Nem kötelező, de ha hiányzik, jól megbüntethetik

FRANCE. WOMAN GETTING A RED WARNING TRIANGLE OUT OF HER BROKEN DOWN CAR ON THE ROADSIDE

Milliónyi felesleges holmi hányódik a csomagtartóban, de amikor kéne, hirtelen semmi sincs meg. Ismerős helyzet? Bemutatjuk, mi az, ami minden egyes kilométeren kötelező felszerelés, és azt, amit csakis különleges helyzetben, akkor viszont fővesztés terhe mellett kérhet számon a rendőr. Végül az ajánlott holmik között is megpróbálunk rendet tenni.

Aki autózik, az előbb-utóbb le is fog robbanni egyszer. Vagy ha nem a saját autója mondja be az unalmast, még mindig megeshet a szíve az út szélén ácsorgón, ha pedig balesetet lát sérültekkel, nincs is más törvényes választása, mint segíteni. Bármi is történik, a legfontosabb eszköz általában a telefon (nem fotózni, hanem segítséget hívni), ma már kiindulhatunk abból, hogy mindenkinél van.

Ha baleset történik, jön a pánik: hol a háromszög? És a mellény? És a mentődoboz? Mindegyik hiánya miatt büntetés várható Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

De mi újság a személyautó KRESZ-tartozékaival? Annyit módosítottak a szabályokon és beszéltek róluk az elmúlt években, hogy sokan teljesen elvesztették a vonalat. A legutóbbi módosítás óta két kötelező eszköz van: az elsősegély nyújtására alkalmas, steril eszközökkel felszerelt mentődoboz, illetve az elakadást jelző, fényvisszaverő háromszög.

Börtönt kockáztat, ha nem segít

Kettejük közül a kötszeres ládikó a bonyolultabb. A legutóbbi évekig időről időre végigsöpört az ország autózó felén a hír, hogy akár ötvenezer forintra is büntetnek a lejárt mentődobozért, és csak a magyar szabványúakat fogadják el, de emiatt ma már nem kell sárga csekktől tartanunk - bár egy időre az ijesztgetés alaposan felpörgette a boltokban a készletek eladásait.

Aki akar, egy fél orvosi rendelőt magával vihet, de egy doboznyi steril felszerelésnek a kocsiban kell lennie. A szabványra már nincs előírás Forrás: BSIP/Alice S. / BSIP/Alice S.

A rendőrök ugyanis pár éve egyáltalán nem kérhetik számon a mentődobozt, annak ellenére, hogy kötelező felszerelés. Viszont nagy bajba kerülhetünk, ha személysérüléses balesetnél például kötszer híján nem tudunk elállítani egy vérzést - ez rosszabb esetben

a segélynyújtás elmulasztásának is minősülhet, ami bűncselekmény.

Jogi alapelv, hogy minden sebesültnek kötelesek vagyunk megállni segíteni, ellenkező esetben két (halálesetnél három év) börtönt is kiszabhat a bíróság. Ez a vétség, illetve bűncselekmény nem azonos a cserbenhagyással, ami csak a baleset résztvevőire vonatkozik.

Más kérdés, hogy bár a jogosítvány megszerzéséhez kötelező levizsgázni egészségügyi ismeretekből, mégis gyakran előfordul, hogy egy baleset színhelyén senki nem mer hozzáérni a sérültekhez, néha értékes időt elvesztegetve a mentő érkezéséig. Fontos tehát rendszeresíteni egy elsősegélykészletet, mert bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nekünk vagy másnak szüksége lehet rá.

Nem csak erkölcsi kérdés

A segítségnyújtás elmulasztása nem közlekedési, hanem személy elleni bűncselekmény. Ezt a törvény (Btk. 166. §) szerint az követi el, aki: „nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van”, tehát nem csak autósokra vonatkozik. Bár kétségtelen, hogy általában közlekedési balesetnél fordul elő ilyen.

Büntetőeljárás során a bíró három dolgot fog nézni, ezek a segítségnyújtási kötelezettség egyes pozitív magatartási mozzanatai. Ha ezeket az eljárás alá vont illető megcselekedte, akkor nem lesz büntethető. A három mozzanat pedig: 1.: megállási és meggyőződési kötelezettség 2.: felajánlási kötelezettség 3. : elvárható segítségnyújtás (mentő értesítése).

Sokszor édeskevés a vészvillogó

Az elakadást jelző háromszög bármilyen típusú lehet, lényeg, hogy visszaverje a ráeső fotonokat, illetve hogy a járműtől kellő távolságra állítsuk fel, különben a kutya sem venné észre. A kellő távolság nyilván az adott útszakaszon megengedett maximális sebesség függvényétől változik: autópályán legalább 150-200 méter, de országúton is érdemes legalább 100 méterrel a veszteglő jármű mögé felverni a prizmát. Ha kanyarban robbannánk le, a bejárata elé kell kitenni.

Fontos jól megválasztani a távolságot Forrás: MTI/Mészáros János

Fontos előírás, hogy lakott területen kívül az autó vészvillogója nem pótolja a háromszöget, csak kiegészítésképpen használható a jármű megjelöléséhez. Vontatásnál a vontatott jármű hátsó részére (akár a szélvédő mögé) kell jól látható módon kitenni a prizmát. Fontos tudni, hogy a KRESZ szerint a bizonyíthatóan és jelölten műszaki hibás autó mentesülhet a megállási és várakozási tilalom alól, de lehetőség szerint az úttesten kívül kell elhelyezni úgy, hogy minél kevésbé veszélyeztesse a forgalmat.

Aki nyitott szemmel jár, láthatja, hogy például a bevásárlóközpontok előtt libasorban állnak tilosban vészvillogóval az autók, és ilyenkor a parkolóőrök, közterület-felügyelők és rendőrök is gyakran büntetnek. Ha nem friss töréssel, defekttel vagy nyitott motorháztetővel parkol valaki,

tényleg nehéz eldönteni, műszaki hiba történt-e

(sajnos néha még ilyenkor is hiányzik a jóindulat), úgyhogy a duplán pórul járt autósok sokszor saját fényképeikkel, tréler- vagy szervizszámlával futhatnak a pénzük után.

Ritkán vegzálnak a háromszög miatt

A jármű biztonsági felszerelései közül rutinellenőrzésnél csak az elakadásjelző háromszög hiányáért büntethetnek meg. Rendőr ismerősünk szerint ez a téma csak akkor kerül elő, ha igazoltatásnál az eljárás alá vont sofőr valami miatt már előzőleg kivívta az egyenruhás ellenszenvét. Ha normálisan állunk a feladatát végző rendőrhöz, akkor ő sem fog bennünket vegzálni, hajuknál fogva előrángatott dolgok miatt. Ha emiatt mégis előkerül a csekk, általában az 5000 forintos minimumbírság kerül rá.

Jaj, biztos úr, nem ég a lámpa

Izzókészletet nem kötelező a kocsiban tartani, de olyan típusnál, amiben lehet még cserélni a teljes orr lebontása nélkül, érdemes pár darabot tartalékolni, egy nyolc- és tizenhat amperes biztosíték társaságában. Ez a régebbi, izzószálas kivitelekre érvényes elsősorban, hiszen a drága, sérülékeny xenon fényforrásnak nem célszerű a kesztyűtartóban hánykolódnia. A LED-es égők szerencsére kevésbé hajlamosak „kiégni”, de ha mégis, azzal amúgy sem tudunk sokat kezdeni az útpadkán állva.

A Polski Fiat 125p-n még gyerekjáték volt izzót cserélni, az újabb típusokon viszont egyre bonyolultabb a művelet, ma már sokszor le kell bontani hozzá a lökhárítót Forrás: MTI/Varga György

Előfordulhat egyébként, hogy a feszültségszabályzó hibája okozza az izzók kipukkanását, ha rövid időn belül többször előfordul, érdemes ráméretni egy autóvillamossági szerelővel. De mi van, ha a rendőr hívja fel figyelmünket a közúti igazoltatásnál járművünk kiégett fényforrásra? Nos, lehetőleg ne blamáljuk magunkat olyasmivel, hogy: „köszi, tudom, majd kicserélem”, mert azzal kvázi elismerjük, hogy tudomásunk volt a hibáról, márpedig naponta egyszer elindulás előtt mindenkinek kötelező többek közt a világító- és jelzőberendezések állapotát ellenőriznie. Rémlik még az autósiskolából?

Elvileg a jól bevált választ fogadhatja el a szerv:

induláskor még rendben működött, biztos menet közben égett ki.

Esetleg azzal is lehet kiegészíteni, hogy a helyszínen elhárítjuk a hibát, de ez „nem vonatkozik azokra a típusokra, ahol erre a gyártó szakműhelyes cserét ír elő. Súlyosabb a helyzet, ha mindkét féklámpa, az index vagy baloldali helyzetjelző ég ki (igaz, utóbbi pótolható ideiglenesen ködlámpával). A büntetés a figyelmeztetéstől az 5–50 ezer forintos helyszíni bírságig terjedhet.

Ciki a mellény, de drága lehet, ha nincs

A kötelező irodalom után essék szó a csomagtartó többi lakójáról is. Bár lehetne az üzemanyaggal feltöltött, kiöntőcsöves, öt literes műanyag kannával kezdeni a sort - nélküle ritka úthálózatú vidéken könnyen bajba lehet kerülni -, a legtöbben ódzkodnak a benzinszagtól és a nagy helyigénytől. Inkább télen, várható nagy hóakadályoknál lehet ez igazán hasznos (elakadásnál legyen mivel a fűtéshez járatni a motort), de aki mindig magával hordja, ügyeljen az erős rögzítésre és arra, hogy ne hurcolja évekig ugyanazt az üzemanyagot, mert az is el tud öregedni.

Fényvisszaverős mellény nélkül tenni-venni a lerobbant autó körül komoly hazárdjáték lehet Forrás: BSIP/CARDOSO / BSIP/Cardoso

Fontosabb útravaló az igényes szófordulattal láthatósági mellénynek nevezett, izgalmas színű ruhadarab, főleg, ha lakott területen kívül - ne adj isten autópálya leállósávjában - kényszerülünk kiszállni az autóból. Ennek hiányát Ausztriában, az olaszoknál és Spanyolországban is több tíz eurós bírsággal honorálja a rendőrség, de korlátozott látási viszonyoknál, lakott területen kívül

itthon sem grasszálhatunk nélküle az autó körül,

különben itt is jöhet az 5–50 ezer forintos bírság. Rosszabb esetben feljelentéssel (300 ezer forintos bírságplafon) is végződhet a dolog, ezt amúgy azoknak is érdemes szem előtt tartani, akik például este két falu között gyalog vagy biciklivel indulnak útnak.

Nem is kell a pótkerék?

Bizony, sokan lemaradtak róla, de rég nem kötelező az ötödik kerék. Örülnek neki az autógyártók, tömeget, pénzt és helyet spórolnak, de azért kell helyette valami. Több márka erősített oldalfalú, defekttűrő gumit használ (a nem mindig túl kellemes rugózási komfort árán), mások a javítóhabra esküsznek. Más kérdés, hogy a csodaszer használata után a gumisok nem igazán repesnek, hogy megmentsék az abroncsot, mert magát a lyukat sem könnyű meglelni, másrészt pedig a kerék centrírozása sem egyszerű feladat. A laikus sofőrök sem mindig vannak oda a pepecselésért, sokan inkább segélyszolgálatot hívnak - lám, újabb drága hibaforrás az izzócsere mellé.

Aranyat ér a gyárinál jobb emelő és kerékkulcs Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Szóval pocsék utakra még mindig a pótkerék a nyerő, nem ér azonban semmit, ha nem tudjuk, hogy cseréljünk kereket. A kereszt alakú kerékkulcs azért hasznos jószág, mert sokkal nagyobb erőkart ad, mint a gyári, nemegyszer silány lemezből készült csavarkulcs. Ha a csavar a leszerelésnél nem engedne, akár rá is taposhatunk, persze csak az óramutató járásával ellentétes irányban. Az autó emelője alá pedig érdemes egy deszkadarabot is rendszeresíteni: süppedős földúton kereket cserélve imádni fogjuk, hogy az emelő nem süpped a talajba.

Télen, úttalan utakon járva alap a vontatókötél, de máskor is jó hasznát vesszük lerobbanásnál Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Atli Mar Hafsteinsson

A pótkerék üregében elfér pár további hasznos holmi, például a téli szerek (jégkaparó és társai) szomszédságában a vontatókötél. Ebből a legbiztosabb az acélsodrony, viszont a legegyszerűbben használható a gumírozott, feszességet jól tartó, ám gyorsan elöregedő áruházi kivitel.

A kötél nem lehet hosszabb, mint a vontatott jármű,

de olyan rövid sem lehet, hogy kanyarodáskor összeérjenek az autók. Ha minket húznak, ne lepődjünk meg a szervórásegítés hiányán: ettől még a fék és a kormány hibátlanul működik, csak a kezelésük nehézkesebb. És rengeteget spórolunk a tréleren.

Nem árt, ha ki tudja venni az aksit

A népszerű nevén bikakábelnek becézett, rendszerint fekete, illetve piros színű indítókábel szintén jó, ha van, de használatához azért némi előtanulmány javallott. Ebből a cikkünkből mindent megtudhat róla, és mielőtt egy legyintéssel elintézné, hogy úgy sincsenek már mínuszok, hadd emlékeztessük: a nyári kánikulában is megadhatják magukat az akkumulátorok.

Filléres tartozék, de bosszantó, ha nincs: bikakábel Forrás: Origo

Aki minimális affinitást érez magában a szerelgetéshez, rendszeresíthet egy tízes villáskulcsot a saruk leoldásához, illetve egy tizenkettes-tizenhármast az aksit rögzítő lemez oldásához is. Ha netán egy darabka csiszolóvászon is akad az autóban, azzal szépen oxidmentesíthetőek az akku sarkai, illetve a saruk is. Megint csak ezreket spóroltunk egy helyszíni akkucseréhez képest.

Alapszerszámok haladóknak

Az öregebb autósok még emlékeznek azokra az időkre, amikor a Zsigulik és társaik kisebb műhelyeket megszégyenítő szerszámkészlettel kerültek forgalomba, ma már meg kell becsülni a kétféle, forgatható szárral szerelt csavarhúzót, illetve kombinált fogót is. Ha netán már elveszett az autónkból, gyorsan pakoljunk be egyet-egyet, jó hasznát vehetjük. A tizenhetes és a tizenkilences csavarok gyakori méretek a motorban, csakúgy, mint a torx- illetve imbuszfejű kötőelemek. Ha pedig ennyi mindent tartunk a kocsiban, akkor egy gyertyakulccsal több vagy kevesebb már igazán nem számít.

Egy tűzoltókészülékkel még lett volna esély megfékezni a lángokat Forrás: news.com.au

Persze a legtöbb autós egyáltalán nem sírja vissza a Merkur-korszak útszéli szerelgetéseit, vagy ha mégis, akkor sem tud mihez kezdeni az elektronikával telepakolt új járgányokban. Hiába tanácsolják, oly sokan,

a tűzoltó készülék is kevesek útitársa,

pedig pár ezer forintért bármelyik hipermarketben hozzá lehet jutni. Azok viszont, akiknek valaha is kezdett elfüstölni valami a motortérben, általában egy métert sem akarnak többé megtenni porral oltó nélkül.

Mi van, ha lejárt a vizsga?

Ha lejárt a műszaki vizsgánk, és ezt a rendőr veszi észre, több variáció lehetséges. Ha három hónapon belüli a csúszás, akkor nem veszi el a forgalmit a helyszínen, a közlekedési szabálysértésnek számító feledékenységet pedig 5000 és 150 000 forint közötti bírsággal büntetik.

Ha az autó műszakija több mint negyed éve, de kevesebb mint fél éve érvénytelen, akkor a helyszínen 20 000, feljelentés esetén pedig 40 000 a bírság. Fél- és egyéves időszak között az összeg 25 000 és 50 000 forint, míg egy éven túli lejáratnál a helyszínen 30 000 forintról készül a csekk, ami viszont feljelentésnél 60 000-re ugorhat.

Aki regisztrál a Magyarország.hu rendszerbe, személyi okmányai, illetve a nevén lévő járművek műszaki engedélyének lejárta előtt értesítést kérhet, így egyszerűbb a vizsga megszervezése. További egyszerűsítés, hogy pár éve az egy hónapon belül lejáró vizsgákat az eredeti érvényesség ideje szerint tolják ki két (vagy több) évvel. Vagyis nem érdemes a legutolsó napig halogatni az elkerülhetetlen procedúrát.