Minden tekintet leragad a zöld rendszámon, és értetlenségről tanúskodik. Mi ez? Nos, így tünteti ki az állam a villanyautókat és a meghatározott feltételeknek megfelelő konnektorról tölthető hibrideket. Bár nálunk nincs vásárlási támogatás, azért már járnak kedvezmények rájuk, például adózásban. Ráadásul egész Budapesten és
több megyeszékhelyen ingyenes a parkolás
a zöld rendszámos kocsiknak, plusz, ha odaférünk, díjmentesen tölthetjük őket a nyilvános töltőoszlopokból. Ráadásul ha a fővárosban bevezetik a dugódíjat, alóla is mentesülhetnek.
A BMW terepjáró hibridségéről csak pár felirat, a jobb oldali töltőcsatlakozó és a kicsivel szűkösebb csomagtartó árulkodik (ami még így is 500 literes). No, meg a nagy csönd, ahogyan közlekedik. A nyitógomb megnyomásával
halványkék fényárban úszik az utastér,
kár, hogy odabent a fehér kárpitok könnyen koszolódnak. Az X5 megnyugtató jelenség, nem túl agresszív a kinézete, kétes hírű elődjénél sokkal szelídebb - így hibridként nem is gondoljuk róla, hogy harap. Pedig, ha odalépünk, vadul tud csörtetni.
A műszerfalon csak a szokásos, visszatöltést, elektromos hatótávot és energiaáramlást mutató animáció jelzi a kocsi különlegességét, a középkonzol alján pedig egy eDrive kapcsoló ad némi pluszt. A fényes zongoralakkbetéteknél jobb ízlésre utal, ha a tulaj finom faberakással vagy alumíniumdíszítéssel rendeli, de ez részletkérdés. A lényeg, hogy tökéletes a hangszigetelés, a hifi pedig Bang&Olufsen, így a gördulő stúdióban semmi bántó zaj nem zavarja a Benewitz-vonósnégyes Bartók-hangversenyét.
Nem kell félni a méreteitől, hangárnyi beltér helyett inkább barátságos és családias környezet fogad az X5-ben. Luxusa nem tolakodó, csak addig nyújtózik, ameddig nem ciki.
Az ülések remekül testre szabhatók,
a kormány pedig pontos, de túl nagy. Sokadszorra is meg kell jegyeznünk, mennyivel jobban belátható és kihasználható utas- és csomagterű ez a kivitel, mint a kupés beütésű X6.
Tudja, miért állítottuk meg?
A zöld rendszámnak nemcsak az előnyeit élveztem az együtt töltött hét alatt, hanem a hátrányát is megtapasztaltam. Már első nap elkaptak a rendőrök. Percekig követtek egy Dacia Dusterrel. Amikor a saját házam előtt megálltam, és szerettem volna kinyitni a kaput, felnyomták a kék fényt. Igazoltattak, majd az autó papírjait kérték. Meg sem hallgattak, miért zöld ez a rendszám, egyből a motorfedél felnyitását kérték. Miután ellenőrizték a motor- és alvázszámot, következett az a néhány kérdés, amivel tisztáztuk a félreértéseket, és kitisztult a fejükben a kép: igen, ez egy jogosan zöld rendszámos BMW X5.Hangtalanul indul, és ha van benne elég töltés, akkor árammal kezdi a napi útját az X5 XDrive40e. Elméletileg egy töltéssel 31 kilométert képes megtenni. Tapasztalatom szerint 27-29 kilométert sikerült egy-egy teljes töltés után (sima hálózatból) benzinmotor nélkül abszolválni. A gyorstöltést nem próbáltam ki, az autóhoz csak 220 voltos csatlakozót adtak, a gyorsszett feláras tétel (85 ezer forint). Sima konnektorról viszonylag lassú folyamatra készüljünk: 4-5 óra kell, amíg teljesen feltöltjük a lemerített 9 kWh-s akkumulátort.
A menetdinamikai kapcsoló sport állásában vadállattá alakul a zöld X5, 313 lóerős összteljesítményével és főleg combos nyomatékával remekül sprintel. Teljes terhelésnél halljuk a kétliteres, négyhengeres turbómotor hangját, ami nem túl szép, ráadásul a hangszórókból jön. De a plug-in X5 nem is erre való,
legnagyobb erénye a hangtalan surranás.
Villanyos üzemben haladva büszkeséggel töltött el minden megtett kilométer, bár ha 50-100 kilométerre fel lehetne tornázni a hatótávot, nem kellene örökké konnektorok után kajtatni.
Félek, hogy a valós életben az, aki ilyen 20-30 milliós autót vásárol, nem ezt a mindenáron „villannyal hajtsuk a gépet” elvet fogja követni. Pedig meghálálja a törődést. A több mint 600 kilométeres teszten 5,2 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként a nagy SUV. Ehhez jön hozzá mintegy 15,4 kWh-s (100 kilométerenként) áramfogyasztás, ami a töltési veszteséggel együtt számolva körülbelül 2 literes plusz benzinfogyasztásnak felel meg - természetesen költségben, és nem károsanyag-kibocsátásban.
Átlagban 7,2-7,5 literes átlaggal számoltam, úgy, hogy a lehető legtöbbször töltöttem hálózatból az autót. De nem csak rövid távú utakat tettem vele, a teszthét során volt egy 100 kilométeres, valamint egy 220 kilométeres kirándulásom, ezeken csak egy lítium-ion akkunyi energiát használhattam fel. Legnagyobb összesített hatótávja mintegy 850 kilométer.
A kétturbós, 245 lóerős benzinmotor bekapcsolódását egy kis rántás jelzi, nem teljesen sima az átállás. A váltó a megszokott nyolcfokozatú ZF automata, a 113 lóerős és 250 newtonméteres villanymotort ehhez építették hozzá. A rendszer összes nyomatéka 450 Nm. Erőben tehát nincs hiány, de
eco pro üzemmódban érezzük tétovaságát.
Nulláról 100 kilométer/órás sebességre 6,8 másodperc alatt ugrik, végsebessége 210 km/h-ra van korlátozva. Hajót is lehet vele húzni (2,7 tonnát vontathat), a teherbírása pedig 750 kilogramm.
Repülő szőnyeg lenne a 19-es óriáskerekeken gördülő X5? Aligha, ahhoz azért túl feszes a futóműve, különösen sport módban, de a többi menetdinamikai programnál a légrugók és adaptív gátlók egész jól kisimítanak minden kátyút. Még a pocsék jászsági mellékutakat is szépen kisimította a teszten. Billegésnek, dülöngélésnek nyoma sem volt, ilyesmit még egy hibrid terepjárónál sem engedhetne meg magának a BMW. Pedig a hajtásláncnak létezik egy benyugtatózott zöldségüzemmódja is.
Ezt az eDrive kapcsolóval aktiválhatjuk, így kizárólag villanymotor hajtja a 2,3 tonnás autót. Ilyenkor (főleg az eco pro takarékos módot is bekapcsolva) szerény dinamizmust kapunk, erőteljes gyorsulás helyett visszafogott nekiveselkedés a lokális szén-dioxid-kibocsátás nélküli autózás jutalma. 100 km/h felett alig gyorsul, kínszenvedés eljutni a végsebességig, ami 127 km/h a kijelző szerint (de valójában inkább 120). Ekkora tempónál másodpercenként fogy a hatótáv, de a hatalmas test benzin nélkül suhan az autópályán.
Alaphelyzetben intelligens módon hibridként halad az autó, azaz a fedélzeti számítógép dönti el, mikor melyik motor hajtja a kerekeket. A megtakarító (save) üzemmódban az utazás egy későbbi fázisára tudjuk tartalékolni az áramot, mielőtt például bemennénk a belvárosba. Ilyenkor a benzinmotor rátölt az akkura, egy kissé megnő a benzinfogyasztás.
Így 10 kilométer alatt 2-3 kilométerre elegendő áramot termel.
A jó futómű és a komoly erőtartalékok miatt lakott területen kívül is stresszmentes vele az utazás.
A hibrid X5 alapára 19,99 millió forint, a tesztünkben szereplő agyonextrázott változat ennél közel 10 millióval többe került. Ha házon belül összehasonlítjuk az ugyancsak 313 lóerős X5 xDrive 40d-vel, azt látjuk, hogy a dízelnél kereken 1,5 millió forinttal drágább. Annak, aki élvezni akarja a csendes suhanást és a környezettudatosság adta büszkeséget, elgondolkodtató lehet, és ugye a zöld rendszám előnyeit is élvezheti.
Másfél milliót parkolási díjból kigazdálkodni persze nem is olyan egyszerű (itt olvashat bővebben az elérhető megtakarításokról), de a macerától megszabadulni is sokaknak felüdülés. Áttörést valószínűleg az hozna, ha az eredeti terveknek megfelelően a zöld rendszámos kocsik
a kijelölt buszsávokat is használhatnák,
de ezt a lehetőséget egyelőre jegelik. Nem nehéz kitalálni, hogy mekkora társadalmi ellenállást váltana ki, ha a taxik, motorok és bringák mellett az X5-ösök és társaik is feltűnnének az autóbuszok folyosóin.