Az európai uniós pénzből kiépített Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat 134 helyszínre telepített 365 fix kamerája macerás helyszínkiválasztás és hosszas tét nélküli tesztelés után kedden reggel 8 órától élesben működik. Mint a kérdéseinkre adott válaszból kiderült, nem csak sebességmérésre fogja használni őket a rendőrség, hanem kezdettől sok más szabálysértést is észlelni tudnak velük.
A kamerák ezeket a funkciókat látják majd el:
Fontos tudni, hogy a fix kamerák élesítésével egyszerre
használni kezdi a rendőrség a mobil kamerák kiegészítő funkcióit is.
A 160 darab hordozható szupertraffipaxot az elmúlt egy évben csak sebességmérésre vetették be a rendőrök, de hónapokon át azt is próbálgatták bírságolás nélkül, hogyan ismerik fel a gyakorlatban a szabálytalanságokat.
Így működik a fix traffipax
Az OFRK az ígéri, hogy az automatizált rendszer biztonsági kontrolljaként ügyintézők is ellenőrzik majd a rögzített szabályszegéseket, hogy ne kapjanak kézhez a sofőrök téves információkon alapuló, megalapozatlan határozatokat.
Az összes fix kamera előtt kint van a „Közúti Ellenőrzés Traffic control” feliratú tábla, mivel ezt törvény írja elő, mint ahogy azt is, hogy
ezek „észszerű” távolságra legyenek a traffipaxtól.
Sajnos nem pontosította a rendőrség, hogy a kifejezés mit jelent, de feltehetően azt, hogy az enyhe sebességtúllépést még meg lehet úszni egy időben végrehajtott fékezéssel a tábla észrevételekor.
Az sem mehet biztosra, aki árgus szemekkel figyeli a figyelmeztető táblákat, ugyanis a mobil traffipaxokkal végzett méréseknél a rendőrséget nem kötelezi semmi tábla kihelyezésére, igaz, amikor legutóbb a sajtó számára nyilvános sebességmérést végeztek, kitették.
Budapesten hat új traffipaxot helyeztek el: kettőt az M3-as, kettőt az M5-ös autópályánál, kettőt pedig az M1-es és M7-es autópálya közös szakaszánál. Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye tíz, Zala kilenc, Fejér, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye nyolc-nyolc új kamerát kapott.
Baranya és Bács-Kiskun megyében hét-hét, Békés, Csongrád, Heves, Somogy, Komárom-Esztergom, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat-hat, Győr-Moson-Sopron, Vas és Nógrád megyében öt-öt új szupertraffipaxot szereltek fel.
Pest megyében négy új szupertraffipax van.
Az összes új fix traffipax megtalálható a nagyítható térképen
Miskolcon és Szegeden négy-négy, Debrecenben három új helyen mérnek a rendőrök. Az adatok szerint a Szabolcs megyei berendezések közül csaknem az összes, vagyis a hatból öt, Nyíregyházán van, míg egy Mátészalkán található.
A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a fix kamerák általában száz méteren belül észlelik a szabálysértéseket. A rendszer kialakításánál figyeltek arra, hogy a nap 24 órájában, bármilyen időjárási körülmények mellett alkalmas legyen a szabálysértők rögzítésére. Nappal színes,
éjjel fekete-fehér képet rögzít a fix kamera.
A felvétel lehet állókép, sorozatfelvétel (például záróvonal átlépésénél), illetve mozgókép is, nyilván utóbbit lehet a legnagyobb adatforgalom mellett továbbítani.
Azért építették ki a Véda rendszert, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően a 2010-es adatokhoz képest a felére csökkenjen 2020-ra a közlekedési balesetekben elhunytak száma. Ez Magyarország esetében a 2010-es 740 áldozattal szemben 370-et jelent.
Igaz, 1990 óta, amikor 2400-an vesztették életüket a közutakon, jelentős eredményeket sikerült elérni, ám 2014-ben megtorpant a csökkenő tendencia, és a megelőző évhez képest 5,9 százalékkal többen,
összesen 626-an vesztették életüket a magyar közutakon.
2015-ben az év 9 hónapjában már működő új mobil traffipaxok ellenére tovább romlott a statisztika, és 644-en haltak meg közúti balesetben, ami 2,9 százalékos növekedésnek felel meg.
Igaz, az alacsony üzemanyagárak miatt tavalyelőtt 6,4, tavaly pedig 7,6 százalékkal több benzin és gázolaj fogyott Magyarországon (ami a több megtett kilométerre utal), mint a megelőző években, így ezt figyelembe véve, egységnyi távolságra vetítve mégiscsak javult valamennyit a baleseti statisztika. De semmiképp sem drasztikusan.
2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek legnagyobb részét,
30 százalékát gyorshajtás okozta.
Második helyen 25 százalékkal az elsőbbség meg nem adása áll, a harmadik kiváltó ok pedig, 17 százalékkal, a kanyarodási szabályok áthágása.
Abszolút vagy relatív?
Igen érdekes, hogy a KSH statisztikája szerint 2014-ben a gyorshajtásokból eredő baleseteknek csak a 2,3 százaléka történt az előírt sebesség túllépése miatt (abszolút gyorshajtás), a maradék 97,7 százalék relatív gyorshajtásra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy a sofőr nem az útviszonyoknak, a forgalomnak vagy az időjárásnak megfelelően választotta meg a sebességét. A Véda kamerahálózat csak az abszolút gyorshajtókat szűri ki.Az 525 kamera mellett az uniós forrásból finanszírozott, 14,5 milliárd forintba került Véda program részeként a rendőrség még beszerzett 1000 darab GPS-alapú helyazonosításra képes kézi adatrögzítőt és 26 darab, 220 lóerős Skoda Octavia RS-t is. Utóbbiakat arra fogják használni, hogy a kamerák által szabálysértésen ért külföldi rendszámos autókat a helyszínen elfogják velük.