatosabb becslések is százezer feletti használtkocsi-behozatallal számolnak idén.
Összehasonlításul, az újautó-piac még akkor is messze fog járni ettől a volumentől, ha az eladások idén jelentősen nőnek a tavalyi 67 ezres számhoz képest. A válság óta 70-80 százalékos arányban céges ügyfelek vesznek új kocsit, ráadásul a 67 ezerbe beleszámít a nálunk olcsón kapható típusok (Suzukik, Fiat 500-asok) reexportja is.
Magánszemélyek továbbra is elvétve vesznek új autót,
már csak azért is, mert tartanak a hitelektől, inkább a használtakból szemezgetnek. Ám nem feltétlenül a magyarországi kocsikra terjed ki az érdeklődésük - ez az elmúlt évek nagy trendváltozása.
Számtalan oka van annak, hogy felélénkült az import: a kinti tulajok a közvélekedés és az általános tapasztalatok szerint valamivel jobban ügyelnek a karbantartásra,
könnyebbek lettek az EU-s országokból a honosítás feltételei,
ráadásul mivel a válság óta Magyarországon felére-harmadára zsugorodott az újautó-piac, sok négy-hatéves típus egyszerűen hiánycikk itthon használtan.
Látni kell ugyanakkor, hogy leginkább az ezer-kétezer euróért elhozható, majd itthon busás felárral továbbadható személyautókra van kereslet. Ezek többsége a kompakt és a középkategóriába tartozik, és bőven akadnak köztük vállalható darabok is annak ellenére, hogy a kora 2000-es években voltak új autók. Többségük rendelkezik azokkal a kényelmi és biztonsági felszerelésekkel, amelyek a mai legolcsóbb kocsinál is a sztenderdet jelentik - például klímával, légzsákokkal, blokkolásgátlóval.
Bár több korábbi írásunkban is foglalkoztunk már a témával, a számmisztikusok kedvéért még egyszer vegyük át a főbb paramétereket. Két éven belül csaknem megduplázódott, és idén az első félévben 57 277 darabra emelkedett az importautók forgalomba helyezéseinek száma, ami 88,2%-os robbanást jelent 2013 azonos időszakához képest.
A hazai forrásból dolgozó kereskedések, így a Das Weltauto, a Volkswagen csoport minőségi használtüzletága kiterjedt kampányt folytat a szürkezóna ellen. Ez a cég ugyanis, akárcsak sok más, jellemzően márkaimportőr által létrehozott, átvizsgált termékeket forgalmazó riválisa (például BMW Premium Selection, Volvo Selekt stb.) sok potenciális vevőtől esik el a „nepperek” miatt.
Hiába nyújtanak ugyanis igazolt származást, bevizsgálást, szervizkönyvet és jótállást, az ár döntően befolyásolja a vásárlókat. Márpedig ezek a minőségi használt autók a piaci árnál 10-15%-kal drágábbak, míg
a szürkeimportosak az átlagnál akár 20-30%-kal is olcsóbbak lehetnek.
Csakhogy Ilyen differenciánál érdemes élni a gyanúperrel, hogy valami nincs rendben a háttérben.
Az ügyeskedésre a szabályok is lehetőséget adnak: az EU-tagállamokban forgalomba helyezett gépkocsikat nem kell eredetiségvizsgálatra vinni, és a bűnügyi nyilvántartásban sem kell ellenőrizni az adataikat. Így a laikus vevő könnyen beleszaladhat lopott vagy szakszerűtlenül javított karambolos kocsiba.
A legtöbb stikli az áfát be nem fizető kft.-k számlájára írható. Vegyünk egy egyszerű példát: Németországban megvesznek a cégükre egy 10 000 eurós Audit A4-et nettó áron, a 19% helyi forgalmi adó nélkül, azzal, hogy majd a magyarországi forgalomba helyezéskor az itteni 27%-os közterhet állják.
Néhány köztes céges áttétel révén sem a német, sem a magyar áfát nem fizetik be,
és ezen az egy ügyleten máris nyertek 2700 eurót.
Hogyan kell akkor áfát fizetni?
Egyszerűek a szabályok: új gépkocsira abban az országban kell áfát fizetni, ahol forgalomba helyezik, ebbe a kategóriába a fél évnél fiatalabb, és 6000 kilométernél kevesebbet futott kocsik tartoznak. A használtakra a magánszemélyek abban az országban fizetnek forgalmi adót, ahol megvásárolják, az EU-s adószámmal rendelkező cégek viszont ott, ahol forgalomba helyezik. Fontos uniós alapelv, hogy minden után csak egyszer kell adót fizetni, de ezt a kiskaput a csalók rég felfedezték.Pár hónapos tevékenység és több tízmilliós köztartozás után aztán ezek az ál-autókereskedők felszívódnak. Jóhiszemű vevőként kellemetlen dolog ilyen áfacsalási ügyletbe keveredni, annál is inkább, mert a bizonyítási eljárásnál bekérhetik az autót, de legalább a tulajdonjoga az új gazdájánál marad. Lehetne ennél rosszabb is - olvassanak csak tovább, és kiderül.
A piacon van egy igazi taposóakna, úgy hívják: lopott autó. Azt a kocsit, amelyről - akár az átírás után – kiderül, hogy bűncselekmény útján cserélt gazdát, a rendőrség általában bizonyítékként lefoglalja. Az sem kizárt, hogy a vizsgálat lezárulta után vissza is juttatja az eredeti tulajdonoshoz, és a pórul járt vevő pereskedhet az eladóval. Ha az egy időközben köddé vált cég volt, különösen rosszak az esélyei arra, hogy akár egyetlen fillért is viszontlásson.
Általában a bizonyítási eljárás alatt a rendőrségtől lehet kérvényezni, hogy szemle után kiadják a telepről a kocsit annak, aki jóhiszeműen megvette. Feltéve, hogy az eredeti tulajt kártalanítja a biztosító, és a kocsit nem kéri vissza.
Ha a négykerekűjéhez ragaszkodik a régi tulaj, a biztosító megtagadja a kártérítést,
de viszonylag ritkán fordul elő ilyesmi külföldről meglovasított kocsiknál.
Sajnos megbízható összeurópai járműadatbázis híján az importautó-vásárló kénytelen a sötétben tapogatózni, ha szeretné ellenőrizni az eladó állításait. Felhasználói listák között böngészhet ugyan a neten, csakhogy egyik sem friss, ezért felejtősek. A fő forráspiacon, Németországban talán jövőre indul el egy központi nyilvántartó rendszer, amely a VIN, azaz a Vehicle Indentification Number alapján a körözési, a szervizelési és a futásteljesítményre vonatkozó adatokat is tartalmazza.
Így kérdezhető le az óraállás
Magyarországon 2012-től lehetőség van hozzáférni az azóta rögzített, ma mintegy hárommillió jármű futásteljesítményét tartalmazó adatbázishoz. Fel kell keresni egy okmányirodát, ott befizetni 1250 forintot, és már meg is kapjuk a nyilvántartott kilométert.Ehhez a rendőrségi tortúrához képest még szerencsés eset, de összességében nagyon drága és idegesítő, ha valami rejtett probléma előjön, és elromlik az autó, például elszakad az újnak mondott vezérműszíj. Általában a laikus vevő a használat során kiderülő hibákat nem tudja utólag jogi úton kifizettetni az értékesítővel, főleg, ha az adásvételin egy német vagy osztrák eladó szerepel.
Ez még akkor is nehézkes, ha az eladó személy vagy cég magyarországi. Fontos tudni:
a törvényben előírt egyéves szavatosság
csakis fogyasztói szerződéseknél érvényes, vagyis ha a vevő kereskedéstől vagy kereskedelemmel foglalkozó személytől veszi az autót. Ezért próbál minden nepper bizományos értékesítésre játszani, de ilyenkor is jár fél év garancia, amit szintén nem szoktak a kuncsaftok orrára kötni.
Aki kulcsrakész importautóban gondolkodik, és biztosra akar menni, néhány óvintézkedéssel nagy eséllyel kivédheti a későbbi bonyodalmakat. Bejelentkezhet eredetiségvizsgálatra (ez lefedi a dokumentáció és a kocsi hatósági ellenőrzését), végeztethet szakszervizes állapotfelmérést és adatlekérdezést, sőt ügyvédi letétbe helyezheti a vételárat. Ez első hangzásra túlzásnak tűnhet egy fél- vagy egymillió forint értékű, régi autónál, de százezres buktatóktól mentheti meg az új tulajt.
Dr. Horváth Gábor, a DHG Ügyvédi Iroda irodavezetője kérdésünkre elmondta, hogy akárcsak az ingatlanügyletek esetében,
az ingóságoknál is érdemes jogi segítséget kérni.
A tiszteletdíjat egyedileg kalkulálják, és a szerződésbe feltétlenül belefogalmazzák, hogy a járműért fizetendő pénzt az eladó csak akkor kapja meg, amikor a leendő tulajdonos lefutotta az imént felsorolt óvatossági köröket.
Akár azt is ki lehet kötni, hogy az állapotfelmérés és az eladó állításai között milyen eltérések lehetnek: ha a futásteljesítményről kiderül, hogy a hirdetésben szereplő 150 ezer km helyett 450 ezer a valós, akkor ugrik az üzlet. Az ügyvéd ilyenkor a vevőjelöltnek visszautalja a pénzt - már ha magát a törvény emberét nem kísérti meg a sikkasztás lehetősége, de ez azért nagyon ritka, hiszen egy jól működő praxist nem éri meg feladni. Az eladónak is jól jöhet az ügyvédi letét, hiszen akkor is bizton számíthat a pénzére, ha valamiért már az utalás előtt kiadná a kezéből az autót és a törzskönyvet is.
A regisztrációs adó megjelenése óta sokat változott a rendszer, és leomlottak a használtimport előtti falak. A legfontosabb módosítás 2012. január 1-jén lépett életbe, azóta az évjárat alapján avultatási szorzót is tartalmaz az adókivetés, ami jelentősen csökkenti a régi autók forgalomba helyezési költségeit. Az MGOE-féle kalkulátor segítségével bárki ellenőrizheti, mi a pontos összege a fizetendő regisztrációs adónak.
Mindezen felül a papírok (műszaki vizsgáztatás, rendszám, forgalmi, törzskönyv) további átlagosan 50 ezer forintot tesznek ki, illetve
az idén bevezetett újabb állami sarc, a tulajdonszerzési illeték
is hasonló nagyságrendű, igaz, teljesítmény és az évjárat függvényében eltérhet ettől. Tavaly hozott be kollégánk egy 14 éves Ford Focus kombit Németországból, a cikk linkjére kattintva megtudhatja a magánimport összes buktatóját, beleértve a Nemzeti Közlekedési Hatóság fura emissziós besorolási gyakorlatát, illetve a maga az utazás és a kinti ügyintézés költségeit is.