Visszakérjük a bírságot, amit kiszabtak a közteresek

Néhány hónap alatt milliárdos tételben büntettek meg szabálytalan autósokat a kerületi közterület-felügyeletek kamerafelvételei alapján, de a főpolgármester, a belügyminiszter és a FÖRI (Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága) vezetője is jogtalannak ítélete meg a gyakorlatot. Egyre többször hallottuk az álláspontot: senki se fizessen akár 50 ezer forint bírságot a felvételek alapján. De mi van azzal, aki ezt már megtette? Megpróbáljuk a lehetetlent: visszaszerezni a pénzt.

Nyílt titok, közösségi tapasztalat, hogy az önkormányzatok alkalmazásában álló közterület-felügyeletek jogszabályban rögzített feladataik közül messze legfontosabbnak az autósok bírságolását tartják. Időről-időre megjelennek ugyan cáfolatok egy-egy vérlázító eset kapcsán, ám a probléma valósnak tűnik.

Főpolgármester: ne fizessen, ha lekamerázták!

Március 24-én Tarlós István, Budapest főpolgármestere tett sokak számára jól csengő kijelentést. Arról beszélt, hogy a budapesti kerületi önkormányzatok által üzemeltetett és „kellemest a hasznossal” alapon az autósok megbüntetésére is használt térfigyelő kamerák felvételei alapján valójában nem is lehetne büntetést kiszabni.

A közterület-felügyelő benn ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret,

és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet. És azt írják utána, úgy írnak, mintha a közterület-felügyelő ott lett volna a helyszínen. Ilyen a világon nincs” - folytatta Tarlós István.

Ami az egész ügyet kirobbantotta: a Szépvölgyi úti kereszteződésben a fonódó villamos miatt volt szükség a forgalmi változtatásra, és tény, hosszú ideig csak figyelmeztettek Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Pár nappal később újabb fordulat történt az ügyben. „Ez egy tarthatatlan állapot, ilyen a világon nincs, és a jelenleg rendelkezésemre álló információk alapján arra biztatom azokat, akik ilyen papírt kapnak, hogy

ha kamera alapján megbüntetik ötvenezer forintra, ne fizessék be,

ugyanis ehhez csak akkor lenne joguk, ha a közterület-felügyelő ott állna, megállítaná, lepapírozná és adminisztratív módon legalizálná a dolgot, csak akkor lennének jogosultak büntetni.”

„Legföljebb annak van kitéve, hogy a rendőrség közigazgatási eljárás keretében mégis kifizetteti vele, de ez még soha nem történt meg" - mondta Tarlós István egy sajtótájékoztatón.

Jogtalanul büntet az önkormányzat?

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a térfigyelő kamerák nem felelnek meg a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletnek, amely szerint

kizárólag hatóságilag hitelesített és zárt rendszerben működő ellenőrző berendezéssel készült felvételek alapján lehet megbírságolni

a szabálytalankodó autósokat.

Több olyan közteres kamera van, amit elsöpört a népharag. Mindegyik rendszámfelismerős, ez működésük lényege Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Dr. Vágány Tamás, a DAS Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosnak véleménye szerint

a közlekedési szabályokat mindenkinek be kell tartania, ha egyetért azokkal, ha nem.

Ő nem ebben látja a mostani jogvita lényegét, hanem abban, hogy a súlyos bírságot kiszabó hatóságok is maradéktalanul betartják-e a rájuk vonatkozó eljárási és garanciális szabályokat.

Ha a kerületek térfigyelő kamerái valóban nem felelnek meg az idézett rendeletnek, akkor az önkormányzatok nem csak, hogy nem folytathatják az eddigi ellenőrzési és bírságolási gyakorlatot, de

azok az autósok, akiket kevesebb mint fél éve büntetett jogerősen bármelyik közterület-felügyelet, kizárólag kamerafelvétel alapján, újrafelvételi eljárást kezdeményezhetnek,

a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény 112. paragrafusának első bekezdése szerint.

„Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna."

Karácsonyi csekk a Dologház utcából

Mivel a házunk táján éppen volt egy közterület-felügyelet által kirótt, kevesebb, mint fél éven belül befizetett 30 000 forintos csekk, úgy gondoltuk, nem lenne érdektelen tesztelni a fenti állításokat. Az adott ügyben tehát fellebbeztünk az illetékes közterület-felügyelethez.

2016. december: egy Astra a tilosban a közteresek felvételén a Baleseti központ mellett Forrás: Origo

A fenti kép a Fiumei úti Baleseti Központ mellett, a Dologház utca kereszteződésében készült.

Vidéki autósunk itt hajtott tilosba kisgyerekével,

egy meglehetősen kimerítő kórházi kezelésről való távozása során. A kamerarendszer gondosan dokumentált is, a karácsony előtt pár nappal érkező csekket befizették.

A csekkhez mellékelt levélben ez állt: "az intézkedő közterület-felügyelő a szabálysértést kamerával rögzítette és - tekintettel arra, hogy a jármű megállítására nem volt lehetősége - a Kktv. 20 par. (4) bekezdése alapján távollétében 30000 ft bírságot szabott ki." Érdekes, láthatóan komoly műgonddal megfogalmazott kijelentés ez.

A gyanútlan ember ez alapján úgy gondolhatná, hogy a közteres ácsorog a forgalmas Fiumei út partján, olcsó digitális készülékével rögzíti a szabálysértést, hogy aztán íróasztalához visszaérve levelet körmöljön és a postára baktasson vele. Csakhogy a drágán mért célfotó láthatóan öt-hat méter magasságból, egy házfalon elhelyezett térfigyelő kamerával készült.

Szeretnénk látni a kamera dokumentumait

Tarlós István és még inkább az ORFK nyilatkozatát olvasva először április első napján küldtünk levelet a közterület felügyeletnek, természetesen tértivevénnyel. A levélben a 2011. évi CXII. törvény alapján közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk, felkérve őket az esetet rögzítő kamerák hitelesítési dokumentumainak bemutatására.

Távolról, hunyorítva tisztára olyan, mintha rendőrök lennének. Bizonyos szabálysértések miatt a felügyelők félreállíthatják és megbüntethetik az autósokat, de más a helyzet a közteres kamerákkal Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Ezek az okmányok azt hivatottak tanúsítani, hogy a kamerák hatóságilag hitelesített és zárt rendszerben működő ellenőrző berendezések, amik megfelelnek a 18/2008. (IV.30.) GKM rendeletben foglalt követelményeknek - gyakorlatilag a VÉDA-rendszer adatvédelmi szintjének. A közterület felügyelőinek válasza április 28-án érkezett meg.

Abban indirekt módon elismerték, hogy nem hitelesített kamerákkal „dolgoznak".

„Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a fentebb részletezett módon készített felvételek alapján rögzített szabálysértések nem tartoznak az ún. objektív felelősség körébe, hiszen azok feltétele, hogy a technikai eszköz megfeleljen a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben előírt feltételeknek.” Ekkor szakmai segítséget kértünk a DAS Jogvédelmi Biztosítótól. A közlekedési jogvédelemmel foglalkozó társaság csoportvezető jogtanácsosa, dr. Vágány Tamás elmondta, hogy a közteresek válasza után újrafelvételi kérelmet adhatunk be.

Helyszíni ellenőrzés helyett távfelügyelet

Dr. Vágány Tamás elemzésében kiemelte, hogy bár a közúti közlekedési törvény (1988. évi I. tv. , rövidítve Kkt.) a behajtási tilalom megsértése esetén valóban tartalmaz olyan rendelkezést, hogy ha a szabályszegés elkövetőjének személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, akkor a bírság csekkjét a gépjármű üzembentartójának címére kell megküldeni.

Vágány Tamás: „A közlekedési szabályokat mindenkinek be kell tartania, ha egyetért azokkal, ha nem. Kérdés, hogy a súlyos bírságot kiszabó hatóságok is maradéktalanul betartják-e a rájuk vonatkozó eljárási és garanciális szabályokat." Forrás: D.A.S.

A gond ezzel csak annyi, hogy a közúti forgalomban történő ellenőrzés, és a helyszínen eljárás nem azonos a távfelügyeleti eszközön keresztül történő ellenőrzéssel és táveljárással. A Kkt. ezen rendelkezése többféle értelmezési lehetőséggel bír.

Mindent egybevetve a fent említett lehetőségnek arra az esetre kell vonatkoznia, amikor a felügyelők személyesen járnak el a helyszínen. Egyébként ez a bekezdés is utal rá, hogy alapesetben

külön jogszabály által paraméterezett technikai eszközt illenék használni a bizonyításhoz.

A Kkt. ugyanakkor egyetlen szakasszal arrébb így rendelkezik: "a(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés h) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye."A Kkt. tehát kétféle eljárást enged ugyanazon szabályszegés esetében.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik. Kérjük, lapozzon!