A Golf palettája hemzseg a hárombetűs rövidítésektől: a legelterjedtebb TSI a benzines turbómotort, a TDI pedig a turbódízelt jelenti, de van még GTE (konnektoros hibrid), GTD (erős dízel), GTI (erős benzines), és újabban már TGI is, ami a földgázüzemet jelenti.
A sűrített földgáz (CNG)
ugyanaz a gáz, amivel a lakásokat fűtjük,
csak kompresszorral 250 bar nyomásra sűrítve. Oktánszáma magasabb, mint a benziné, és 90 százalékban metánból áll, ami azért fontos, mert a benzines és dízelautókénál, sőt, még az LPG-üzeműeknél is jelentősen tisztábban üzemel az az autó, amibe ezt tankolják.
Rákkeltő szilárdrészecske-kibocsátás alig mérhető
ezeknél, a szmog fejlődésért elsősorban felelős nitrogén-oxidok kibocsátása pedig akár a négyötödével, a globális felmelegedést okozó szén-dioxidé mintegy negyedével csökken.
Nem csoda, hogy Nyugaton sokan a földgázban látják a középtávú megoldást a hidrogén- és villanyautók elterjedéséig. Európában az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a CNG-kutak száma (csak Németországban több mint 900 áll rendelkezdésre), de nálunk borúsabb a kép:
öt év alatt mindössze nyolc közforgalmú földgázkút létesült,
de ezekből a győri töltőállomás nemrég be is zárt.
Azóta egy kút sincs Nyugat-Magyarországon, így annak, aki itt akar CNG-zni, bizony át kell mennie Ausztriába. Ez azonban nem akkora baj, mert a szomszédunknál sok kút van, 15 százalékkal olcsóbb a gáz, és állítólag a fűtőértéke is jobb. A CNG-helyzet azért itthon sem reménytelen,
főleg a tömegközlekedésben kezd terjedni a tiszta üzemanyag,
pedig a jövedéki adója 2015 elején ugrásszerűen nőtt meg 0-ról 28 százalékra. Így már a benzin szintjén van a gáz átlagára, egy kilóért 345 forintot kell fizetni.
Ennek ellenére egyre több város ismeri fel, hogy a büdös és hangos, rákkeltő anyagokat kipufogó dízelek helyett csendes, szagtalan,
tiszta üzemű gázbuszokkal érdemes megoldani a tömegközlekedést:
Kaposvár tavaly ősszel 40 darab CNG-üzemű új buszt állított forgalomba a régi dízel Ikarusok helyett, Miskolc pedig 2016 elején vásárolt 75 CNG-s buszt, Nyíregyháza 41 darab új CNG-busz vásárlását tervezi. A fenti városokon kívül Budapesten 71, Szegeden 41, Zalaegerszegen pedig 10 darab gázbusz van forgalomban.
Szintén bizakodásra ad okot, hogy a kormány egy 2016. januári határozatával lehetővé tette, hogy ezentúl önkiszolgáló kutak is létesülhessenek, eddig ugyanis csak a kútkezelő tankolhatta meg az autó gáztartályát (a művelet alig tart tovább egy hagyományos tankolásnál).
A tervek szerint
a következő két évben 36 CNG-töltőállomás létesülhet Magyarországon,
ebben lesznek normál CNG- és LNG (cseppfolyósított földgáz)-kutak is. Persze az infrastruktúra még így is jelentősen el fog maradni a gázautósok legkedveltebb üzemanyagának, az LPG-nek a szintjétől, aminek 366 kútja van Magyarországon.
Ugyan az LPG jóval olcsóbb, mint a CNG, de új autók közül csak Daciákat lehet gyári átalakítással venni, és azzal is kalkulálni kell, hogy a cseppfolyósított propán-butánból legalább 20 százalékkal többet fogyaszt a kocsi, mint benzinből.
A CNG-s autók viszont terjednek, a VW-konszern márkái mellett már a Fiat, a Mercedes és a Volvo is gyárt ilyen autót, de Magyarországon csak a Skoda Octaviát (ami ugye műszakilag egy Golf) lehet megvenni hivatalos forrásból, importőrtől. A garancia megtartásán túl azért is fontos a gyári átalakítás, mert az utólagos hengeres tartályok sok helyet rabolnak el a csomagtartóból, és
a motor részeit (szelepek, vezérlés, turbó) is a földgáz magasabb égési hőfokához kell alakítani.
Tesztünk alanyának, a hetedik generációs Golfnak a moduláris, MQB nevű padlólemezét eleve úgy tervezték, hogy többféle alternatív hajtáslánccal kombinálható legyen, nem véletlen, hogy hibrid és elektromos Golf is létezik.
A földgázt a csomagtartó alatt kialakított két, összesen 15 kiló sűrített gáz befogadására képes, 200 bar nyomású tartályban hordja,
amitől a csomagtartó befogadóképessége közel 100 literrel lett kevesebb, persze így is maradt belőle 291 liter (az Octaviánál 460 liter).
Húsz évre hitelesítették a gáztartályokat, egy használt gázautó beszerzésekor erre nem árt ügyelni. A gázos Golf tömege 169 kilóval nagyobb, mint az ugyanekkora lökettérfogatú benzines változaté, de így sem éri el az 1,35 tonnát.
Ha a gyári fogyasztási értékekkel (3,6 kg/100 km CNG vagy 5,1 l/100 km benzin) számolunk, akkor
a Golf TGI hatótávolsága 1420 kilométer
lenne, mivel a gáztartály mellett egy 50 literes benzintankja is van. Persze a gyakorlatban ezeket az értékeket ugyanolyan nehéz megközelíteni, mint a hagyományos autóknál, de
kis odafigyeléssel 4,5–5 kg-os gázfogyasztás vagy 6,5–7 literes benzinfogyasztás elérhető,
amivel még mindig könnyen megtehető lenne tankolás nélkül az autó születési helye, Wolfsburg és Budapest közötti 980 kilométeres távolság.
Persze aki TGI Golfot vesz, elsősorban gázzal akar majd autózni: így a használat helyétől és módjától függően
3–400 kilométert lehet megtenni egy gáztankolással,
ami még mindig sokkal jobb a tisztán elektromos villanyautók 150–200 kilométeres valós hatótávjánál.
Viszont ma már ott tartunk, hogy
CNG-kútból kevesebb van, mint elektromos töltőállomásból,
éjjel-nappal nyitva tartóból például csak egy működik Budapesten, a Kőbányai úton, a 10. kerületben. Gyakorlati tapasztalat, hogy éjjelente hosszú sorokra kell itt számítani, ami nagyon bosszantó tud lenni, pláne, ha az ember sokat autózott, hogy odajusson. Persze a benzin mindig ott van tartaléknak, nappal meg lehet máshol is tankolni.
Induláskor mindig benzinnel jár a Golf motorja, de csak pár másodpercig, utána azonnal átvált földgázra, persze ha nem üres a tartály. Az 1,4-es TSI turbómotor 15 lóerőt és 50 Nm-t veszített a benzineshez képest, de ezt menet közben nemigen érezni, az alacsony fordulaton jelentkező 200 Nm miatt így is kevés váltással, nyomatékból lehet vele autózni.
Érzésre jobban megy az autó, mint amit a 10,6 másodperces gyorsulási adatból következtetnénk,
a 194 km/h-s végsebesség jelzi, hogy autópályán sem fogy ki könnyen a szuszból.
Vezetés közben nemigen érezni a közel kétmázsás plusz terhet a normál benzineshez képest, sőt,
a csomagtartó alá tett gáztartály még javít is a kocsi súlyelosztásán.
Ballonos gumijain finoman rugózik ez a Golf is, és az irányíthatóságát sem érheti kritika, a hatfokozatú váltó pontos és rövid úton jár, de mégsem nagy élmény használni a mesterséges ellensúlyokkal kialakított, steril váltási érzet miatt.
Finomabban égő üzemanyaga miatt talán még halkabb a TGI, mint a szintén nagyon csendes TSI motor, a szériában adott start-stop rendszer is észrevétlenül végzi a dolgát, és
érzésre gyakrabban tudja leállítani a motort, mint más gyártók hasonló rendszerei.
A csomagtartót leszámítva sok hátrány nem éri az embert, ha a CNG-s Golfot választja a benzines vagy a dízel helyett, de persze a magasabb vételárról is szót kell ejteni. Mivel
a Volkswagen Golf TGI Magyarországon nem kapható,
a vele műszakilag szinte teljesen megegyező, de nagyobb utas- és csomagterű Skoda Octavia G-TEC-ek árából indulunk ki: a 115 lóerős benzinesnél (1,0 TSI) 782 ezer forinttal, a 110 lóerős TDI-nél mindössze 27 ezer forinttal drágább a 6,626 millió forintba kerülő gázos verzió Ambition felszereltséggel.
Ha a hivatalos fogyasztási adatokkal és a jelenlegi üzemanyagárakkal számolunk, akkor
a benzineshez képest 260 ezer, a dízelhez képest 23 ezer kilométer alatt térül meg a gyári gázszett felára,
vagyis főleg az utóbbinak jelenthet alternatívát.
Persze az a tudat már az első kilométertől nyugtatólag hat majd a tulajdonosra, hogy az autója kevésbé szennyezi a környezetet, mint ha a másik két motor valamelyikével vette volna, ráadásul tankolni is ritkábban kell majd megállnia. Már ha van hol. Egyelőre viszont az a valóság, hogy nálunk használtan terjednek a CNG-s autók, és sokan az illegális házi gázfejtésre rendezkednek be.