A kilencvenes években rengeteg robogó érkezett Japánból, ezek egy része itthon is jól ismert típus volt, viszont akadt közöttük szép számmal olyan is, amelyet korábban még hírből sem ismertek az öreg kontinensen.
A konténeres szállítmányokban akadtak igazán szép példányok is, bár
inkább az volt a jellemzőjük ezeknek a mopedeknek, hogy felújítás után lehetett csak használni őket,
sőt, nem voltak ritkák a törött karosszériájú, hiányos darabok sem.
Csibi Csaba szerencsés motorgyűjtő, mert az évekkel ezelőtt hozzákerült, konténerben érkezett Suzuki szinte gyári állapotában tündökölt. Emellett azért is boldog lehet, mert egy különlegesnek mondható, ritka példánnyal lett gazdagabb, hiszen nálunk vagy a világ más pontján nem forgalmazták.
Az 50 köbcentis, kétütemű, léghűtéses Bara 1982-ben mutatkozott be,
egyszerű és praktikus robogóként futott be szép karriert.
Igaz, mindössze 1984-ig maradt piacon, akkor jött az utód, a finoman átalakított, ám technikájában nem módosított Ran, amely már az itthoni apróhirdetésekben is gyakran felbukkant.
A Suzuki ezek mellett futtatta a Love nevű mopedjét is a nyolcvanas évek elején, más fazonú karosszériával, némileg más technikával, az sem volt gyakori itthon.
Csaba motorja eredeti fényezésű, a rajta lévő piros díszcsíkok és japán nyelvű feliratok sem koptak meg az évek során, a bovdeneket, a markolatokat és a gumiszőnyeget sem kellett cserélnie. Ugyanígy épségben és újszerű állapotban megmaradtak a lámpák, és a nálunk ebben a méretosztályban különlegességnek számító irányjelzők.
A Barának még önindítója sincsen,
berúgással lehet életre kelteni.
Hideg motornál elvárja a szívatót, egyébként anélkül is indul. Nincs benzincsapja, karburátorának úszója membrános, gyújtása megszakítós, a szocialista típusokhoz szokott motorosnak szokatlan, hogy az olajat nem magunknak kell a benzinhez keverni, mert külön olajozású a rendszer.
A könnyű paripa hosszas állás után is harmadik rúgásra beindult, jellegzetes finom pöfögéssel adta tudtunkra, hogy dolgozik. Az üléspozíció magasabb utasoknak sem kényelmetlen, marad elég hely a lábaknak talán azért is, mert sem a lábvédőben, sem az ülés alatt nincs csomagtartó.
Hogy elinduljunk, csak a gázt kellett húzni, kellő lendülettel gyorsult, variátoros szíjhajtás híján egyenletesen emelkedő fordulattal. Nyolccolos kerekeivel rendben van az egyenesfutás, igaz,
a kátyúkat, úthibákat nem nagyon szereti,
érdemes jó előre „feltérképezni” az útburkolatot, hogy ne üssön nagyot a primitív, elöl csillapítást nélkülöző futómű.
Aprócska dobfékjei nem éppen acélosak, de ahhoz megfelelnek, hogy a 40-45 km/órás sebességről is kellő erővel lassítsák a mindössze 44 kilós Barát. Csaba azt mondja, a több öreg féldecist is számláló kollekciójából vitán felül ez a legfürgébb jószág,
gond nélkül kilendül a sebességmérő a 60-as skála végéig.
A japán ritkaság tavaly megszerezte a muzeális minősítést, ma már boldog nyugdíjas éveit tölti, elsősorban veterántalálkozókra vagy sétamotorozásra viszi gazdáját.
Műszaki adatok
Motor: egyhengeres, léghűtéses, kétütemű benzinmotor. Megszakítós gyújtás, 6V-os elektromos rendszer, berúgókaros indítás.