Amikor a VW T-Roc csehül érzi magát – Skoda Kamiq menetpróba

Se hús, se hal, mégis egyéniség a vadonatúj Kamiq. Ha kell, anya menő kölyöktaxija, avagy trendi városjáró a hagyományos kompakt autók helyett, de józan igényű családoknak is megfelelhet. Kipróbáltuk a cseh márka immár háromtagú SUV-kínálatának legkisebb, sajátos orrkialakítású tagját.

A Kamiq európai sajtóbemutatóján nem kellett sokáig találgatni, hogy vajon melyik VW, Audi avagy Seat klónja. A gyár leplezetlen őszinteséggel vállalta, hogy a premier főszereplője a saját márkás Golf, vagyis a Skoda Scala (MQB-A0 platform) alapjaira épül. Annál azonban 39 milliméterrel magasabbról indul és összesen 6 centivel magasabb (1553 mm), szélességben ugyanaz (1793 mm), hosszban 12 centivel kevesebbet nyújt (4241 mm), a tengelytávbeli eltérés pedig plusz 2 mm (2651 mm).

Kívülről nézve valóban alig találni csereszabatos elemet a két modell karosszériáján, sőt, a gyanúsan egypetéjűnek tűnő Volkswagen T-Roc sem teljesen azonos vele,

míg a szintén szóba jöhető Seat Arona tíz centivel rövidebb.

A Skoda-újdonság nagyobb testvérei, a Kodiak és a Karoq karakteres vonásait csak részben igyekszik utánozni, fronthajtású révén persze a terepjárás legcsekélyebb képessége nélkül. Mindenesetre hatásvadász.

Lehetne a szlogenje: Scala kópé

A Skoda marketingesének szájából gyakran elhangzott városi SUV meghatározás alig támadható, igaz, az angol crossover kifejezés talán még jobban illik rá. Első lámpáinak kétszintes elrendezése a márkától merőben szokatlan, ugyanakkor látványos (persze a rivális gyártók már jó ideje kínálnak hasonlókat), ráadásul különleges elegyet alkot a klasszikus hűtőráccsal. Ugyanakkor a belső térben nyoma sincs az egyénieskedésnek.

Nem túl fantáziadús a belső, viszont funkcionális. A Scalához képest nem okoz túl nagy meglepetést, egyedül a fűtés-szellőzés gombjai kerültek mélyre (de legalább nem menüből kell állítani) Forrás: Skoda

A Kamiq egy az egyben a Scala egyszerű, korszerű és funkcionális műszerfalát kapta alapból 6,5-ös, a csúcsmodellben viszont már 9,2 colos középső érintőkijelzővel, na meg egy klasszikus sebesség- és fordulatszámmérőből álló analóg műszeregységgel – igaz,

utóbbi helyett akár digitális panel is rendelhető 10,2 colos átmérővel.

Minden változatban maradt viszont a mechanikus kézifék.

A kidolgozás és az anyagminőség elöl hibátlan, nem úgy az ergonómia, amelyet az értelmezhetetlen végállások között csúsztatható könyöktámasz miatt muszáj leminősíteni. A jó öreg USB-csatlakozók helyett alkalmazott USB-C aljzatok is unortodoxnak számítanak még, akárcsak ebben a kategóriában az indukciós töltés lehetősége, de legalább kellemes meglepetésnek tekinthetőek.

Emelt szinten, megfontoltan haladva

Nem mind arany azonban, ami fénylik. A Kamiq aranyos kinézete és kompakt méretei mellett a modern Skodák praktikumát a régi, számozott Skodák dinamikájával elegyíti. Crossoveresen magas vezetői pozíciója révén az átlagosnál feljebbről lehet szemlélni, hogy a szerény menetteljesítmények miatt

az egyliteres alapváltozat mellett könnyedén halad el a mai izmos járművek nagy része.

Az erőltetett downsizing ugyanis takarékos, de autós értelemben vett boldog életre korlátozottan alkalmas turbós egyliteres kivitelt szült. 95 lóerővel és 175 Newtonméterrel nyilván jól mutat az óriásplakátokon az induló ár és a csekély szén-dioxid-kibocsátás miatt, de célszerűbb helyette legalább a 115 lóerős kivitelben választani a háromhengeres létére amúgy kulturált benzinmotort, annál is inkább, mert ehhez öt- helyett már hatsebességes kézi váltó jár.

Hasonló teljesítménnyel, de 250 Nm-es nyomatékkel kérhető az 1,6-os dízel változat,

már azokon a piacokon, ahol bevezetik (nálunk jó eséllyel nem). Ennek sincs ugyanakkor könnyű dolga a mintegy 1,3 tonnás menettömeggel, a hosszú áttételekkel, na meg a környezetvédelemre optimalizált motorelektronikával. És zajos is, ami a spórolós szigetelés miatti szél- és futóműzajjal zavaró hanghatásokat kelt az utastérben.

Tényleg a város az igazi terepe

Szerencsére a fedélzeti médiarendszer hatékonyan orvosolja a problémát, bár a négy hangszórós bázisváltozat önmagában inkább a hírek hallgatására való. Valószínűleg a hengerlekapcsolásos 150 lovas 1.5 TSI motor ajánlható igazán a sietős ügyfeleknek, azt a változatot azonban nem sikerült közelebbről megismerni. A jövőben egyes piacokra egyliteres, gázüzemű (CNG-s) változat is érkezik.

Amíg az előbb felsoroltak többségéből az látszik, hogy a Kamiq tervezésénél fontos szerepet kapott a takarékoskodás, addig a menettulajdonságok terén hozza a konszerntől elvárt szintet.

Pontos és megfelelő rásegítésű a kormányzás,

ügyes hangolású a bolondbiztos, elöl MacPherson, hátul egyszerű csatolt lengőkaros futómű, és kiváló minőségi hatást kelt a kezelőszervek, beleértve a manuális váltó kapcsolgatása is. Még adaptív lengéscsillapítással is rendelhető.

Nem kérdés, hogy hagyományos módon sem lenne fárasztó sok órán keresztül vezetni, azért az asszisztensek tovább könnyítik a tevékenységet. Az alapáras aktív sávtartó és fáradtságérzékelő, illetve a feláras adaptív tempomat inkább autópályán hasznos, de az extrák között van olyan, ami a parkolást vagy éppen az elindulásokat segíti, városban pedig önálló vészfékezésre is képes.

Laura, vigyél le a balatoni nyaralóhoz!

További naprakész szolgáltatásokkal is meglep a Kamiq. Ilyen az eSim, ami a fedélzeti internetet adja, és szoros kapcsolatot ápol az okostelefonokéhoz hasonló elven működő fedélzeti alkalmazás-interfésszel, na meg egy „útitárssal", Laurával. Aki kifizeti érte a felárat,

egy virtuális női komornyik révén instruálhatja a navigációt és minden egyéb rendszert,

amelyeket nem olyan régen még a luxusautókban is kézzel irányítottak.

Milyen kár, hogy az önvezető funkció még nem mehet szériába, különben bárki Michel Knightnak érezhetné magát az elöl-hátul futófényes irányjelzős (csak a LED fényszórókkal csomagban kapható) új crossoverben. Ha az ereje nem is, a karaktere mindenképpen szimpatikus – úgy tűnik, oly sok év után megérkezett a bohókás Yeti valódi utódja.