Évtizedek óta nem haltak meg ilyen kevesen a magyar utakon

Budapest, 2016. május 7. Rendőrök helyszínelnek két összeroncsolódott személyautó mellett az Árpád híd pesti hídfőjénél 2016. május 7-én. A balesetben mindkét jármű vezetője megsérült és beszorult a roncsokba, őket a fővárosi tűzoltók feszítővágó segítségével szabadították ki. A helyszínelés idejére a rendőrség teljes szélességében lezárta a híd Buda felé vezető oldalát. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Minden bizonnyal a fix kamerák élesítése, a 24 órás sebességmérési akció és a dráguló benzin is közrejátszott abban, hogy áprilisban pozitív rekordot értek el a hazai baleseti statisztikák a halálos áldozatok számát tekintve. Bár a balesetek száma csak 0,9 százalékkal csökkent tavaly áprilishoz képest, halálos áldozatból 29 százalékkal volt kevesebb.

Egyetlen hónap alatt a rendszerváltás óta soha ilyen kevesen nem vesztették életüket közúti balesetben Magyarországon, mint 2016 áprilisában. Idén ugyanis mindössze 22 fő szenvedett halálos kimenetelű balesetet, ami 9-cel kevesebb a tavaly áprilisi számnál. A negatív rekord egyébként 2003 augusztusában volt, amikor 140-en haltak meg közúti balesetben.

Rendőrök helyszínelnek két összeroncsolódott autó mellett az Árpád híd pesti hídfőjénél 2016. május 7-én Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

A rendőrség is elismeri, hogy az örömteli változásban szerepe van annak, hogy a Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat fix kamerái április 05-től üzemszerűen működnek, és erről a magyar média is részletesen beszámolt. Véleményünk szerint a 24 órás Speedmarathon nevű traffipax akció és a dráguló üzemanyagárak is közrejátszhattak a kedvező változásban.

Sokkal kevesebb áldozat alig kevesebb balesetből

Az áldozatszám 29 százalékos csökkenése mellett az összes személysérüléses baleset száma mindössze 0,9 százalékkal (1 246-ról 1 235-re), a súlyosan sérültek száma 6,5 százalékkal (399 főről 373 főre), az ittasan okozott balesetek száma 0,88 százalékkal (1 246-ról 1 235-re) csökkent. A könnyen sérültek számában ugyanakkor 2,5 százalékos növekedés tapasztalható (1 143 főről 1 172-re) 2015 áprilisához képest.

Sokszor kifelejtik az elemzésekből: nem csak a szabálytalan autósok, de az utak állapota is felelős a balesetekért, lásd a 4-es főutat. Az ígéretek szerint végre folytatódik a sztrádaépítés, többek közt az M4-gyel Forrás: MTI/Mészáros János

Az első negyedévben felemás volt a javulás

A 2016-os év eddig eltelt négy havában összesen 4 431 személysérüléses közúti baleset történt, 1,5 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. A halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek száma egyaránt csökkenést mutat 16, illetve 0,8 százalékkal, ebben feltehetően az autók javuló biztosnága is közrejátszhat.

Egyedül a könnyű sérüléses balesetek száma nőtt

(3,6 százalékkal). Idén április végéig 27 fővel kevesebben vesztették életüket a közutakon, 154-en, ami 14,9 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben regisztrált 181 áldozat.

Többen okoztak ittasan balesetet

Április végéig összesen 423-an okoztak személyi sérüléssel járó balesetet ittas állapotban a tavalyi 409 fővel szemben, így ezen a területen 3,4 százalékos növekedés mérhető. Átlagosan még mindig minden tizedik balesetet ittas személy okozott.

Érezhetően lassult a forgalom ritmusa a Speedmarathon razzia és a 365 fix traffipax beüzemelése miatt. Ám ezek mit sem érnek az ittas vezetőkkel szemben Fotó: Origo

Főleg a gyorshajtókkal van a baj

A balesetek csaknem egyharmadát, 31 százalékát a járművezetők gyorshajtása okozta, ide értve az abszolút és a kissé megfoghatatlan relatív gyorshajtásokat egyaránt.

A második fő baleseti ok az elsőbbségi jog megsértése

(25 százalék), míg a harmadik fő ok a kanyarodásra vonatkozó KRESZ szabályok megszegése (17 százalék).

Az első negyedévben regisztrált személysérüléses közúti balesetek túlnyomó többségét, 67 százalékát autóvezetők okozták (2 951 balesetet). A teherautó-sofőrök a balesetek 9 százalékának, a buszvezetők pedig az összes baleset 1 százalékáért voltak felelősek. A kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében 9 százalék volt.