A Renault egy múltidéző sportkocsival támasztja fel a hajdan szép napokat megélt sportos márkát. Az A110 fejlesztését még a Caterhammel kezdték, de aztán önállóan folytatták.
Formája az eredetit idézi,
amivel a 70-as években itthon Ferjáncz Attila ralizott. Az Audi TT és a Porsche Cayman ellenfelének szánt, középmotoros, hátsókerék-meghajtású sportkocsit egy keresztben elhelyezett 1,8 literes, 250–300 lóerős turbómotor hajtja dupla kuplungos automatizált váltóhoz kapcsolva. Ez az erő körülbelül 4,5 másodperces százas sprinthez és 240 km/h-s végsebességhez lesz elég. A padlólemez és a karosszéria is alumínium, így az üres tömeg csak egy tonna.
Az F12 Berlinetta modellfrissítéséből létrehozott orrmotoros kupé V12-es motorja 6,3 helyett már 6,5 literes, a teljesítménye 740-ről kerek 800 lóerőre emelkedett. Ezt a teljesítményt jó magasan, 8500-as fordulatszámnál tudja a pörgős szívómotor. A 812 Superfast 2,9 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, a végsebessége 340 km/h, vagyis ugyanolyan gyors, mint az F12 extrém változata, az F12tdf volt. Abban is hasonlít az újdonság az F12tdf-re, hogy ebben is mindkét tengely kormányzott. Ez az első Ferrari, amit hidraulikus helyett elektromos kormányszervóval láttak el. Nem maradt ki az oldalcsúszást szabályozó Slide Slip Control rendszer sem, ami
a fakezű sofőrből is driftkirályt varázsol.
Önálló autógyártóvá válik a Volkswagen tulajdonában lévő olasz dizájnstúdió. Az újonnan alapított Italdesign Automobili Speciali márka autójában az Audi R8 5,2 literes V10-es motorja és összkerékhajtása dolgozik, de a szénszálas karosszéria és a szénszál-alumínium padlóváz önálló munka. Klasszikus szépségnek nehéz lenne nevezni a kupét, de látszik rajta, hogy a sok szárny és a gondosan kimunkált hátsó diffúzor nagy leszorítóerőt termelhet, ami kell is, mert a százas sprint csak 3,2 másodpercig tart, a végsebessége pedig 330 km/h. A
közel félmilliárd forintos alapárú,
utcán is használható sportkocsiból csak ötöt fognak gyártani a Torinó melletti Moncalieriben, az első eladásra szánt példány 2017 végére fog elkészülni.
Nem csak szimplán egy új McLaren a 720S, hanem
az angol gyártó új generációs modelljeinek első képviselője,
amely a 650S-t váltja. A jelenlegi kínálat minden autója a még 2011-ben bemutatott MP4-12C szénszálas utascelláját és 3,8 literes, V8-as biturbó motorját használja, de a 720S-ben bemutatkozik a szénszálas váz második nemzedéke, a Monocage II, amire később egy sor új típus épül majd. Új lesz a négyliteres, 720 lóerős, V8-as turbómotor is, amit kívülről is láthatóan LED-ek világítanak meg, az ajtókkal együtt nyílik a tető egy része is. Az 1,3 tonnánál könnyebb McLaren 720 S 7,8 másodperc alatt gyorsul fel 200 km/h-ra, és onnan 4,6 másodperccel, illetve 117 méterrel később már meg is tud állni a karbon-kerámia féktárcsákkal.
A szingapúri Vanda Electrics elektromos hipersportautójának
kifejlesztésében a Williams istálló mérnöki gárdája is nagy erőkkel segédkezett,
a szénszálas vázat és a négy villanymotorból álló, állítólag 1500 lóerős hajtást is ők tervezték hozzá. A különleges formájú, természetesen szénszálas karosszéria tervezésénél nem a szépség, hanem a minél nagyobb leszorítóerő és az aerodinamikai teljesítmény volt a cél, a csepp alakú kabin és a fix hátsó szárny is ezt a célt szolgálja. Azért kapta a kocsi a nevét egy szingapúri orchideafajtáról, mert az ajtók hasonlóan nyílnak ki, mint ahogy a virág szirmai.
Egy évvel a prototípus után a szériaérett változata is bemutatkozik a nem éppen hétköznapi kínai sportkocsinak. A Techrules GT96 hajtásláncában ugyanis
hat villanymotor mellett egy mikroturbinás generátor is helyet kapott,
amely hatótáv-növelőként működik. Csak az akkumulátort tölti, amely aztán a hajtást végző villanymotorokat látja el árammal. Ha tele van a 80 literes kerozintank, a hatótáv megközelíti a 2000 km-t. Hátul négy, elöl két villanymotor dolgozik, az összteljesítményük meghaladja az 1000 lóerőt. A Fabrizio és Giorgetto Giugiaro által tervezett GT96 vadászgépszerű kabinjában a vezető középen ül, ajtó helyett a fölfelé nyíló tetőn át tud beszállni. A fényszórók lézeres technológiával világítanak, a külső tükröket kamerák helyettesítik.
A legendás versenyzőről elnevezett, versenypályára optimalizált sportautó a Pininfarina dizájnstúdió és a Mercedes DTM versenyautóit fejlesztő HWA együttműködéséből született. Egyelőre annyit lehet tudni róla, hogy egy szénszálas monocoque utascella köré épül, a menetkész tömege mindössze egy tonna, a középre elhelyezett motorja egy szívó V8-as, körülbelül 600 lóerővel. Genfben csak egy tanulmányautó mutatkozik be, amely hamarosan a Gran Turismo Playstation játékban is feltűnik majd, de hamarosan a szériaváltozattal is elkészülnek, aminek
finomhangolásában maga Emerson Fittipaldi is részt vesz.
A Jaguar-Land Rover indiai tulajdonosa, a Tata Motors meglepetésre egy középmotoros élményautóval érkezik Genfbe, amely a Tamo almárka első típusa.
Koncepciójában az egykori Opel Speedsterre hasonlít
majd a pillekönnyű sportkocsi, a hátsó kerekeket egy középre beépített, 180 lovas 1,2-es turbómotor hajtja. Alumínium és kompozit műanyagok használatával szorították le a tömeget 800 kilóra, de szénszálat nem használtak a költségek kordában tartása miatt. Állítólag a karosszéria formatervét az a Marcello Gandini alkotta meg, aki többek között a Lamborghini Miura, Countach, Diablo, és a Bugatti EB 110 dizájnjáért is felelt. A Futuro kis példányszámban készül majd 2018-tól, az árát 10-11 millió forintra becsülik.
A svájci tervezésű, tisztán elektromos Elextráról annyit már elárultak, hogy a legdurvább Teslákhoz hasonlóan 2,3 másodpercen belül gyorsul fel 100 km/h-ra. Profilból
úgy néz ki, mint egy megnyújtott Lamborghini,
amire még két ajtót rátettek. Ha sikerült befektetőket találni a projekthez, a kocsit kézi munkával gyártják majd Németországban, és a tervek szerint csak 100 darab fog készülni belőle.
A Mercedes sportrészlege,
az AMG is elkészítette a maga Porsche Panameráját,
vagyis négyajtós sportautóját. Még csak tanulmány a GT modellcsalád második tagja, de két év múlva már meg lehet vásárolni. A hajtását a négyliteres V8-as továbbfejlesztett változatára bízzák, aminek a teljesítménye 600 lóerő az új, kettős megfúvású turbófeltöltőkkel.
Lesz hibrid is, ugyanezzel a benzinessel, villanymotorral a váltóházban, és egy olcsóbb, hathengeres változatot is készítenek majd. Széria lesz az összkerékhajtás, amit akár drift (hátsókerék-meghajtású) üzemmódban is lehet majd használni. Kívülről nagyon hasonlít a kétajtós GT-re az újdonság, de műszakilag az E-osztályra épül.
Mire lehet még számítani Genfben?
Nemcsak a sportautók, hanem a polgári típusok között is sok lesz az újdonság. Jön az új Suzuki Swift, a Ford Fiesta, a Seat Ibiza, a Volvo XC60, a Volkswagen CC-t váltó Arteon, a kombi 5-ös BMW, Porsche Panamera és Hyundai i30, az Opel Insignia és Crossland X, a Kia Picanto, a Mazda CX-5, a Mitsubishi Eclipse Cross, a közepes méretű Range Rover és a valaha volt legdrágább Mercedes terepjáró. A hot hatch-ek rajongói a felpaprikázott Toyota Yaris GRMN-nek, Honda Civic Type-R-nek és a Renault Mégane RS-nek örülhetnek.