Sokan élnek át nehéz időket az autóiparban, de vannak olyanok is, akik töretlenül haladnak előre. A PSA konszern vezetésén sem látni a búslakodás jeleit, sőt, mernek nagyban gondolkodni. Első lépésben átvették az Opelt a GM-től és pénzügyileg is gatyába rázták. Nemrég pedig bejelentették a fúzió tervét amerikai FCA (Fiat-Chrysler) csoporttal, így a világ negyedik legnagyobb autógyártójaként rengeteg új márka kerülne közös tető alá. De mi újság a saját prémiumtermékkel?
A DS modellpalettája Európában jelenleg csupán két típusból áll, és, hogy, hogy nem, mindkettő szabadidőautó. Nemrég járt már nálunk teszten a kisebbik DS 3 Crossback, jelen írás azonban a nagyobbik és elsőként debütáló DS7 szól (ezt 2018 óta forgalmazzák).
Ha kategóriába kellene sorolnunk, kompakt SUV-nak mondanánk
a maga 4,57 méteres hosszával, és a moduláris EMP2 platformra épül ugyanúgy, mint konszernen belüli tömegmodell-riválisai.
A Peugeot 3008 második generációja meglehetősen nagyot szólt, Év Autója lett és még számos más díjat kapott, a hétüléses 5008-as modell pedig most Magyarországon a családtámogatási rendszer kapcsán igen népszerű. Idővel Opel Grandland X és a Citroen C5 Aircross néven is elsütötték a témát, de a prémiummárkának szánt DS sem maradhatott ki, olyannyira, hogy láthatóan itt kapták a leginkább szabad kezet a mérnökök.
A DS 7 Crossback már kívülről is látványos jelenség. Különleges kiállása, stílusa van,
számtalan helyen fedezhetünk fel rajta kisebb-nagyobb csemegéket.
A tesztautó gyöngyházvörös színe és a hozzá remekül passzoló mattfekete díszítőelemek párosa is megadja az alaphangot, de ez még semmi. Az orr-részen a méretes hűtőmaszk mintázata megmutatja, hogy mi a legfontosabb geometriai alakzat, amelyet az egész autón felfedezhetünk: a rombusz. Ezek mindenhol elárasztják.
Már a márkajelzés sem akármi, ez is remekül illeszkedik a dizájnba. Érdekesek a hűtőmaszk oldalsó nyúlványai, amelyek a fényszórók alá és a ködlámpák fölé futnak ki. Ugyancsak ritka, hogy egy autó orrán kétféle logó is legyen, de a DS-en a motorháztető előtt is van egy. Ez nem márka- vagy típusjelzés, hanem a felszereltségi szintet azonosítja. A lökhárító alsó része nem sok szót érdemel, a világítás viszont megér egy misét.
A lökhárítóban lévő menetfény csíkja sem szokványos, itt is a rombusz dekorációval játszottak, de a fényszóró ellopja a showt, főleg sötétben. A DS LED Vision névre keresztelt lámpában
három olyan egység található, amik az autó nyitásakor és indításakor motorosan, 180 fokban kifordulnak.
E művelet közben lilás derengő fénnyel vannak megvilágítva, a különleges felületük miatt olyan hatást keltenek, mint ha csiszolt gyémántok lennének.
A motor leállításakor ugyanez visszafele is lejátszódik. Persze ez nem csupán dizájn, a kis egységek menetfényként és aktív kanyarfényként is szolgálnak. Mindezek mellett a futófényes index nem is formabontó. Szerencsére a világítótest nem csak formaelem, hanem remek fényt is ad a sötétben, és bár nem mátrix rendszerű, a mozgatható egységek miatt a tompított és a távolsági észrevehetően más vetítési képpel világít.
Oldalt a kicsit kupésan lejtő tető, a félig feketére fényezett tükör és a hegyesen végződő ablakkeret tűnik fel elsőre, ez utóbbi az egyetlen króm elem a tesztautón (létezik persze bőséggel krómozott kivitel is).
A jókora lemezfelülethez képest az alsó műanyagozás egész szolid,
sőt a kerékjáratok is szabályos kerek formájúak. Remekül sikerült a felnik formaterve is, pedig a tesztautón lévők még a visszafogottabbak közé tartoznak.
Hátul, nos, szó mi szó, egy négykarikás márka sejlik fel a dizájn mögött. Ám a részletekre fókuszálva már egész más arcát mutatja nekünk az autó. Muszáj megint a lámpával kezdenem, mert a fényszórókhoz hasonlóan ez is szinte művészi lett: a hátsó egység 3D-s belsejével izgalmas térbeli látványt nyújt este, a futófényes index persze itt sem maradt el. A míves márkalogó nem csak a csomagtérfedél közepén, hanem a lámpákat közrefogó mattszürke betét szélein is felfedezhető.
Alul a kiegészítő lámpákon túl (a csomagtér nyitásakor a teljes lámpa is felnyílik, ekkor automatikusan kapcsol át ezekre) ígéretes a két jókora kipufogónyílás, főleg, hogy ezek sok vetélytárssal ellentétben valódiak, ott a cső bennük. Ha azt hittük, hogy a külsővel túl vagyunk a dizájnorgián, akkor
elég csak kinyitni az ajtót, és rájövünk, a java még csak most jön.
Jómagam a 3008-ast és a Grandland X-et is közelről megismerhettem, de elképesztő, amit kihoztak a konszern tömegtechnikáját rejtő beltérből.
Mivel a Performance Line kivitel elsősorban a sportos hangulatra épít, így a középpontban az alcantara áll. A műszerfal, a középkonzol és az ajtók felületére is bőséggel jutott a jó tapintású, bár kényes anyagból. A prémiumérzéshez ez önmagában kevés lenne, ezért a műszerfalat és az egész belteret teljesen újragondolták, az ülésektől az ajtópanelekig. A Peugeot i-Cockpit kialakítása kizárólag az oroszlános márkáé, így itt klasszikus elrendezésben kapjuk a modern dolgokat.
Például a teljesen digitális műszerfalat, ami működésében nagyon hasonló a 3008-aséhoz, viszont egyedi (igen, rombuszos) felületet kapott.
Szép és jó fogású, ugyanakkor túl nagyra sikerült a kormány.
Ám a DS 7-ben nem ez vagy a műszerfal az igazi boogie, hanem az elképesztően kidolgozott részletek. Az, hogy a fáradtságfigyelő rendszer szenzora is rombuszformájú, még csak a kezdet.
Kedvenceim a légbeömlők, a lamellákon lévő krómpöttyök, az elzárók recés felületei. Belül a középkonzol tetején indul a show, a jókora indítógombot hosszan megnyomva beröffen a motor és a légbeömlők között motorosan kifordul egy B.R.M. kronográf stílusú óra, ami leállításkor ugyanígy el is tűnik. Hatásos megoldás, annak ellenére, hogy elég zajos a mozgatómotorja. Az óra amúgy feláras, ha valakinek nem jön be, nem kell bejelölni a megrendeléskor.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!