Az A-osztály megjelenése autótörténeti-jelentőségű volt 1997-ben. Nem pusztán azért, mert a vele szinte egyszerre piacra lépő ML-osztállyal együtt kezdték a korábban csak pár kategóriában jelenlévő Mercedes típusok burjánzását. Hanem a jávorszarvas-teszt, annak elbukása, és emiatt szériában adott ESP miatt.
Míg a többi korabeli csillagos modell klasszikus értékek és gondolatok mentén született, a szendvicsszerkezetű padlóra épülő A-osztály teljesen új és egyedi volt, tehát nyugodtan tekinthetjük a mai, modern, friss jogsis fiataloktól üzletembereken át családosokig és nagyszülőkig mindenkit megszólító Mercedes első fecskéjének.
Egy új koncepció próbája, pilot-projektje volt az eredeti A, és 1,1 milliós darabszámával (mely vásárlók többsége bizonyára nem másik Benzből ült át) szépen megfelelt a teszten. A folytatás nem maradt el,
ám a 2012-ben érkezett harmadik generáció radikális változást hozott;
a korábbi, spéci technikán alapuló városi mini sima, ötajtós családi kompakttá nőtt.
A Kecskeméten is gyártott negyedik szériás (W177 kódú), új A-osztályról már a bemutató kapcsán elmeséltük, hogy jelentősen megnőtt. A hossz 12, a szélesség 1,6, a tengelytáv 3 centivel lett nagyobb, és ez pont arra elég, hogy rendes, használható kompakt legyen belőle. Magam mögött kényelmesen elférek, például mert van hely a cipőnek a sofőrülés alatt, és a fejtér is megfelelő a hátsó traktusban.
Szélességben azért nincsenek csodák, hosszú úton inkább négy, mint öt embernek kényelmes, viszont ez a négy ember messzire is elindulhat, a 370 literes csomagtér pedig hozza a kategória átlagát.
Érezhetően könnyebb lett megpakolni a rakteret
az új, szélesebb hátsó ajtón keresztül, az ülésdöntés is csak egy mozdulat, praktikumban a kompakt családi kocsiktól elvártakat könnyedén teljesíti a kis Merci.
Beszállni nem csak hátra, előre is kényelmes, és ahogy lenni szokott, a sofőrülés kapta a legtöbb figyelmet. A kihúzható combtámasszal és ülőlap-döntéssel könnyen kényelmesre varázsolható, nekem nem hiányzik az elektromos állítás lehetősége, de természetesen rendelhető.
A tesztautó műbőr-szövet kárpitozást kapott, ami ugyan megszokott manapság, viszont itt meglepően kellemetlen volt:
hiába varázsolt a klíma elfogadható hőmérsékletet az utastérbe,
az üléskárpit izzasztott és irritálta a bőröm. Persze 30 fok felett gyakorlatilag semmilyen autóülés nem kellemes, de azért vannak fokozatok, én ezt kevésbé bírtam, mint mást. Ha valaki sokat autózik forró vidékeken, jobban jár a szellőztetett bőrülésekkel.
Az új A osztály tehát egy klasszikus kompakt, semmi trükk, viszont legalább jól használható. Vezetőülésében körülpillantva azonban nem a megszokott látvány fogad, nagyon nem, ez valami új! A Mercedes, bár az elmúlt években több luxusmodellje is frissült, ebben az A osztályban vezette be először az MBUX (Mercedes-Benz User eXperience) rendszert, tehát ma ez a legmodernebb Benz cockpit, még a márka luxuslimuzinjait is beleértve.
Felsorolni is sok, mennyi mindent tud, csak a digitális óracsoport beállítási lehetőségei elvinnének egy oldalt, de nem is ez a lényeg: régóta először egy olyan rendszer, mely tényleg eltér a megszokottól. Ez egyrészt azt jelenti, az új tulajnak tanulnia kell.
Másrészt viszont a beépített mesterséges intelligencia is tanulóképes,
tehát ha elkezdjük használni, egy idő után nem csak mi szokjuk meg, de a kocsi is kiismeri rendszeresen ismétlődő úticéljaink, klíma-igényünk, vagy éppen zenei ízlésünk, és még jobban érti majd a hangparancsot.
Aki arra vágyott, hogy a telefonok esetében már megszokott, mindent figyelő „nagy testvér” az autóban is vele legyen, és vigyázzon rá, az most megkaphatja. A rendszer egyik kiemelt eleme a hangvezérlés, mely egyrészt jópofa, másrészt autót kicsit is szerető embernek nagyjából felesleges. Semmivel sem egyszerűbb, gyorsabb, vagy biztonságosabb pontos utasítással kinyitatni a tetőablak rolóját, mint odanyúlni a gombhoz és megnyomni.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!