A 2010-es évek 10 legfontosabb autója

Ezekre a kocsikra érdemes leginkább emlékezni az elmúlt tíz évből, mindegyik hatalmas jelentőségű, de más okból. Szubjektív összeállításban mutatjuk be a legfontosabb modelleket.

10. Alpine A110 (2017)

Forrás: Renault

Az 1954-ben alapított francia verseny- és sportautógyártó márkáról már azt hittük, végleg kimúlt, hiszen az 1995-ig gyártott A610 után sokáig nem jelentkeztek önálló modellel. A dieppe-i gyárban az anyacég, a Renault sportmodelljei készültek, de aztán a 2010-es években a Renault mégis úgy döntött, hogy feltámasztja az Alpine-t, amely többek között arról is híres, hogy megnyerte az első rali-világbajnokságot 1973-ban.

Eleinte a Caterhammel közösen akarták kifejleszteni az új sportautót, végül a partner kivásárlása után a franciák egyedül állták a költségeket, amelyek nem lehettek alacsonyak, révén, hogy egy könnyű, hátsókerék-meghajtásos platformot is tervezni kellett.

Szinte hihetetlen, hogy a Renault igazgatótanácsa zöld jelzést adott a projektnek,

hiszen egy szűk rétegnek szóló, a mai közönség számára lényegében ismeretlen nevű, drágán kifejleszthető sportautóról van szó, amin az alacsony darabszám miatt szinte biztos, hogy pénzt buknak.

Forrás: Renault

Azonban megérte a befektetett munka, a 2017 tavaszán bemutatott, retró formájú A110 ugyanis annyira jól sikerült, hogy

kis híján még az Év autója címet is megszerezte 2019-ben:

a pontozás után még holtversenyben állt a későbbi győztes Jaguar I-Pace-szel. Ha győzött volna, akkor mindössze a második sportkocsi lett volna a Porsche 928-as 1978-as sikere után, ami megkapja a díjat. Pedig az új Alpine debütálása nem sikerült túl jól, lévén az egyik előszériás autó leégett a Top Gear forgatásán, a 2017-es Monte Carlo-ralin.

Az A110-nél vannak szebb hangú, nagyobb végsebességű, jobb gyorsulású, erősebb tapadású sportkocsik, de aki vezette, azt mondja, hogy kiváló egyensúlyával, kezességével nagyobb élményt ad, mint a többször annyiba kerülő egzotikus modellek. A 250-300 lóerős teljesítmény bőven elég a mindössze 1,1 tonnás karosszériához, a keskeny gumikkal pont úgy lehet csúsztatni a farát, ahogy a sofőr szeretné.

9. McLaren MP4-12C (2011)

Forrás: McLaren

Ez előtt a McLaren mindössze egy utcai autója volt, az 1992-ben bemutatott, V12-es BMW-motoros F1, amelyet Gordon Murray tervezett. Aztán besegítettek a Mercedesnek a 2003-as SLR kifejlesztésében, de

az MP4-12C az, amely megalapozta a wokingi cég mai, egy tucat sportautóból álló kínálatát.

Mindegyik mai McLaren arra a könnyű és merev szénszálas teknőre épül, ami a fura nevű (Jeremy Clarkson ezért fénymásolónak csúfolta) MP4-12C-vel mutatkozott be még 2011-ben.

A McLaren első saját motorjának, a 3,8 literes, turbós, de mégis pörgős M838T-nek a története izgalmas: a wokingi cég megvette a jogait a TWR-től egy Nissan-versenymotor architektúrának, amit egy Indycar versenyautóba szántak. Aztán a Ricardóra bízták az utcai motor kifejlesztését, a specialista cég 18 hónap alatt elkészült a 600 lóerős, 199 kg tömegű ikerturbós V8-assal, aminek az utcai motorok között a legnagyobb a lóerő/szén-dioxid kibocsátás aránya.

Forrás: McLaren

Az MP4-12C-ben megtalálható volt

több, a Forma-1-ből származó technológia

is: a fék-kanyarodás rendszer az ívbelső kerekek enyhe megfékezésével fordította be az autót alulkormányzottság nélkül a kanyarokban, az innovatív, minden irányban hidraulikavezetékekkel összekötött, csavarrugó nélküli felfüggesztés (ProActive Chassis Control) pedig meglepően kényelmes futást garantált jó úttartás mellett, mert csak akkor keményedett fel, ha gyorsan kanyarodtak a kocsival.

A McLaren Automotive szép növekedést mutatott be az MP4-12C után, ma már a Ferrari egyenrangú ellenfelei az utcai modellek versenyében. De csak ott, mert a szériaautók gyártásával foglalkozó divízió növekedésével párhuzamosan a Forma-1-es istálló mélyrepülésbe kezdett, amiből csak nemrég kezdett kilábalni.

8. Nissan Juke (2010)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Nem a legszebb, nem a leggyorsabb, mégis helye van ezen a listán a Nissan Juke-nak, mert ez volt a kis SUV-ok első képviselője, és le is tarolta a piacot annak rendje és módja szerint. Olyannyira sikeres volt, hogy

egy normál életciklusnál másfélszer hosszabb ideig, kilenc évig gyártották

Angliában, csak tavaly érkezett meg az utóda. Mára már minden tömeggyártó elkészítette a maga modelljét ebben a kategóriában, de a receptet mindenki a Nissantól nyúlta: végy egy bevált kis személyautó platformot, ezt tedd emelt futóműre és viszonylag nagy kerekekre, és szerelj rá egy négy méternél alig hosszabb, magas építésű, divatos karosszériát, amiből jó kilátás nyílik a forgalomra.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A terepképesség és az összkerékhajtás másodlagos kérdés, a legtöbb SUV nem is rendelkezik velük, a Juke-nak viszont voltak négykerék-meghajtású változatai, a sportos Nismók, amik 190-200 lóerős teljesítményükkel minden konkurensnél erősebbek és gyorsabbak. Kár, hogy az összkerékhajtást csak a fokozatmentes automatával lehetett kombinálni, ami sokat levon a kis méregzsák élvezeti értékéből.
De nem a gépészet az első, ami beugrik mindenkinek, ha a Qashqai kistestvérére gondol, hanem a

levelibékára emlékeztető játékos forma,

amit csak szeretni vagy utálni lehet. A kocsiból készült egy őrült változat is: a Juke R-be a Nissan valahogy beszuszakolta a GT-R szupersportautó komplett hajtásláncát az 545 lóerős V6-os turbómotorral együtt, és újságírókat ijesztgetett vele különböző rendezvényeken.

7. Bugatti Chiron (2016)

Forrás: Bugatti

A közel 3 millió euróba kerülő Bugatti Veyron Chiron adatai még az előd Veyronénál is lenyűgözőbbek: 420 km/h-s végsebesség,

1500 lóerő, 1600 Nm nyomaték, 2,5 másodperces gyorsulás 100 km/h-ra,

és 6,5 másodperc 200 km/h-ra. A Veyronból csak a nyolcliteres, W16-os motor-duplakuplungos váltó-állandó négykerékhajtás koncepciója maradt meg, de a motor minden részletét átdolgozták, hátra pedig egy aktív differenciálmű került. A megállásról meredek szögbe felcsapódó hátsó szárny és karbon-kerámia tárcsafékek gondoskodnak, így a 2 tonnás kocsi 31 méter alatt áll meg 100 km/h-ról. Aktív légterelőkkel is rendelkezik a Chiron, amelyek kanyargós úton növelik a leszorítóerőt, „csúcssebesség" üzemmódban pedig csökkentik a légellenállást.

Forrás: Bugatti

2019-ben a Chiron megdöntötte az utcai autók sebességrekordját, a Koenigsegg Agera RS 457 km/óráját adta át a múltnak.

Az új sebességrekord 490,484 km/óra lett,

amit a Volkswagen németországi tesztpályáján, Ehra-Lessienben értek el. Igaz, a rekorddöntéshez használt példány nem tekinthető szériaautónak, csak szériaközeli prototípusnak, ugyanis számos ponton különbözött az alapmodelltől: a karosszériája 25 centivel hosszabb volt, nem volt rajta hátsó szárny és légfék, hogy kisebb legyen a légellenállása. Speciális Michelin gumikat, új kipufogókat és nagyobb hátsó diffúzort is kapott, a motorja teljesítményét pedig 1600 lóerőre emelték.

6. BMW i3 (2013)

Forrás: Bolla György

Nagyot nézett a világ, amikor a BMW egy fura, négy méternél rövidebb kisautó tanulmányt mutatott be a 2011-es Frankfurti Autószalonon. A jövőbe mutató dizájn és az elektromos hajtáslánc szokatlan volt egy olyan gyártótól, amit elsősorban a sokhengeres, sportos autók kedvelői szerettek. Igaz, az új i almárka nekik is kínált környezetbarát alternatívát, a háromhengeres, konnektoros hibrid i8 sportautó képében.

A BMW 2007-ben indult Project i programjának első kézzel fogható eredménye lett a 2013-tól, Lipcsében gyártott i3-as. Nem csak azért volt nagy jelentőségű, mert ez volt az első tisztán elektromos hajtású európai prémiumautó, hanem azért is, mert ez volt

az első nagy sorozatban készülő ilyen autó szénszálas karosszériával.

A lítium-ion akkumulátort egy gördeszka platformba helyezték a padlóba (így a súlypont mélyre került), és erre szerelték rá a könnyű és merev karosszériát.

Forrás: Bolla György

Az alumínium alváz és a karbon karosszéria többé-kevésbé ellensúlyozni tudja az akkumulátor nagy tömegét, így az i3 csak 1,2 tonnát nyom (hatótávnövelő benzinmotorral 120 kilóval többet). Nem csoda, hogy a 170 lóerős, nyomatékos, hátsókerék-meghajtású villanyautó remekül megy, a gyorsulása 0-100 km/órára mindössze 7,2 másodpercig tart. Gyártásának hat éve alatt több modellfrissítésen is átesett az i3, amelyek során egyre nagyobb kapacitású akkumulátorokat kapott, így a hatótávolsága mára az eredeti duplájára, 260 km-re nőtt.

A cikk nem ért véget. Ha a legfontosabb öt autóra is kíváncsi, lapozzon!