Nem kapkodta el a Fiat Chrysler Csoport a Jeep Compass generációváltását. Az első - legalábbis Európában - kompaktnak számító Jeep 11 éve jelent meg, s a hatalmas tengerentúli piacon
a fiatalok tömegterepjárójának szerepét volt hivatott betölteni,
több-kevesebb sikerrel. Az esetlenül pocokalkatú és olcsó technikájú aszfaltterepjárót nálunk borsos áron lehetett kapni, nem véletlen, hogy a Compass I. csak a Jeep márka keményvonalas rajongótáborát volt képes megszólítani.
Na de majd most! A második generáció immáron az évszázados európai múltú Fiattal készült kooperációban, s e tény már első ránézésre is szembetűnő. Ugyan nincs hatalmas különbség a régi és az új Compass formavilága között, egyszerűen a helyére került minden. És nem mellékesen a világszerte menő nagy testvérre, a Cherokee-ra hasonlít, amelynek körvonala 4,4 méteres méretben is jól mutat.
Az egész autó felnőttesebb hatású, s igazi világfiként érkezett meg hozzánk, hozva majdnem mindent, ami az öreg kontinensen kell.
Egyedül a "Made in USA" életérzés hiányzik belőle,
amely a V6-os selymes járását leszámítva az utóbbi évtizedekben inkább előny, mintsem hátrány.
Noha a 2000-es évek közepén a Daimler volt a partner és a padlólemezen osztoztak is pár gyártmánnyal, az első Compass hamisítatlan amerikai közlekedési eszköz volt a faék egyszerű hidrodinamikus automata váltóival és az elnagyolt, kommersz belsőjével. Innen nézve a Fiat asszisztencia kifejezetten jót tett az újdonságnak, hisz jóval tisztességesebb összeszerelési és anyagminőséget ad, és persze a technikai részletek is finomodtak.
A hajtásláncok például már majdnem a legújabb trendek szerint készültek. Azért csak majdnem, mert hibrid és elektromos változatok egyelőre nincsenek a kínálatban, de a korábbi 2,0, 2,2 és 3,7 literes őskővületeket kis hengerűrtartalmú, közvetlen befecskendezéses turbós motorok váltották fel.
Benzinesből például ott a jól ismert Fiat 1.4 MultiAir (140 vagy 170 lóerővel), dízelből pedig a számtalan olasz modellből ismerős 1,6-os (120 lóerő) vagy kétliteres (140-170 lóerős) Multijetet lehet választani. Az elődben alapnak számító két liter lett tehát a csúcs, persze
a lökettérfogatot leszámítva mindenben más technikával.
Váltóból hatsebességes kézi, valamint kilencfokozatú automata közül lehet dönteni, s hajtásképletből is kettő van.
4x2 csak a két alapmotorhoz lesz csak elérhető, minden más változatban az összes kerék hajtott. Az Active Drive és az Active Drive Low egyaránt képes akár egyetlen tapadó kerékre átvinni a teljes nyomatékot, utóbbi verzióban azonban terepáttétel is van. Az intelligens rendszer az útviszonyokhoz is kitűnően igazodik: automata, hó, sár és homok, illetve a jövőre érkező Trailhawkban sziklamászó üzemmódra is kapcsolható.
Futóműemelésről és differenciálzárakról nem kaptunk információt, nem e kategória sajátja ez, modern SUV-hoz méltó módon azonban a Compass ötcsillagos eredménnyel zárta a szigorított Euro-NCAP törésztesztet.
Mindegyik kivitelben széria a ráfutásgátló és a sávtartó rendszer,
amelyekkel együtt hetven aktív és passzív, zömmel alapáras biztonsági felszerelés érhető el a Compasshoz.
Nyilván sok család boldogan mászkálna egy új Compass-szal a belvárosi aszfaltdzsungelekben, ha lenne rá pénzük, illetve mások könnyen nagyobb SUV-ból is átülhetnek bele. Négy felnőtt elöl-hátul komfortosan utazhat benne,
széltében sem szűk, és a 438 literes csomagtér is átlagos.
De a Compass inkább divatcikk, mintsem a nagyvonalú helykínálata, a fájdalomküszöbön belüli külső dimenziói és az ára miatti titkos amerikai támadófegyver az európai hobbiterepjáró piacon.
Persze miután komoly elemzések mind a kompakt SUV szegmens jelentős növekedését vetítik előre az elkövetkező 3-5 évben, bizonyára a Compass is megtalálja majd az utat a saját vásárlói felé. A neve mindenesetre beszédes előjel, és immár a dizájn vagy a technika sem állhat sikerek útjába.