Tavaly több kisebb-nagyobb változás is érintette a magyar rendszámokat. Eltűntek például a műszaki vizsgák lejártát és a környezetvédelmi besorolást jelző matricák, amiről egyre több táblán árulkodnak kaparásnyomok, igaz, a néhány héttel ezelőtti szmogriadónál ez nem könnyítette meg az ellenőrzést. Idővel nyilván kinövi gyerekbetegségeit az új rendszer, a 2015 végén meghirdetett zöld rendszám pedig igazából tavaly lett sláger, sokak kedvét meghozta az elektromos autókhoz vagy plug-in hibridekhez, főleg az egyre több városban terjedő ingyenes parkolással.
A gazdasági válság utáni stagnálást követően az elmúlt években
felpörgött a hagyományos fehér rendszámok kiadása is, mindenekelőtt a használt autók importja miatt.
2016 utolsó negyedévében megjelentek az új, P kezdőbetűs azonosítók (amelyek nem összetévesztendők az egy betű, öt számos, a korábbiaknál szigorúbban ellenőrzött, de még mindig sokszor bérbe adott próbarendszámokkal). Pár érdekességet az idei év is tartogat, igaz, még a legtöbb téren sok a kérdőjel. Lássuk a fő terveket!
Idén januárban futótűzként járta be a sajtót a hír, hogy a segédmotoros kerékpárok is hatósági azonosítót kapnak. Egyáltalán nem új keletű célkitűzés, de gyors változás most sem várható e téren. Kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékese elmondta, hogy nincs döntés, sőt, konkrét tervezet sem az ügyben, egyelőre a lehetőségeket vizsgálják. Több, részben törvényi szintű jogszabály-változás kéne a bevezetéshez – márpedig egyszer már leszavazta a kérdést a parlament.
De lássuk, milyen érvek szólnak a robogórendszám mellett:
A robogóregisztráció ugyanakkor sok problémát is felvet, ami a tulajdonosokra komoly adminisztrációs és költségterheket róna:
Sok-sok, a témához kapcsolódó egyéb kérdés is felmerülhet még, például a segédmotorokra elrendelt egységes 40 km/h-s sebességhatár módosítása, a jogosítványkategóriák esetleges kiterjesztése vagy a járműfajtákat osztályozó Köhém-rendelet újragondolása (például az elektromos robogók ügyében), de ezekre egyelőre nem kaptunk választ a minisztériumról, még minden megoldást vizsgálnak.
Elárulták viszont, hogy a rendszámosításnál két szempont élvez prioritást. Az egyik az egyszerűsített eljárásrend kidolgozása, a másik pedig az, hogy
az új rendszer ne rójon aránytalanul magas terheket a tulajdonosokra.
Összegekről nem esett szó, de az biztos, hogy a 2014-es tervet a motoronként 10-15 ezres hatósági díjjal (plusz kétes tulajdonjog esetén az egyéb költségekkel) soknak találták a döntéshozók.
Kétségtelen, hogy több tízezer forintot fordítani egy régi segédmotor rendszámozására többet tenne ki, mint az értéke. Rengeteg öreg japán robogó és Simson nem mehetne ki többé az utakra, holott sokaknak az egyetlen lehetőséget jelenti a mobilitásra. Biztos, hogy komoly változások előtt áll a kismotorok hazai piaca, ezért akad olyan járműegyesület, amely társadalmi egyeztetést javasol.
A rendszámot eltakarni tilos, márpedig általában pontosan ez történik, amikor valaki biciklitartót tesz fel az autója hátuljára – innentől a bírság a rendőr jóindulatán múlik. Persze
a modern bicikliszállítókon van külön lámpasorral ellátott rendszámtartó,
de körülményes a hatósági azonosítót állandóan átszerelni. Erre nyújt megoldást sok nyugati országban a külön kiváltható harmadik rendszám, ami április elsejétől nálunk is valósággá válhat, ha elfogadják a Révész Máriusz kezdeményezte új jogszabályt.
Néhány részletet megtudtunk róla a NFM-től: szürke alapszínű lesz, fehér karakterekkel és kerettel, csak EU-s kivitelben gyártják, de attól még maradhat az autón a régi, magyar zászlós rendszám is. Látványterveket nem láttunk még róla, így a könnyű leolvashatóságról sem lehet véleményt alkotni, mindenesetre a költségekről és a kiváltásról már megadtak minden információt.
„A gépkocsi eredeti karaktereit tartalmazó rendszám gyártását az igénylést követően engedélyezni kell, elkészülte után veszik nyilvántartásba és jegyzik be a forgalmi engedélybe.
A kiadásért várhatóan 5500 forintot kell fizetni,
regisztrációs matricára nem lesz szükség. Elvesztés esetén az utángyártás akár több alkalommal is engedélyezhető lesz, a gépkocsi átrendszámozásakor azonban a szürke rendszámot is le kell adni, helyette az 5500 forint megfizetése mellett új igényelhető” – közölte a minisztérium.
Ingyenes parkolás egyre több nagyvárosban, vagyonszerzési illetékmentesség és egy sor közteher megspórolása (regisztrációs, illetve gépjármű- vagy cégautóadó): ezek a kedvezmények nagyon vonzóvá tették a zömében használtan külföldről behozott környezetbarát autókat, még úgy is, hogy a korai tervekkel ellentétben nem lehet behajtani velük a buszsávokba. Ehhez jön még az ingyenes töltés lehetősége is, de kiderült, sokaknak ez irreleváns: úgyis mindig benzinnel járnak.
Zöld rendszámot igényelni ugyanis nem csak a tisztán elektromos (például Nissan Leaf) vagy hatótáv-növelős autókra lehet (mint például az Opel Ampera), hanem a plug-in hibridekre is,
ha önerejükből legalább 25 kilométert meg tudnak tenni elektromosan.
Ezt az elvárást meglepően sok luxusautó, sportkocsi vagy SUV is teljesíti papíron, de a valóságban sokuk több benzint vagy gázolajat fogyaszt egy kompakt hagyományos utónál, és ha a tulaj nem tölti őket szorgosan, alig mennek villanyüzemben.
Kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztériumnál megerősítették, hogy a plug-in hibridek szabályait tervezik szigorítani, kétféle forgatókönyv szerint: vagy nagyobb hatótávot írnának elő, vagy pedig maximalizálnák a CO2-kibocsátást. „A tervezett változtatásokról jelenleg is tárcaközi egyeztetés folyik. Ez után a műszaki vizsgán már az aktuális szabályozásnak megfelelő járművek kaphatják meg a kedvezményekre jogosító zöld rendszámot” – vagyis több tulaj kénytelen lesz majd fehérre váltani.
Mi lesz a másfél millió forintos állami segítséggel?
Csak a tisztán elektromos hajtású új személyautókra és haszonjárművekre lehet igényelni 1,5 millió forintos, de maximum az ár 21 százalékát kitevő állami támogatást, vagyis a körből a hatótáv-növelős modellek (mint például a BMW i3 REX) kimaradtak - a cél csakis a zéró lokális emisszió ösztönzése.
Ezt a forrást természetes személyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek és költségvetési szervezetek egyaránt igényelhetik. Mint az NGM-től megtudtuk, eddig 136 darab pályázat érkezett be, és a támogatás 2017.május 1-ig érhető el.
A máig használt (2004 óta EU-zászlós) sorozatrendszámok kiadása nem sokkal a rendszerváltás után, 1990 augusztusában kezdődött ábécésorrendben, és tavaly az N kezdőbetű után egyből P-re váltott a rendszer.
Vannak ugyanis betűk, amik tabunak számítanak, mert összetéveszthetők a számokkal,
és a kamerákat is összezavarják. Ilyen volt az I és tavaly az O is, és kérdésünkre a Belügyminisztérium külön megerősítette, hogy hasonló okokból a soron következő Q is ki fog maradni a sorból.
A folytatás további kérdéseket is felvet, hiszen a három betű, három számos kombinációknál is jó pár széria foglalt: az U kezdőbetűsöket motorkerékpárok, az X- és újabban W-sorozatot utánfutók, az Y-szériát pedig pirossal felfestve a lassú járművek kapják, mindez eléggé behatárolja a lehetőségeket. Mindenesetre a BM évente 400 ezer új rendszám kiadásával számolva úgy kalkulál, hogy még nyolc és fél év lehet a mostani sorozatban.
Felmerülhet a kérdés, mi lesz utána, de a választ valószínűleg egy 2012-es tervezetben kell keresni, amit a tulajdonosokra háruló magas költségek miatt akkor elvetettek. Ha viszont kifut a mai rendszer,
indokolt lehet elővenni a területi alapú rendszámok tervét,
amelyet oly sok országban használnak. A járásonként eltérő kezdőbetűs azonosítók mellett felhozták, hogy megkönnyíti a bűnözők kiszűrését, de a laikusoknak csak annyi örömük lesz benne, hogy megtudják, honnan jött vendég a szomszédba.
Ha szeretné megismerni a magyar rendszámok történetét, az egyes formátumokat és a különleges kiviteleket, olvassa el korábbi összefoglaló cikkünket!