Ki nem találná, hány órát ülünk évente dugóban

A 4-6-os villamosvonal felújítása a Margit körúton

Pattanásig feszült idegek, lekésett megbeszélések, nagy szmog a környéken - Európai nagyvárosaiban és forgalmas autópályáin állandósultak a torlódások. Egy német felméréséből kiderül, mik a fő okok, és mely országokban kell évente a legtöbbet dugóban vesztegelni.

Nemrég érkeztem haza Németországból egy hosszabb utazásról, és az utakról újra felemás élményeket szereztem. Messze a miénk felett áll a közlekedési kultúra, jobb minőségű az aszfalt, a sztrádák pedig (még) ingyenesek, és sok helyen sebességkorlátozás nélküliek. Így van ez persze már évtizedek óta, de egyre sűrűbb a forgalom, olyannyira, hogy most nyáron a déli szövetségi államokban (Baden-Württemberg, Bajorország) rendszerint illúzió volt a gyors előrejutás.

Forrás: MTI

A rengeteg és végeláthatatlan dugót részben természetesen az építkezések okozzák - rengeteg újat időzítettek a nyári iskolaszünet idejére. De igen sok baleset is történt,

hol egy kamion feküdt keresztben a szalagkorláton, hol négy-öt autó koccant össze.

A szubjektív benyomásokat a német közlekedési adatelemző intézet, az Inrix friss felmérése is megerősítette. Egyre hosszabbak azok az idők, amit átlagosan évente az autósok dugóban töltenek, a helyi toplistát Köln vezeti 65 órával.

Mögötte Stuttgart (64 óra), Karlsruhe (63 óra), Düsseldorf (53 óra), illetve Hamburg és München (48-48 óra) áll, a várakozási idők 2014-ben szinte minden esetben növekedtek a korábbi évekhez képest. Az Inrix intézet az okokat is felmérte, és arra jutott, hogy a népességnövekedés, az urbanizáció, a foglalkoztatottak növekvő száma és persze a rengeteg építkezés okozza a sok dugót, de azt is kiemelték, hogy Németország továbbra is fontos európai tranzitútvonal maradt.

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Aki azonban azt hinné, hogy ezzel meg is van az EU-s toplista győztese, téved. A torlódásokban évente elvesztegetett átlagos 39 órával Németország csak harmadik helyezett, Hollandia a maga 41 órájával annak ellenére megelőzi, hogy a nagyvárosokban rengetegen kerékpárokat választanak inkább munkába járáshoz. Az első helyezett nem más, mint Belgium, ahol

évi 51 órát dekkolnak dugóban a sofőrök,

különösen az uniós szerveknek otthont adó Brüsszelben óriási a forgalom. Ennél nagyobb zsúfoltság csak egyetlen európai nagyvárosban, Londonban van.

Forrás: Inrix/Origo

De hol áll a ranglistán Magyarország? Annak, aki naponta tépi a haját Budapesten és környékén araszolva, hihetetlennek fog hangzani: egyelőre a sereghajtók között. Nálunk egy autós évente átlagosan öt órát tölt dugóban ácsorogva, vagyis tizedannyit, mint egy belga. Ennek egyik oka, hogy csak egyetlen milliós nagyváros van kiterjedt agglomerációval, a második legnépesebb megyeszékhelyen, Debrecenben is csak bő kétszázezren laknak.

Emellett nálunk viszonylag új és nem vészesen zsúfolt a sztrádahálózat, a nyugatinál kevesebb az egy főre jutó autók száma (összesen hárommilliós az autópark), és

ritkán indítottak gigaépítkezéseket forgalmas utakon vagy csomópontokban.

Idén azonban szinten biztosan növekedni fog a dugóban töltött órák száma – Budapesten legalábbis biztosan, az M1/M7 bevezető átalakítása, a fonódó villamoshálózat építése, a Széll Kálmán tér rekonstrukciója és más új nagyberuházások miatt. Ősszel pedig teljes káosz lesz Budán.