Ezekre ügyeljen, ha meg akarja óvni autóját a téltől

Idei tél első havazása Újpesten 2019 december 2-án

Bár a nagy havazásra még várni kell, az éjszakai fagyok már gyakoriak, a nappalok nagyon lerövidültek és akkor sincs 7 foknál melegebb. A hideget nem csak az emberek, az autók sem szeretik, de néhány megelőző lépéssel el lehet kerülni a meghibásodást és a váratlan meglepetéseket, sőt, még a rendőri bírságokat is.

Korán sötétedik, csúsznak az utak, párásodik az ablak - télen kicsit másképp kell vezetni, mint nyáron, és az autót is fel fell készíteni a megpróbáltatásokra Forrás: Continental

1. Fagyállók

Köztudott, hogy a hideg idő beköszöntével elsőként a fagyállót kell ellenőrizni, a köznyelvben ennek hívott, bármilyen hipermarketben kapható színes folyadékok

két nagy csoportra oszthatók: hűtő és ablakmosó folyadékra.

Mindkettőnek bírnia kell a hideget halmazállapot-változás nélkül, de az első sokkal nagyobb problémákat okozhat az esetleges fagyásával, mert az autó legdrágább részegységét, a motort teheti tönkre.

A hűtőfolyadék fagyáspontját tehát fontosabb ellenőrizni, mert ha ez a közeg megfagyna, nem tudna megfelelően áramlani, így a motor túlhevülne hidegben is. Ráadásul fagyás közben a folyadék térfogata megnőne, ami szétrepeszthetné a fém motorblokkot, a csöveket és egyéb üreges alkatrészeket, de vetemedést is okozhatna. Persze pont ezért találták ki a motor oldalába és a hengerfejbe tett fagydugót, amelynek az a szerepe, hogy fagyáskor erre terjedjen a táguló hűtőfolyadék, és ne valami belső alkatrészt vagy a motort tegye tönkre a méretnövekedésével.

A G11-es, szervetlen savas hűtőfolyadékot illik kétévente, vagy 4-50 ezer kilométerenként lecserélni, de a modernebb fajtákkal viszont elég csak 4-5 évente, vagy 150 ezer kilométerenként szervizbe menni cserére Forrás: Origo

A legtöbb ma használt hűtőfolyadék etilén-glikol alapú; ez a vegyület emeli a folyadék forráspontját, csökkenti a fagyáspontját, és védi a fém alkatrészeket a rozsdásodástól. Ne a hűtőfolyadék színéből próbáljuk kitalálni, hogy melyik való az autónkba, hanem nézzük meg a használati útmutatóban.

Maga a folyadék lehet G11, G12, G12+, vagy a kevésbé környezetszennyező G13 szabványú lehet.

Minél kisebb az adott szám, annál régebbi autóba való a folyadék, a Volkswagen-konszern autóinál például a G11 az 1996 előtti kocsikhoz, a G13 pedig 2008 utániakhoz való. G11-es fagyállót nem keverhetünk össze magasabb számúval, mivel olyan kémiai reakciókat válthat ki, ami a hűtőfolyadék esetleges besűrűsödését okozhatja, a többi fajta elegye viszont nem okoz problémákat.

Érdemes a lapátokat felhajtani éjszakára, ha csapadék és fagy várható Forrás: Pixabay

Koncentrátumként és előre bekevert formában is meg lehet vásárolni a hűtőfolyadékot, ha előbbit vesszük, akkor csakis desztillált vízzel kell hígítani (csapvízzel vízkő képződhetne, és a sótartalom könnyítené a fagyást).

Akkor kapjuk a lehető legalacsonyabb fagyáspontot (kb. -60-70 fok), ha körülbelül fele annyi vizet teszünk az elegybe, mint koncentrátumot.

Ha kevesebb koncentrátumot használunk, az sem tragédia, mert már az 50-50 százalékos keverék is ellenáll a fagynak kb. -35 fokig. A hígítatlan koncentrátum télen megfagyhat, illetve nem megfelelően vezeti el a hőt, ezáltal a motor túlhevülhet. Ha nem koncentrátumot használunk, akkor utólag már ne hígítsuk, mert attól a fagyáspont csak emelkedne.

2. Hasznos holmik

Ha van szélvédőtakaró, nem kell reggel jeget kaparni Forrás: Autofejlesztes

Télen különösen fontos, hogy legyen az autóban

elakadásjelző háromszög, izzókészlet, elsősegély-doboz, fényvisszaverő mellény, elemlámpa, gumiszőnyeg és autós telefontöltő.

A vontatókötél és a bikakábel nem sok helyet foglal, de ha szükség van rá, mással nehezen váltható ki. Célszerű, ha van refraktométerünk is, amellyel magunk ellenőrizhetjük a hűtőfolyadék fagyáspontját. Tartsunk a téli kabátunkban – és ne az autóban - jégoldó sprayt. Jó szolgálatot tehet befagyott zárak és gumikéderek esetén, de a szélvédő és a tükrök megtisztításában is segít.

Egy járó motorral várakozó átlagos autó motorja óránként kb. 1 liter üzemanyagot fogyaszt. Ha hosszabb útra indulunk, tegyünk be egy műanyag kannát a csomagtartóba, jól jöhet, ha hóviharba kerülünk, vagy baleseti mentést kell kivárni. Ilyen alkalmakra nem árt valami harapnivaló és víz sem, és egy pokróc is életet menthet, ha sokat kell várni.

Kefével szedjük le a havat, ne az ablaktörlővel Forrás: Walser

Hó takarításra a legjobb eszköz egy hosszú nyelű, puha kefe vagy seprű, a jég eltűntetésére pedig a klasszikus műanyag jégkaparó, ne a dombornyomott hitelkártyát tegyünk tönkre. Ma már léteznek praktikus, kefével, kesztyűvel kombinált jégkaparók is.

3. Látni és látszani

Érdemes a lámpák állapotát újra ellenőrizni, és nem csak az izzók működését, hanem a búrák homályosságát, épségét is. Egy fényszóró-políroztatással nem csak a biztonságon, hanem autónk megjelenésén is sokat javíthatunk. Indulás előtt takarítsuk meg rendszeresen a fényszórók felületét egy ronggyal vagy papírzsebkendővel, mert

így spéci izzók nélkül is jelentősen növelhetjük a látótávolságot sötétben.

Télen még fontosabb a megfelelően tiszta és jó állapotú fényszóró Forrás: ISP Wolfgang Grube/ADAC

Ha havazott, nem elég a lámpákat és a szélvédő bal oldalát letisztítani, az összes ablakról, és még a motorháztetőről és a tetőről is el kell távolítani a havat, hogy a menetszél ne fújja le onnan a mögöttünk jövő autóra, mert ez akár balesetet is okozhat. Ha a szélvédőre ráhagyott a reggeli harmat, akkor egyelőre ne indítsuk el az ablaktörlőt, mert nem segít, és tönkremennek a törlőlapátok lamellái. Ha hótakaró borítja az autót, akkor se az ablaktörlőkre bízzuk a letakarítását, még akkor sem, ha nemrég cseréltük a lapátokat.

Megéri pár percet rászánni a műveletre, akkor is, ha a karantén miatt nem megyünk az autóval,

mert napokkal később a többször megolvadt és ráfagyott csapadékot sokkal nehezebb lesz leszedni.

Induljunk el hamarabb, ha havat is kell takarítani! Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem csak kívülről, hanem hetente egyszer belülről is célszerű áttörölni az ablakokat, a piszkos üveg ugyanis könnyebben párásodik. Klímahasználattal a legkönnyebb megakadályozni a párásodást, ami azért is hasznos, mert ezzel a légkondicionáló gumi alkatrészeit is ápoljuk, ugyanis a keringő folyadék keni őket.

Számítsunk rá, hogy a nedves, latyakos utakon jóval több fog fogyni ablakmosó folyadékból, ezért érdemes a csomagtartóban némi tartalékot ebből is magunkkal vinni.

A bogároldós, zöld színű nyári szélvédőmosó fagyban szétrepesztheti a tartályt

vagy a még drágább szivattyút, sőt, használat közben ráfagyhat a szélvédőre, ezért első lépésként kék színű télit kell tölteni a tartályba, amely a vízen kívül alkoholt (ezért van jellegzetes szaga), glikolt és illatosítót tartalmaz. Ezek általában -21 fokig fagyállóak, de ha biztosra akarunk menni, vagy gyakran kirándulunk a hegyekbe, akkor inkább a -36-os ajánlott. Nem felejtsük el a hátsó szélvédőhöz tartozó tartályt sem, ha van ilyen az autónkon.

Büntethet a rendőr, ha behavazott autóval indul útnak

Hóval, jéggel borított autóval útnak indulni nem csak balesetveszélyes, hanem szabálysértésnek is minősül, a rendőr bírságot szabhat ki érte. A KRESZ szerint ugyanis, aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles azt úgy tenni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ha nem takarítottuk le megfelelően a szélvédőnket és résztvevőkké válunk egy balesetben, akkor lustaságunk gondatlanságnak minősülhet, amit súlyosító körülményként vesznek figyelembe a hatóságok. Ha pedig a csökkent látótér miatt mi okozunk balesetet, és emiatt valaki nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved, abból büntetőeljárás indulhat.

4. Akkumulátor-problémák

Hidegben az akkumulátor a kapacitása jelentősen csökken, így egy több éves, életciklusa vége felé járó darab, amely ősszel még megbízhatóan indított, a fagyban már felmondhatja a szolgálatot. Télen az akku amúgy is fokozott igénybevételnek van kitéve, hiszen az állandóan bekapcsolt világítás, a fűtés, a szélvédők páramentesítése, a ködlámpa használata vagy az éjszakai fagytól ledermedt motor indítása komoly megterhelést jelent számára.

Ha lemerült az akkumulátor, akkor feltölthetjük magunk, vagy egy másik autóról, esetleg holdozható zsebbikáról a piros és fekete kábelekkel be is bikázhatjuk, utóbbi esetben

érdemes legalább fél órát autózni az indítás után, hogy kapjon némi töltést.

4-5 év után már simán előfordulhat, hogy a márkás akkumulátort is le kell cserélni

Ha sorozatosan lemerül, és a beméretéskor az derül ki, hogy tönkrement, akkor venni kell egy újat. Nem elég az akku tetejéről leolvasni a kapacitás értékeket, és tudni, hogy bal vagy jobb pozitívos-e a kialakítása, érdemes le is fotózni, és centivel pontosan lemérni a régit, és csak ezekkel az információkkal feltúrni az internetet. Vannak akkumulátorra specializálódott üzletek, ahol 1-2 ezer forintért beszámítják a régit, de ha nem ilyen helyen vásárolunk, akkor is el lehet adni a régi akkut egy hulladéktelepen, mert a jelentős része újrahasznosítható.

A modern, start-stop rendszerrel ellátott autók speciális, EFB vagy AGM felirattal ellátott akkumulátort igényelnek,

amelyek drágábbak a hagyományosoknál. Ha a járműben fékenergia-visszatáplálás is működik (lágy és teljes hibrid rendszerek), az EFB (továbbfejlesztett nedves) és AGM (üvegszálas) akkumulátor célzottan alacsonyabb, 70 százalékos töltöttségi szinten működik. A használat módjától függően (rövid távok, gyakori megállás és elindulás stb.) egy hagyományos akkumulátor ilyen felhasználás mellett az extrém magas ciklikus terhelés miatt pár hónap alatt tönkremenne.

A cikk második oldalán a motormelegítéssel és a téli gumikkkal foglalkozunk, kattintson tovább!