A kétes kópiáiról hírhedt kínai autóipar elképesztő fejlődésen megy keresztül, köszönhetően annak, hogy az országban hónapról-hónapra milliók emelkednek ki a szegénysorból és vásárolnak maguknak – életükben először – motorizált járművet. A nagyra nőtt gyártók – mint a Geely, a FAW vagy a Great Wall – nem győzik felvásárolni a nyugati szakembereket, sőt, akár a márkákat is.
Így került a Volvo például a Geely kezébe (igaz, svéd fejlesztéssel és gyártással), de említhetnénk a szebb napokat látott brit MG-t is, vagy a német-kínai együttműködésben feltámasztott Borgwardot.
Közben a tehetős kínaiak az európai prémiummárkák felé fordulnak,
a gyártóiknak elég szépen megy a szekér arrafelé, sőt, már a helyi ízlésnek megfelelőre is terveznek BMW-t. A Frankfurti Autószalonra három kínai gyártó merészkedett el, és a standjaikat végigjárva volt min meglepődni.
Az egyik nagy gyártó, a Great Wall SUV-márkája a WEY, amely elég tisztességes méretű standdal készült idén Frankfurtra, a mellettük lévő Ford például kisebb területet bérelt. A WEY egyféle modellt hozott, amit különféle csomagokkal más-más néven prezentált. A VV7 volt az alap, volt VV7 GT és GT Pro: egytől-egyig mind megdöbbentően igényes benyomást keltett. Igazából simán elhittem volna, hogy egy Mitsubishiben, Hondában vagy Nissanban ülök. Az anyagok rendben voltak, a forma bár kicsit jellegtelen, nem hasonlít semmilyen általam ismert autóra.
A motorok saját fejlesztésűek (kétliteres turbós benzines), ez mondjuk kissé megrettentett, de miután ezt az információt átadták az egyébként nagyon kedves német hoszteszek, gyorsan megmutatták a VV7-est egy lesötített helyiségben, ahol a fényeit demózták.
Jé, ez is világít belül mindenféle LED-ekkel, mint a neves gyártók autói,
és vannak egészen egyedi extrái is. A navigáció jelzéseit az útra vetíti rá, épp a fénycsóva közepébe, micsoda ötlet!
Ha sötétben megállunk egy átkelni készülő gyalogos előtt, zebrát vetít eléjük, ami még animáltan mozog is, így jelezve, hogy keljen csak át bátran a jóember. Az autókat 2021-ben tervezik Európában piacra dobni, ami kellemesen távoli időpont, addig még jótékony homályba is veszhetnek a nagyívű tervek. A kedves kínai fejesek, mikor arról kérdeztem őket, hogy akad-e bármi sajtóanyag az autóról, azt mondták van, de nem adják oda senkinek - és egyébként angol nyelvű honlapot sem terveznek.
Hát, nem túl bíztató hozzáállás a piac meghódítása előtt. Pedig a hangoztatott 30 ezer euró környéki áron tényleg jó vétel is lehetne... ha nem lenne ennyiért erős konkurencia, főleg a dél-koreai és japán fronton. Egy Sorentót vagy
egy RAV-4-et nem fognak könnyedén eldobni az európai vevők
egy WEY VV7-esért. Ne feledjük, néhány éve épp az ára miatt bukott meg kontinensünkön az egész minőséginek tűnő Qoros is.
A Byton friss cég, alig két éves, viszont komoly, európai gyártók felsővezetői alapították, és kizárólag elektromos, magas fokú önvezetési képességekkel rendelkező autókat fejlesztenek. Első modelljük az M-Byte lesz, ami az ígéretek szerint egy éven belül már kapható is. A standjukon látható autó elvileg már a szériamodell, vagy valami ahhoz nagyon közeli előszéria egyik tagja.
Jó nagy, közel öt méteres, SUV-os beütésű egyterűnek látszó tárgy, melynek különlegessége az első ülések előtt végigfutó hatalmas kijelző.
Elegáns megoldás és szépen is van megcsinálva,
ezen felül a biztonság kedvéért a középkonzolra és a kormányra is került még érintőkijelző.
Az autó alapára valahol 45 ezer dollár környékén van a 72 kWh-s akksival, amivel már 400 kilométer feletti hatótáv érhető el, de lehet 90 kWh-ast is kérni, ezzel már elméletileg a horvát tengerpart is meglehet a Rózsadombról egy töltéssel. A cégvezető állítása szerint több mint 70 000 előrendelést kaptak az autó bejelentése óta online. Ha ez tényleg így van, le a kalappal, meglátjuk mi lesz hosszútávon a Byton sorsa.
A FAW ernyője alatt jó pár márka sorakozik, köztük a luxus vonalat a Honqi viszi, mely vörös zászlót jelent kínaiul. A Hongqi gyártja egyébként a kínaiak Rolls-Royce-át is, az L5-öt, amely
200 millió forintnál (tehát még a Phantomnál) is drágább,
és a kínai felsővezetés kedvelt játékszere. Szóval ők is betették a lábukat az európai autógyártás központjába és szerintem óriásit akartak villantani, de ez nem igazán jött össze.
A stílszerűen vörös standon két tanulmányautó volt kitéve egy hatalmas monitor előtt, egy óriás SUV és egy hipersport autó. Szerencsére lefotóztam őket, mert csak az ordenáré aranybetétek és a rémisztő szárny maradt meg belőlük az emlékezetemben. Bár senki sem tudott semmit a standon, a benyomásom az volt, hogy azért jöttek, hogy szóljanak, hogy léteznek, és kezdje őket komolyan venni az iparág. Kíváncsiak vagyunk, ez mennyire fog sikerülni a belépő után.
Összességében, bár az európai partraszállási kísérletek (lásd a törésteszten megbukott Landwind vagy a nálunk is kapható X5-klón Shuanghuan CEO esetét) mind megbuktak, csak idő kérdése, mikor jelenik meg első sikeres modelljük. Ebben főleg
a kínai gyártók malmára hajtja a vizet az elektromos autók terjedése,
ahol kevésbé érvényesül az európai know-how fölénye. Azt pedig rég megtanulták a kínai cégek, hogy a gyatra minőségű, kezdetleges vagy lopott dizájnú autókat belpiacon kell tartani.