Megválasztották az év autóját, és magyar vonatkozása is van

az Év autója 2016.

A hagyományokhoz illően a Genfi Autószalon megnyitása előtti napon hozták nyilvánosságra a zsűri értékelését. Idén a hét döntős közé egyetlen elektromos típus sem jutott be, de akadt köztük több olyan, ami felárért konnektorról tölthető hibridként is kapható. Sportkocsi és luxuslimuzin színesítette a palettát, de végül a racionalitás nyert - most először szoros versenyben egy prémium-SUV-val.

Idén az európai szakújságírók legrangosabb szavazásán a harmadik helyezett a Mazda MX-5 lett 202 ponttal, míg a második a Volvo XC90 (294 pont).

A győztes pedig nem más, mint az Astra (309 ponttal),

így a genfi ünnepségen az Opel gyár képviselői vehették át az idénre megújult, piramis alakú díjat. Íme, az Év autója-verseny 2016 hivatalos végeredménye:

1. Opel/Vauxhall Astra: 309 pont
2. Volvo XC90: 294 pont
3. Mazda MX-5: 202 pont
4. Audi A4: 189 pont
5. Jaguar XE: 163 pont
6. Skoda Superb: 147 pont
7. BMW 7-es: 143 pont

Mit tud az új Opel Astra?

Az új, ötödik generációs Astra utasterében úgy tudtak nagyobb helyet kialakítani, hogy csökkentek a külső méretek, a hosszt például 4,37 méterre vágták vissza. Ez nemcsak a parkolást teszi könnyebbé, de az új padlólemezzel, a nagy szilárdságú acélokkal és sok más diétás intézkedéssel együtt az autó tömegét is csökkenti, kiviteltől függően akár 200 kilóval.

Opel Astra Forrás: Opel

Így sikerült orvosolni az újkori Opelek legnagyobb hibáját, a túlsúlyosságot, az első tesztek szerint javultak a menettulajdonságok, élvezetesebb vezetni, ráadásul kevesebbet is fogyaszt, mint eddig. A magyarországi gyártás már rég a múlté, a K-széria Nagy-Britanniában és Lengyelországban készül, de a szíve mélyén szentgotthárdi: több motorja, köztük az új 1,4-es turbó (145 lóerő) nálunk készül.

Opel Astra Forrás: Opel

Szintén feltöltéses, de háromhengeres, mindössze ezer köbcentis blokk a kínálat legkisebbje, és a szintén viszonylag friss fejlesztésű 1,6-os dízel is megtalálható a palettán, a teljesítményskála 95-től 200 lóerőig terjed.

Rengeteg új vezetéssegítő rendszer jelent meg a fedélzeten,

és ebben debütált az OnStar szolgáltatás, amely önállóan tud segítséget hívni a légzsákok kinyílásakor. A nyakatekert régi szórakoztató elektronikánál sokkal többet tud, és könnyebben kezelhető az új InteLlink rendszer. Ezen a linken olvashatja róla az első menetpróbát.

Máig esélytelen számtalan kategória

Az Év autója-szavazások történetéhez hozzátartozik, hogy drága luxuslimuzinnal lehetetlen nyerni, csak egyetlen alkalommal, 1974-ben (az olajválság előtti utolsó pillanatban) sikerült a bravúr a Mercedes S-osztállyal. Ezért high-tech megoldásai (például távirányítós parkolás) ellenére idén a BMW 7-es is esélytelenül indult az első helyért. Sőt, 1990 óta a nagykategóriás kocsik sikersorozata is lejárt, pedig előtte diadalmaskodott a Citroen XM, az Opel Omega, a Ford Scorpio és több más típus. Idén a hét kiválasztott típusból csak a hetedik lett a bajor limuzin.

BMW 7-es széria Forrás: BMW

Még érdekesebb, főleg a mai autóvásárlási trendek tükrében, hogy terepjáró vagy SUV sem tudott mindeddig nyerni, ezek alapján a Volvo XC90 tervezői sem ringathatták magukat illúziókban. Pedig a szabadidő-autó méretcsökkentett, egységesen kétliteres motorcsaláddal, érdekes (műanyag keresztlaprugós) hátsó futóművel, egyedi kezelőfelülettel és sok más újdonsággal hirdeti az új idők eljövetelét a svéd márkánál. Végül meglepően jól szerepelt a választáson a behemót Volvo,

nem sokkal, 15 ponttal lemaradva a győzelemről második lett.

Volvo XC90 Fotó: M.Schmidt János – Origo

Sportautóval trófeát elhozni szintén nem könnyű feladat, és ilyenre is csak egyszer, 1978-ban a Porsche 928-cal volt precedens a szavazások történetében. Hiába, a praktikum nagy úr, ugyanakkor a zsűritagok is szeretnek vezetni,

ezért lehetett például második helyezett 2013-ban a Toyota GT86.

Most is volt egy kedvező árú, de mérhetetlenül szórakoztató sportkocsi a felhozatalban, a Mazda MX-5, ami akár már a kisebbik, 1,5-ös motorral is remekül példázza, hogy az élmény nem feltétlenül az óriási sebességről, hanem az autó reakcióiról szól. Az idei szavazáson harmadik helyre futott be a Mazda, ami egy roadstertől pompás eredmény.

Mazda MX-5 Forrás: Mazda

Nem felejtették el a dízelbotrányt

Két, a maga nemében remek és vélhetően összehasonlító tesztgyőzelmek sorozatát begyűjtő típussal is felkerült a döntősök listájára a Volkswagen konszern. Egyikük az ár-érték arányban verhetetlen, döbbenetes helykínálatú, műszaki szempontból teljesen korszerű Skoda Superb, amelyből klasszikus, államtitkár-kompatibilis lépcsőshátú és praktikus kombi is készül.

Skoda Superb Forrás: Fotó

Még kifinomultabb formákkal, akkurátusan precíz kidolgozással, rengeteg vezetéssegítő asszisztenssel és zavarba ejtően széles (hibridet is magába foglaló) motorkínálattal érkezik az Audi A4.

Csakhogy az idei szavazásnak kimondatlanul is politikai üzenete van,

alig több mint fél évvel azután, hogy a dízelmotorok manipulálása miatt kitört a VW-botrány. Az sem javította az Audi és a Skoda esélyeit, hogy tavaly épp a Volkswagen Passat nyerte el az év autója címet - fő a változatosság.

Audi A4 Forrás: Audi

A szavazások történetét ismerve eleve komoly innovációnak kell megjelennie ahhoz, hogy nyerhessen egy prémiumautó, és ez a Jaguar XE esélyeit is meghatározta. Kétségtelen, hogy

az alumínium XE új, moduláris platformra épül,

és az X-Type kifutása óta elhanyagolt középkategóriás szegmenst tölti be a márkánál, de olcsónak azért nem nevezhető. Kétségtelen viszont, hogy jó vezetni, így ötödik lett a választáson.

Jaguar XE Forrás: Jaguar

Hét szaklap alapította díjat

Az európai Év autója díjat hét autós szaklap, az Auto (Olaszország), az Autopista (Spanyolország), az Autovisie (Hollandia), az Autocar (Nagy-Britannia), a Vi Bilägare (Svédország), a L’Automobile és a Stern (Németország) szerkesztősége ítélte oda először 1963-ban. Az első, ’64-es modellévű nyertes a Rover 2000 volt, a díj történelmes során a legtöbb győzelmet a Fiat (9), a Renault (6) és a Ford (5) márka gyűjtötte be.

Forrás: COTY

Ma 22 országból 58 újságíró tagja a zsűrinek, Magyarországot Csikós Zsolt és Gajdán Miklós képviseli. Minden évben olyan autók közül választanak, amelyek 12 hónapon belül kerültek piacra, és sokféle kritériumot mérlegelve (műszaki innováció, ár-érték arány, vezethetőség, környezetbarát működés, kényelem, praktikum stb.) értékelik. Első lépésben 35 autóra szűkítik a listát, aztán tovább szelektálnak.

A hét döntős autó és a zsűri Forrás: COTY

A döntőbe jutott hét típus között minden zsűritag 25 pontot oszthat szét,

de egy autónak sem adhat 10-nél többet. Ahhoz, hogy az újságírók véleményt alkossanak, nemcsak a nemzetközi premierek előtti menetpróbákon, hanem opcionálisan közös nemzetközi összehasonló teszteken (Tannis, Mortefontaine) is vezetik az újdonságokat.