A profitabilitási rátája a világ autóiparának a gyászos 2011-es szintre süllyedt, ha az idei év elejének adatait vesszük alapul. A világ 16 legnagyobb autógyártójának a nyeresége 28%-kal csökkent az év első 3 hónapjában a tavalyi évhez képest, 11,7 milliárd euróra. A Renault és a PSA számai nincsenek benne az összesítésben, a két cég nem nyilatkozott az eredményeiről.
A japánokat érte a legnagyobb csapás, az ő cégeik nyeresége összesen 40%-kal csökkent. Miközben a koreaiak enyhén növelni tudták a megtermelt pénz mennyiségét a megadott időszakban.
Az említett tökéletes vihar több tényezőből áll össze: a rekordévek után a kereslet világszinten lanyhul, csak 18,5 millió autót adtak el a világon az első negyedévben, ami 5,7 százalékos csökkenésnek felel meg. Ez normális, ciklikus mozgásnak is elkönyvelhető lenne, ha a kínai piac is a szokásos módon alakulna, azaz stabilan növekedne, mint az elmúlt két évtizedben.
Az a gond, hogy ez nem így van, és a jelek szerint tartósan stagnáló piacra, vagy jelentősen lassabb növekedésre kell berendezkedni Kínában, ott, ahol eddig minden nyugati autógyár vigaszt, biztos pontot talált a világ egyéb piacainak viszontagságai közepette.
Ráadásul nagyságrendekkel több pénzt nyel el az elektromos hajtásrendszerek és az önvezető technológia fejlesztése, mint azt a legpesszimistább előrejelzések alapján gondolni lehetett. Az új konkurensek, mint a Tesla, valamint a kínai gyártók a hagyományos nagy cégek nyomában vannak.
A Brexit, valamint a megjósolhatatlan kimenetelű amerikai-kínai kereskedelmi háború is gond, az egyre szigorodó előírások környezetvédelem és biztonság tekintetében pedig szintén az egekbe tolják a költségszinteket. Ha ezzel együtt az elmaradó vevők miatt beindul a kedvezményharc, akkor gyakorlatilag minden abba az irányba mutat, a következő években drasztikusan át fog alakulni az autóipari térkép. A gyengék eltűnnek, vagy beolvadnak, a legerősebbek összefognak, és 3-4 nagy megakonszern uralhatja majd az autógyártást 10-15 év múlva.
Csak annak a cégnek van esélye, amelyik megfelelő kompetenciákkal rendelkezik a fontos, jövőt uraló témákban, azaz van értékelhető szinten tartó fejlesztése elektromos autó és önvezetés témakörében. Fontos továbbá, hogy megfelelően egészséges legyen a financiális háttere is, mert könnyen lehet, hogy évekig tartó erős ellenszélben kell biztosítani a működést.
A magyar gazdaság szempontjából fontos tudni, hogy a német autógyáraknál a legmagasabb a forgalomarányos K+F kiadás, jellemzően a bevétel 5,2 százaléka körül. A Daimler, a Volkswagen-konszern és a BMW több mint 6,3 milliárd eurót költött együttesen kutatásra és fejlesztésre. Mindhárom cég jelen van Magyarországon.
Nézzük a 14 legnyereségesebb gyártó helyzetét az első negyedév alapján:
14. Nissan
Az első negyedév alapján a legnagyobb vesztesek közé tartozik, az amerikai és az európai piacon is jelentősen csökkentek az eladások, és a Carlos Ghosn letartóztatása körüli botrány sem tesz jót a válságban lévő gyártó megítélésének. A Renault/Nissan házasság fenntartásáért a legmagasabb politikai körökben lobbiznak, miközben a bizalom a két gyártó között nagyon megsínylette az elmúlt hónapokat. Viszont elektromos témában jelentős kompetenciáik vannak, a Leaf a világ legnépszerűbb villanyautója. Az üzemi eredmény nagyon gyenge, 0,2%, összesen csak 36 millió eurót kerestek az első 3 hónapban.
13. Honda
Az európai piac régen nem szerepel már a prioritásai között. Független gyártó, mely rengeteget költ K+F-re, többet, mint a BMW vagy a Daimler (!), tavaly például 1,85 milliárd eurót. Csak 339 millió volt a profit az első 3 hónapban, míg tavaly elérte az 1 milliárd eurót. Az 1%-os üzemi eredményen lenne mit javítani.
12. Mazda
A független, saját technikát és elgondolást sikeresen használó és fejlesztő Mazda a jó években brillírozott: kicsi, agilis és rugalmas gyártóként nagyon jól kihasználták a helyzetükből fakadó előnyöket. Sajnos a mostani helyzetben a méretüknél fogva küzdeniük kell. 12%-ot csökkentek az eladások, a nyereség mindössze 188 millió euró, az üzemi eredmény 2,5% az év első 3 hónapja alapján.
11. BMW
A tavalyi első helyezés után a top tízből is kiesett idén a BMW. 2,7 milliárdról 589 millió euróra esett vissza a nyereség, az elmúlt évek extrém sikeres időszaka után stagnáló eladások gyötrik a bajorokat. A 2,6%-os üzemi eredmény nem épp fényes, hiszen az elmúlt 10 évben egyedüli gyártóként mindig a 8-10% közötti sávban tudták tartani a mutatót. A beinduló modelloffenzíva rövid időn belül javíthat a számokon.
10. Hyundai
A Hyundai újra a top 10-ben, 21%-os nyereségnövekedést és 645 millió eurós profitot értek el, és enyhén növekedtek az eladások is. Összesen 192 millió eurós K+F kiadással ugyanakkor messze elmaradtak a többi nagy globális gyártótól ebben a tekintetben, bár az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy alternatív hajtásban így is a konkurencia előtt járnak, hiszen kínálnak hibrid, elektromos és hidrogénhajtású üzemanyagcellás autót is. 3,4% az üzemi eredmény.
9. Mitsubishi
Ez a meglepetés a listán, egyben a legkisebb gyártó az összehasonlításban. 350 ezer kiszállított autó az első negyedévben, ami enyhe emelkedés, minimális K+F költés, 127 millió euróval, 20% nyereségnövekedés 214 millió euróra, 3,7 százalékos üzemi eredmény.
8. Ford
Sokat, 1,8 milliárd eurót költöttek kutatás és fejlesztésre, miközben radikális költségcsökkentés és átstrukturálás miatt sok az egyszeri magas költségtényező. Ezzel együtt csak enyhén csökkent az eredményük az előző év hasonló időszakához képest, 1,35 milliárd euróra, úgy, hogy 14%-ot csökkentek az eladások. 3,8% az üzemi eredmény. Ez összességében szép teljesítmény.
7. General Motors
Durva, 24% eredménycsökkenés, annak ellenére, hogy a cég már több mint két éve költséget csökkent, átstrukturál, átszervez. 1,33 milliárd eurót kerestek, 4,5%-os üzemi eredménnyel már nem számít a legnyereségesebb amerikai autógyártónak.
6. Fiat Chrysler Automobiles
A legkisebb (olasz) amerikai gyártó üzemi eredmény a legjobb 4,5%-kal. A 657 millió eurós K+F kiadás gyenge, a jövőre nézve ez nagy rizikó. 18%-kal csökkent a nyereség 1,11 milliárd euróra, az eladások 14%-kal csökkentek 1,04 millióra.
5. Kia
A 214 millió eurós K+F kiadás kevés, de a konszerntestvérhez (Hyundai) hasonlóan azt lehet mondani, hogy korábbi magas kiadások ebben a kérdésben alapvetően stabil pozíciót biztosítanak a cégnek a jövőben. A 465 milliós nyereség majdnem duplája a tavalyi adatnak, a 4,8%-os üzemi eredmény szintén kétszer jobb a tavalyinál.
4. Volkswagen-konszern
Az Audi botladozása miatt jelenleg nem a Volkswagen-konszern termeli a legtöbb nyereséget az autóiparban. A tavalyinál 8%-kal kevesebbet, összesen 3,87 milliárd eurót kerestek az első negyedévben. Spórolnak a németek, a 6,4%-os üzemi eredménynek növekednie kell. Kutatás-fejlesztésben ugyanakkor nincs szégyenkezni valója a wolfsburgiaknak, erre a célra 3,23 milliárd eurót költöttek, egy egész modellcsaládot fejlesztettek elektromos autókból (ID).
3. Suzuki
Kisautókból a legnagyobb kihívás pénzt keresni, és bár a Suzuki nyeresége 41%-kal csökkent, még mindig nagyon tisztességes üzemi eredményt értek el a 6,5%-kal. Szenzációs teljesítmény.
2. Toyota
A világ legnyereségesebb tömeggyártója a Toyota. 16% eredménycsökkenés mellett is 4,23 milliárd eurót zsebeltek be, 2,6 millió eladott autóval elsők a darabszámot tekintve. A 6,8%-os üzemi eredménynél láttunk már sokkal jobbat is tőlük, de jelen körülmények között ez is nagyon tiszteletre méltó eredmény. Számos jövőbemutató technológia is megtalálható a konszernen belül, elég csak a hibrid vagy az üzemanyagcellás technológiákra gondolni.
1. Daimler
Dieter Zetsche jó állapotban adta át a céget utódjának, annak ellenére, hogy a nyereség itt is 16%-kal csökkent. Az üzemi eredmény ugyanis jelenleg a legmagasabb az autógyártók között, 7,1%. Ez "békeidőben" nem lenne kimagasló, most viszont remek eredmény. Összesen 2,8 milliárd eurót kerestek, és 1,7 milliárdot adtak ki fejlesztésre.