Nem közúton válik el, ki a legény a gáton

Az MX-5 immár 27 éve töretlenül népszerű, a Mazda mégsem pihen a babérjain: olyan programot hirdetnek, amelyen keresztül bárki beülhet a gyári versenyautó volánja mögé. Anélkül, hogy saját hotellánca vagy olajkúthálózata lenne. Belekóstoltunk az élménybe a legújabb, ND-generációval.

Az új, ND széria első darabjai éppen hogy az utcát járják, de a Mazda úgy döntött, ennél a generációnál nem elégszik meg a szokásos vevőcsalogató PR- és marketingfogásokkal, hanem valami extrával is készül. Erről, és nem mellesleg a gyári versenyautóról rántották le a leplet a Castellolí versenypályán, mely Barcelona közelében, egy csendes völgyben bújik meg, és annyira kevesen ismerik, hogy állítólag némely éjszakán neves sportmárkák használják titkos tesztelésre.

Nem kell ide turbós Fiat 125, szívómotorral is virgonc az MX-5, és egyenletesen adja le teljesítményét Forrás: Mazda

A sors tréfájából én már mentem rajta, néhány éve a (roadster kivitellel azóta is adós) Toyota GT86 egyik bemutatóját tartották ugyanitt, persze nem mintha nem lenne mindegy, melyik pályára hívnak meg, ha gyári versenyautót lehet vezetni: még szép, hogy megyek! De nem eszik ilyen forrón a kását, még sok minden volt hátra mielőtt sisakot húztunk.

Johnny Herbert és a Wankel-motor

Notabilitások egész sora gyűlt össze a Barcelona kellős közepén elhelyezkedő Mazda Space kiállító térben, hogy bemutassák a „Friends of MX-5” programot, mellyel az európai Mazda igyekszik szorosabb kapcsolatot kiépíteni már meglévő, és jövőbeni vevőivel. Az ismertség persze relatív, de Johnny Herbert volt F1-pilótát Mazdás körökön kívül is bizonyára sokan számon tartják,

a hirosimai cég nagyjai között pedig kiemelt helye van.

1991-ben ugyanis a forgótárcsás motorral hajtott Mazda 787b zsebelte be az ezidáig egyetlen japán győzelmet a Le Mans-i 24 órás versenyen, és Mr. Herbert egyike volt a győztes kocsi három pilótájának.

Yamamoto szan és Mr. Herbert Forrás: Bolla György

Rajta kívül eljött Nobuhiro Jamamoto is, az MX-5 program jelenlegi vezetője, illetve Tom Long, aki a Mazda gyári pilóta az IMSA sportautó sorozatban. Aztán a meghívón ott volt még egy Chad Boyd nevű versenyautó építő mérnök neve is, meg egy fiatal srác, Evan Maillard is szerepelt, aki állítólag valami szimulátor-bajnok, így lett autóversenyző – hol is hallottunk már ilyenről. Szóval érdekes névsor, de nehéz volt előre kitalálni, miről is lesz szó.

Nem csak milliomosoknak

A tájékoztatón és az azt követő kötetlen beszélgetéseken azután egy meglepően érdekes program körvonalai bontakoztak ki. Biztos volt, hogy a Mazda az új MX-5 alapjain is fejleszt versenyautót, hiszen ezt minden korábbi generációnál megtették, és számos fontos piacon (USA, Nagy-Britannia, Hollandia) komoly márkakupák szerveződtek mindenki kedvenc roadstere köré. Azonban az európai központ nem elégedett meg ennyivel, és egy olyan lehetőséget kínálnak, amely segítségével az is versenyezhet, akinek amúgy nem lenne meg az ehhez szükséges többmillió forintos költségvetése.

Nem tréfadolog ez a mászóka, itt nem sima kabriózásról van szó Forrás: Mazda

Ehhez a jó nevű iRacing szimulátor csapatával lemodelleztették az új gépet, és e program keretein belül bajnokság folyik majd az elkövetkező hónapokban, több versenypálya érintésével, melynek legjobbjait Barcelonába invitálják. Melléjük jönnek a legjobbak az európai márkakupákból, így

összesen 20 pilóta fogja összemérni az erejét.

Az első 5 helyezett pedig elmehet az USÁ-ba, egészen pontosan a Mazda nevét viselő Laguna Seca pályára, ahol amolyan MX-5 márkakupa világbajnoki döntő lesz. Jól hangzik? Még szép!

Hangos és szeles, is sebességérzetben nincs hiány Forrás: Mazda

Azért annyit érdemes tudni, hogy nem ingyenes ez a lehetőség sem, hiszen az iRacing egy előfizetéshez kötött program, és szerintem valódi esélye csak annak lesz, aki nem sajnálja drága kormányra, komoly számítógépre és nagy monitorokra sem a pénzt - no meg az is igaz, hogy a győztesnek saját költségen kell nemzetközi versenyző licenszet szerezni. De ez még mindig eltörpül amellett, amibe maga a versenyautó és annak üzemeltetése kerül, szóval nem rossz, nem rossz.

Igaz barátja, a Mazda Miata

Annak is kínál programot a „Friends of MX-5”, aki nem versenyezni kíván, sőt azokat is várják, akinek nincs Miata a garázsában: szó szerint úgy értik, hogy a modell barátait keresik. Számukra exkluzív eseményeket, bemutatókat terveznek, illetve olyan összejöveteleket, ahol

utcai autóval érezhetik jól magukat a résztvevők.

De lesznek kocsitól független rendezvények is, koncertek, bulik, szóval ez lényegében egy jó értelemben vett vevőtoborzó- és megtartó program.

Versenyülés- és kormány, komoly műszerezés a versenyváltozatban. Mindent kivettek belőle, ami felesleges Forrás: Mazda

A cél állítólag az, hogy az itt szerzett tapasztalatokat más Mazda modellekre is kiterjesszék később, ami azért elsőre nem teljesen világos, hogyan is működik majd, hiszen míg az MX-5-nek már most is fanatikus márkaklubjai vannak világszerte, addig mondjuk a CX-3-ról ugyanez nem mondható el. De félre a pesszimizmust, hiszen a szimulátor kipróbálása után (a legjobb köröm is 6 másodperc távolságból figyeli a bajnok Evan idejét, szóval ezen még csiszolni kell) jöhet a sisakpróba, és mire felocsúdnánk, már szíjaznak be a versenyautó volánja mögé.

Slick gumival és ESP-vel

Erősebb nem lesz az átalakítástól az MX-5, bár a versenykipufogó, és -motorvezérlő bizonyára harciasabbá teszi, és azért mégis izgalmas dolog egy rendes, becsövezett pályagépbe, 6 pontos övvel becsatolódni. E tesztpéldányban amúgy még az utcai vezérlőelektronika dolgozik, így ESP is van, és kivételesen nem haragszom, hogy be van kapcsolva, a kocsi spéci futóműve ugyanis slick gumiba bújtatott kerekeket tart, és az ugyan nagyon tapad, de ez is csak arra jó, hogy nagyobb tempóval csússzak meg.

Bármilyen utcai autó mozgását más dimenzióba helyezi a slick gumi, de itt a jó futómű is adott hozzá Forrás: Mazda

Na, de valójában nincs mitől félni, az utcai autóból meghagyott, és egészen kiváló váltót máris egyesbe tolom, és indulunk a két rövidke körre. Szenzációs volt, mentem volna szívesen még tizenkettőt, és aztán néhányat ESP nélkül is, de persze minderre nem volt idő, hiszen

egyből csatolták be a következő delikvenst.

E rövid próba alatt az derült ki, hogy ez a kocsi éppen annyival jobb egy utcai gépnél, amennyivel az izgalmas versenyzéshez kell.

Rendes toronymerevítő, messze hátratolt és könnyű motor Forrás: Mazda

Gyorsabb, igen, de főleg amiatt, mert jobban tapad kanyarban és agresszívebben lehet vele fékezni, megmaradt viszont ugyanolyan barátságosnak, mint az utcai autó, tehát nem szükséges Walter Röhrl-i pilótatudás a vezetéséhez. Emiatt elképzelhető, hogy szélesebb pályákon nem csak egy ideális íven, hanem sokféleképp el lehet majd vele fordulni, ami komoly, test-test elleni küzdelmet ígér. Kár, hogy ebből itthon nem sokat látunk majd.

Közel az utcai modellhez

A Mazda tehát továbbra is a saját útját járja, hiszen még ha sok új ötlet nincs is a Friends of MX-5 programban, ezt mind így együtt talán még senki sem kínálta - igaz, nem sok másik modell van gyártásban, melynek ilyen széles körű az elfogadottsága. E bemutatón az utcai autót is megízlelhettem (itt olvashat róla tesztet) és ez az első benyomás azt súgja, olyan sikeres lesz, mint elődei.

A szériaváltozat is izgalmas, sokat visszahoz az 1989-ben bemutatott poritán NA ősmodell élményéből Forrás: Bolla György

Igaz, hogy egy régi álmom összetört, amikor Jamamoto-szan bizton állította, hogy soha sem lesz Wankel motoros MX-5, de cserébe az is kiderült, hogy az ND generációt nem kell agyontuningolni, hogy bírja a versenypályás kiképzést. Chad Boyd és Tom Long ugyanis

beavattak az építés rejtelmeibe,

és azt állították, annyira erős komponensekből áll az utcai gép is, hogy a legnagyobb gondjuk most az, mit csináljanak a kiszerelt ponyvatetőkkel és ülésekkel.

Ez bizony elég jó hír a vezetni szeretőknek, hiszen azt mutatja: a Mazda nem csak akkor gondol ránk, amikor a brossúrát fogalmazzák, de a tervezéskor és a gyártás idején is tesz értünk. A jóisten tartsa meg ezt a szokásukat.