A szervezet közleményében azt írja, hogy becslések szerint az országba importált tíz használt gépjárműből kilenc, míg a belföldi kereskedelemben forgó autók közel ötven százaléka manipulált kilométerórával rendelkezik, ami nagyjából egymillió autótulajdonosra nézve jelent kockázatokat.
Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) vezetőségi tagja és a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke szerint a tekert kilométeróra hamis információt ad a tulajdonosnak az autó főegységeinek és egyéb alkatrészeinek műszaki állapotáról. Gablini emlékeztetett arra, hogy a meghatározott kilométerszámhoz kötött kötelező karbantartás elmaradása súlyos károkat okozhat, mivel adott esetben motorhiba (például vezérműszíj-, vezérműlánc-szakadás) és azonnali motorleállás léphet fel.
A manipulált kilométerórák miatt fellépő egyik legsúlyosabb gazdasági kockázatot az jelenti, hogy a meghatározott gyári garancia csak adott kilométeróra-állásig szól. Ezért egyrészt a potenciális vevő azt hiheti, hogy a megvásárolni kívánt autó még garanciális védelmet élvez – tehát olcsóbb fenntartási költséggel rendelkezik –, másrészt a biztosító nagyobb mértékű amortizációval számol baleset esetén, ezért többet kell fizetnie a káreset kijavításakor, amit végső soron az autósok fizetnek meg magasabb biztosítási díjak formájában.
A HENT a hamisítás elleni világnap alkalmából indítja el a kampányt. A kezdeményezés keretében a következő egy évben kiemelt figyelmet kapnak többek között a hamis, illetve minősítetlen autóalkatrészek által okozott károk is, az egyes folyadékok ki nem cseréléséből származó baleseti kockázatok, a rossz minőségű gumik, a xenonizzók hamisítása és engedély nélküli beszerelése kapcsán felmerülő kockázatok, a hamis fékalkatrészek, illetve az egyéb engedély és kompetencia nélküli szolgáltatások (például hamis garanciakönyv és forgalmi) által okozott gazdasági károk.