Így verhetik át a használt autóval

Kossik Jánossal, a Porsche Buda kereskedés Das Weltauto márkavezetőjével beszélgettünk a hazai használtautó-piac alakulásáról, a külföldről történő autóbehozatal veszélyeiről, az óratekerésről, az áfacsalásról és az autók klónozásáról.

Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Kossik 25 éve foglalkozik használtautó-értékesítéssel, megfordult a hírhedt Nagykőrösi úti Fővárosi Autópiacon is, így szinte mindent tud a szakmáról. Szerinte csalókák a statisztikák, amelyek évről évre a hazai használtpiac felpörgéséről számolnak be: igaz, hogy a külföldről behozott autók száma folyamatosan növekszik, de a megbízható hazai kereskedések forgalma csökken, az olyanoké, ahol garanciát is adnak a használt autók mellé. Tavaly 611 ezer volt az átírások száma Magyarországon, de ebből csak 140 ezer autó cserélt gazdát kereskedésekben. Az átírt kocsik 73 százaléka volt 10 évnél idősebb.

Kissé megtorpant a piac

A Hasznaltauto.hu statisztikái szerint két év folyamatos növekedés után 2017 első negyedévében 3 százalékkal visszaesett a gazdát cserélt autók száma, a 2016-os számokhoz képest azonban így is 28 százalékkal nagyobb volt a gazdát cserélt autók összértéke. A meghirdetett autók kínálati átlagára két számjegyű növekedést mutatva immár 1,9 millió forint felett jár. Az áremelkedés oka a tartósan gyenge forintárfolyam mellett az, hogy az olcsóbban behozott, de nehezebben felderíthető előéletű autókkal szemben egyre többen a belföldi kínálatot részesítik előnyben, amely így magasabb áron is eladhatóvá vált.

A használtautó-import továbbra is elsődleges forrása a hazai használtautó-utánpótlásnak, de a növekedési üteme idénre lényegesen lelassult: míg 2016 elején 24 százalékkal hoztak be több használt autót, mint egy évvel korábban, addig az idei első három hónapban behozott 34 800 személyautó mindössze 7 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor.

Az évente beözönlő bő 150 ezer import-használtautó 55 százaléka 10 évnél idősebb, ami aggasztó tendencia Kossik szerint. Annak viszont örül, hogy az

emberek ma már annyiért vesznek autót, amennyi pénzük van,

és nem jellemző, hogy beleugranának hitel segítségével egy drágább darabba. Elenyésző azoknak az ügyfeleknek a száma, akik finanszírozással vesznek használt autót. Ha csak pár százezer forint hiányzik, ma már azt is jobban megéri személyi kölcsönben felvenni, mint autóhitelben.

Miért jön be ennyi kocsi külföldről?

Kossik elmesélte, hogy amikor pár hete a bécsi reptérről tartott hazafelé, pontosan 47 darab trélert számolt meg, amelyeken 2-4 használt autót hoztak be Magyarországra, szinte kizárólag 10 év felettieket. Jellemzően

azokat a kocsikat importálják, amelyek kint már csak drágán tarthatóak fenn,

mert az árukhoz képest költséges a szervizelésük, és a rossz környezetvédelmi besorolásuk miatt a biztosításukra is egy vagyont kellene költeni. A kinti bontók csak a borsos környezetvédelmi termékdíj kifizetése után dolgozzák fel őket, rég elmúltak azok az idők, amikor ők fizettek a roncsokért.

A nyugatiaknak az a legjobb megoldás, ha inkább eladják keletre a kocsikat: Kossik hallott olyanról, hogy az autók mellé karton söröket és borokat is adtak ajándékba a magyar vásárlónak, annyira örültek, hogy megszabadultak a négykerekűektől. Egyébként Kelet-Közép-Európában már szinte csak Magyarország az öreg autók felvevőpiaca, például Ukrajnába és Romániába is már csak magas közterhek befizetése után lehet 5 évnél idősebb használt autókat importálni.

Egyre többen keresik a magyar származású, megbízhatóbb hátterű használt autókat a bizonytalan nyugati importok helyett Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Magyarországon az első nagy autóbehozási hullám a 90-es években volt, amikor a Ladákból, Wartburgokból nyugati autókba vágytak az emberek. Nem kellett sok idő hozzá, és 13-15 év lett a hazai autópark átlagéletkora, de ezt az ezredforduló után, a finanszírozások miatt felfutó újautó-piac 7-8 évre csökkentette. Ez volt a 0 forintos autóhitelek kora, ami a 2008-as válságig tartott. Ma újra ott tartunk, hogy újra 13-14 év az átlagéletkor a sok behozott öreg autó miatt.

A kinti garanciával nem sokra megy a magyar vevő

Kossik szerint a behozott autók többsége nem olyan minőségű, mint amire számítanak a vevőik. A magyarok még mindig megveszik a kétes előéletű autókat, elsősorban a manipulációk miatt.

Elhiszik, hogy jót vettek, mert önigazolásból el akarják hinni.

Keveset futott kocsit keresnek bármi áron, mert csak azzal lehet felvágni a szomszéd előtt, holott jobban járnának egy többet futott, rendezett múltú példánnyal. És ha lerobban a visszatekert órás, „időzített bombákat” tartalmazó autó, akkor biztosan nem fogják 1000-1500 kilométerre, tréleren visszaszállítani Németországba, mert akkor az autó értékének nagy részét ki kellene fizetni a fuvarozónak.

Néha tényleg úgy érzem, hogy még mindig ott tartunk, ahol a 90-es években, amikor a klímátlan autóba bekötötték a sárga LED-es AC gombot, ami nem csinált mást, csak világított, de a vevőknek ez elég volt.

A behozott autókat általában akkor regisztrálják Magyarországon a kijáró kereskedők, ha találnak rá magyar vevőt. Így a behozó eltűnik a képből, nem marad nyoma, papíron a kinti török–bolgár–román kereskedőtől vette a magyar vevő az autót, vagyis ha reklamációja van, akkor csak az eredeti eladóhoz fordulhat, aki akár több ezer kilométerre is lehet, és nem beszél magyarul.

Kossik szerint

honosítás előtt nem éri meg megvenni a jó áron kínált import-használtkocsit

akkor sem, ha márkaszervizben leinformált, korrekt szerviztörténettel és tekeretlen kilométerórával rendelkezik, mert gyakorlatilag nem lesz érvényesíthető rá a jótállás.

A Das Weltautónál jellemzően 1–5 millióig lehet magyar származású autókat venni, garanciával Fotó: Gulyás Péter (Origo)

A legnagyobb magyar internetes használtautó-hirdetési oldalon persze ezeket az autókat is úgy hirdetik, hogy „magyar okmányokkal”, de sokszor ez sem igaz.

Akkor kell gyanút fogni, ha a fotókon nem látszik az adott kocsi rendszáma,

vagy a kereskedés logóját tették fel a helyére. A „magyar okmányokkal” csak annyit jelenti, hogy a vételárban benne vannak a honosítás költségei, de nem azt, hogy már honosították is az autót.

Úgyis visszatekerték az óráját

Kossik szerint a kilométeróra-tekerés a 90-es évek elején kezdett elterjedni a nepperek között, akkor, amikor tömegesen jelentek meg az importált használt nyugati autók az országban. A magyar vevők ahhoz voltak szokva, hogy egy Zsiguliban 80-100 ezer kilométer után már motorgenerálra van szükség, éppen ezért az olyan nyugati kocsikkal szemben bizalmatlanok voltak, amelyek ennek a többszörösét futották. Aztán az eladók kezdték a vevők ízléséhez "igazítani" a kocsikat.

Ma más oka is van az óratekerésnek: a magyarok általános vélekedése az, hogy a pár éves, keveset futott autók olcsóbbak Nyugat-Európában, mint nálunk. Ezzel szemben Kossik úgy látja a helyzetet, hogy a kinti, megbízható használtautó-kereskedésekben a pár éves járművei bizony drágábbak, mint nálunk.

Internetről is csak olyan autót lehet olcsón megvenni, aminek valami baja van, vagy rengeteget futott. Hozzánk jellemzően az utóbbiak kerülnek be, a nagy testű, többmilliós kategóriákban Kossik szerint a behozott autók négyötödének tekerték az óráját.

A szakértő szerint a kintről behozott nagyobb értékű autók 80 százalékát érinti az óratekerés Forrás: Origo

Ez pedig nemcsak azért rossz, hogy megtévesztik a vásárlókat, hanem inkább azért, mert

a vásárló nem fogja tudni, hogy milyen szervizt kell végeznie az autón,

melyik alkatrész mennyire lehet kopott, különös tekintettel a komoly motorsérüléseket okozni képes vezérműszíjra, a kuplungra vagy a biztonságot közvetlenül befolyásoló fékekre.

A magyarországi autóknak már nem érdemes tekerni az óráját, mert már sokszor regisztrálták az óraállásukat, amit pár száz forintért le is lehet kérni a KEKKH-adatbázisból. A külföldről származó autóknak viszont könnyű manipulálni az óráját, mert először csak akkor regisztrálják az óraállásukat, amikor magyar papírokat kapnak.

Minél újabb egy autó, annál nehezebb eltüntetni a valós futás nyomait, de a csalók számára nem létezik lehetetlen Fotó: Vida János - Origo

Természetesen nemcsak az óra mutatja a futást, hanem a dízelmotoros autókban a motorvezérlő számítógép is eltárolja, amit a márkaszervizekben egy speciális berendezéssel ki lehet olvasni. A baj csak az, hogy ezt

a belső számítógépet is lehet manipulálni.

Egyébként minél újabb és drágább egy autó, annál több helyen tárolja magában és a kulcsában a futásteljesítményt, vagyis annál nehezebb dolguk van az órapörgetőknek, de megoldhatatlan feladat nincs.

Egy biztos módszer van a futásteljesítmény kiderítésére: egy műszaki igazságügyi szakértő a motor megbontásából meg tudja mondani nagyjából a futásteljesítményt. Ezzel csak az a probléma, hogy több mint 70 ezer forintba kerül, és az eladók sem nézik jó szemmel, ha ilyen mértékben hozzányúlnak a portékájukhoz.

Még mindig jellemző az áfacsalás

Kossik az óratekerés mellett még azért is kerüli a kintről behozott használt autókat, mert nem lehet kideríteni, hogy megfizették-e utánuk az áfát. A

lízingelt és exbérautók áfája ugyanis visszaigényelhető

(a magáneladótól származóé nem). És amikor a nettó áron behozott autó árából megspórolják a csalók az Európában is egyedülállóan magas, 27 százalékos áfánkat (a legtöbb EU-s országban 19 százalék), akkor a nagyon jó áraikkal tarolni tudnak a piacon. Kossik ezeket a kereskedőcégeket az ún. „eldobósak” közé sorolja, mert hamar megszűnnek, miután a tulajdonosaik megszedték magukat.

A kölcsönzős és lízingelt autóknak lehet elcsalni az áfáját Forrás: AFP/Adalberto Roque

Akinek van külföldön bejegyzett cége, annak jobban megérheti a kinti 19 százalékos áfát megfizetni, és kinti rendszámmal használni az autót Magyarországon. Egy több tíz milliós luxusautónál a 8 százalékos nyereségből akár egy vadonatúj kisautó ára is kijön.

Klónozás, a régi sláger

Jellemzően nagy értékű autóknál fordul elő. A bűnszervezetek lopnak egy drága kocsit, és utána bemennek egy márkakereskedésbe, és rendelnek egy pontosan olyan típusú, pontosan olyan extrákkal felszerelt autót, aminek az azonosító számait aztán ráütik a lopott autóra.

A körözés alatt álló autót így tisztává varázsolják,

és azonnal értékesítik, nemritkán külföldre.

Kicsi a lebukás esélye, mert ahhoz az kéne, hogy a két autó egyszerre, egy helyen bukkanjon fel, de még akkor is más lesz a rendszámuk. Egy időben ez volt a leggyakoribb, legkisebb rizikóval járó csalás, még csak nem is feltétlenül kellett hozzá új autót venni, mert kis trükközéssel megoldható a használtpiacról is a donor beszerzése.