Svédül uralkodást jelent a hiperautó típusneve, ami cseppet sem túlzó egy olyan jármű esetében, amellyel szemben szinte egyetlen szériaautónak sincs esélye egy gyorsulási versenyben. Végsebességet még nem adott meg a Koeingsegg, de azt tudjuk, hogy a kocsi álló helyzetből 300 km/h-ra 12,3,
400 km/h-ra kevesebb mint 20 másodperc alatt gyorsul fel,
vagyis legalább ennyivel biztosan tud menni. Mivel csak a hátsó kerekek hajtottak, a 0-100 gyorsulásban azonban nem rekorder a 2,7 másodperces idejével, persze ebben a versenyszámban is megközelíti a rekordot. A Regera rugalmasságát érzékelteti, hogy 150-ről 250 km/h-ra 3,2 másodperc alatt gyorsul fel.
A svéd autó hibrid, de nem a megszokott fajtából, a Christian von Koeingsegg cégvezető ugyanis gyűlöli az ökoautókat. Sok éven át dolgoztak mérnökei az általa kigondolt hibrid hajtáslánc kifejlesztésén, amelynek legmeglepőbb vonása, hogy
egyszerűen kihagyták belőle a váltót,
így a V8-as egy 2,85-ös végáttételen keresztül direkt módon hajtja meg a hátsó kerekeket, vagyis a fordulatszám mindig egyenesen arányos a kerekek forgási sebességével. Induláskor és kis tempónál a nyomatékos villanymotorok hajtanak. Az ötliteres, duplaturbós V8-as benzines a három elektromos motorból álló hibrid rendszerrel kiegészítve összesen 1500 lóerőt és 2000 Nm-t ad le.
A valaha volt leggyorsabb McLaren végsebessége 16 km/h-val több, mint amit a korábbi rekorderük, az 1992-es F1 tudott. Ahhoz hasonlóan
a Speedtail utastere is háromszemélyes: a vezető középen ül,
és a két válla mögött, kissé hátrébb van még egy-egy ülés, amelyeket közvetlenül a szénszálas vázhoz rögzítenek.
A Speedtail nemcsak a legnagyobb végsebességű, hanem a legjobb gyorsulású McLaren is egyben. 3 másodpercre sincs szüksége a százas sprinthez, de a 300 km/óra is megvan neki 12,8 másodperc alatt. A hibrid hajtásláncban a benzin és a villanymotorok
összteljesítménye 1050 lóerő, a kocsi tömege csak 1430 kg.
A karosszéria tervezésénél nem a nagy leszorítóerőre, hanem az alacsony légellenállásra törekedtek a mérnökök, ezért a tükröket a karosszéria oldalából előbújó kamerák helyettesítik, sík az autó alja, nincs fix hátsó szárny, és teljesen beburkolták az első felniket is. Különleges megoldás, hogy a hajlékony szénszálból készített hátsó karosszériaelem éle kiemelkedik, ha nagyobb stabilitásra és tapadásra van szükség. Maga a rugalmas lemez hajlik meg, ezért nem volt szükség bonyolult mozgató mechanizmusra.
A Shelby Super Cars kétüléses, középmotoros sportkocsiját 2006 és 2013 között gyártották. A Corvette-ből származó, kompresszoros, 6,3 literes, alumínium V8-as motorja kezdetben 793, de az életciklus végén, már turbókkal feltöltve (innen a TT a névben) 1305 lóerőt adott le, a nyomatéka pedig hat év alatt 860-ról 1500 Nm-re nőtt meg. Ennek tükrében nagy kockázatot vállalt az, aki a volánja mögé pattant, ugyanis
sem ABS, sem kipörgésgátló nem könnyítette meg a sofőröknek a bestia megzabolázását.
Az Ultimate Aero karosszériaelemei szénszálasak, így lehetséges, hogy a sportkocsi mindössze 1293 kilót nyom.
Az SSC még a NASA szélcsatornájába is elvitte az Ultimate Aero TT, ezután kalkulálták ki, hogy a kocsi végsebessége elméletileg 439 km/h. De 2007 tavaszán, a rekorddöntésnél „csak" 412 km/h-ra jött ki a két irányban is mért száguldás átlagsebessége az akkoriban 1200 lóerős autóval. Nevadában lezárták a 93-as országút 19 km hosszú szakaszát a méréshez, a rekordot a Guinness ellenőrei hitelesítették. Ekkor vette el az SSC a leggyorsabb szériaautó címet a Bugatti Veyron 16.4-től, de a címet csak három évig birtokolta.
Pont az SSC Ultimate Aero TT miatt készítette el a Bugatti a Veyron 2010-ben a továbbfejlesztett, Super Sport kiadását, amelynek W16-os, négy turbóval lélegeztetett motorja 1200 lóerőt adott le, vagyis 20 százalékkal többet, mint az alapverzióé (a nyomaték 1250-ről 1500 Nm-re emelkedett). 2010-ben Pierre Henri Raphanel, a Bugatti tesztpilótája a Volkswagen Ehra-Lessien tesztpályáján a német TÜV és a Guinness hitelesítő bizottsága előtt első próbálkozásra 427,933, a pályán ellenkező irányban haladva pedig 434,211 km/h-s sebességre gyorsította a narancs-fekete Bugattit, így a hivatalos végsebességet 431,070 km/h-ban hitelesítették, ami akkor világrekordnak számított.
A gumikra ható extrém terhelés miatt a biztonság kedvéért
415 km/h-ban korlátozzák az értékesített példányok végsebességét.
Mikor ez kiderült, ideiglenesen elvették a leggyorsabb autó címet a Veyron Super Sporttól, de aztán a Bugatti meggyőzte a Guinnesst, hogy az elektronikus leszabályozáson kívül más módosítást nem végeztek el a rekorddöntésnél használt autón, ezért végül visszakapták az elismerést.
2014 februárjában az amerikai Hennessey Venom GT 435,31 km/h-s végsebességet ért el a Kennedy Space Center kifutópályáján. Ezzel megdöntötte az 1200 lóerős Bugatti Veyron Super Sport korábbi 431,072 km/h-s rekordját. Azonban
a Guinness Rekordok könyvébe mégsem kerülhetett be,
mivel előírás, hogy a sebességrekordok döntésénél mindkét irányba menni kell egy menetet, a két futás sebességét pedig átlagolni kell, de az amerikai kocsi csak az egyik irányba ment. Természetesen ez nem a Hennessey-n múlt, ők mentek volna a másik irányba is, de a NASA nem adott rá engedélyt. Természetesen az amerikaiak szerint simán meglett volna a hivatalos rekord, mert csak 5 km/h-s keresztirányú szél fújt.
A Lotus Exige átalakításából született középmotoros szörny motorja egy Corvette-eredetű hétliteres V8-as, melyre két turbót tettek, így az erőforrás
1261 lóerővel és 1566 Nm nyomatékkal rendelkezik.
A több mint egymillió dollárba kerülő, hátsókerék-meghajtású, kézi váltós, 1244 kilogramm tömegű Venom GT 300 km/h-ra 13,63 másodperc alatt gyorsul fel.
A cikk nem ért véget. A leggyorsabb öt autóról a második oldalon olvashat!