Sorsdöntő év volt 1993 a magyar járműipar történetében: megszűnt a piacot évtizedeken keresztül monopolhelyzetben kiszolgáló Merkur, az útjainkon futó 2 091 000 személyautó összetételében pedig
meredeken zuhanni kezdett a szocialista típusok aránya.
Ennek prózai oka volt: százezresre nőtt a nyugati használtautó-import, csak a kilencvenes évek közepén szigorították meg drasztikusan a behozatalt.
Negyed századdal ezelőtt gombamód nőttek ki a földből a csillogó-villogó autószalonok, és a magyar vásárlóknak hosszú idő után kézzelfogható közelségbe került a modern új autó – igaz, általában alapmotorral és fapados felszereltséggel. '92-ben indult meg az Opel Astra („Igaz barátja") gyártása Szentgotthárdon, nem sokkal később pedig a Suzuki Swifteket („A mi autónk") is ontani kezdték az esztergomi szerelőszalagok.
Nem csoda, hogy 1993-ra csaknem 70 százalékkal nőtt a magyar újautó-piac (77 149 darabra), a jövő szempontjából legfontosabb eseményre pedig április 21-én került sor: a két hónnappal korábban alapított Audi Hungária bejelentette, hogy megvásárolja a frissen részvénytársasággá alakított Rába 100 ezer négyzetméteres, szerkezetkész üzemcsarnokát, és beruházást indít Győrben.
Erről a jubileumról emlékeznek meg idén az Audi Hungáriánál, amely ma 12 900 embert foglalkoztat (ebből 4500-an vesznek részt az autógyártásban),
az éves kapacitása 160 ezer jármű, és a világ legnagyobb motorgyárának számít.
Abban, hogy anno a konszern választása hazánkra esett, fontos szerepe volt a magyarországi sváb származású topmenedzsernek, Martin Winterkornnak – és persze Győr jó közlekedési kapcsolatainak, járműipari hagyományainak.
Amikor 1994-ben Göncz Árpád megnyomta a nagy piros gombot, logikus lett volna, hogy az ósdi, hengerenként kétszelepes benzinmotorok gyártósora induljon el, de helyette a korszerű technika érkezett Ingolstadtból: a híres 1.8 20V család. Ennek különös ismertetőjegye volt a hengerenként három szívó- és két kipufogószelep, ráadásul atmoszférikus és turbós kivitelben is készítették.
Természetesen nemcsak Audik, hanem Volkswagenek, Seatok és Skodák orrába is bekerültek, és ugyanez igaz volt az ezredfordulón kínálatba felvett PD TDI-kre is.
A dízelek mellett gyorsan bővült a benzinesek palettája is,
a négyhengeresek mellett V6-os, V8-as, sőt, még V10-es erőforrásokkal is – utóbbiak hörögtek a Lamborghini Gallardókban is. Még a tizenkét hengeres luxusmodellek motorjai közül is itt készültek kis szériában.
Tavalyelőtt már a 30 milliomodik győri motor elkészülését ünnepelték, s persze a technológiai változások sem maradtak el: a TDI-k már rég common-rail befecskendezésesek, a benzinesek pedig mind turbósok – folyamatosan csökkentett károsanyag-kibocsátással. Persze ebben az üzemben sem maradtak nyom nélkül a dízelbotrány hatásai, a termékpalettán 2012 óta szereplő 1,2-es és 1,4-es benzinesekre egyre több megrendelés érkezik, s gázüzemű (CNG-s) blokkok is készülnek.
A downsizing-divat szülöttjeként fontos volt a háromhengeres motorcsalád idei érkezése is, de a 25. évforduló legnagyobb attrakciója kétségtelenül az elektromos autók terjedéséhez kapcsolódik.
Elindult ugyanis Győrben az aszinkron motorok gyártása,
ezekből kerül egy-egy a Tesla-kihívónak szánt E-tron orrába, illetve farába, összesen 300 kW (408 lóerő) rendszerteljesítménnyel és 660 Nm nyomatékkal. Ezzel az SUV-val megkezdődik végre az Audinál is a villanyautók korszaka.
Amellett, hogy Győr a konszern központi beszállítója, már 2001-ben bekapcsolódott a motorok fejlesztésbe (elsőször gyártástechnológia terén, később kísérleti üzemmel is), illetve egyetemekkel együttműködve a magyar mérnökképzésbe is. Azóta saját szélcsatorna, oktatóközpont, kisszériás alkatrészgyártó is működik, és beindították a Kelet-Európa legnagyobb szerszámgyárat.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!