Ha nem indul az autó, - illetve lefullad – akkor sem biztos, hogy egyből a legrosszabbra kell gondolni. A hibát az is okozhatja, hogy tolatásnál hó kerülhetett a kipufogóba, amitől az eldugult. Persze ha nem indul be, az jellemzően nem ettől, hanem inkább a lemerült akkumulátor miatt van, amikor az indítómotor már nem képes megforgatni a főtengelyt.
Célszerű motor beindítása előtt más fogyasztókat nem bekapcsolni,
hogy azok ne csökkentsék az akkumulátor teljesítményét.
Állandó vitatéma, hogy van-e szükség hidegindítás után hosszú alapjárati járatásra. Általánosságban elmondható, hogy egy kevés, állóhelyben történő járatás nem árt indulás előtt, főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak. Ilyenkor a dermedtebb motor- és váltóolajnak van esélye kicsit megmelegedni, bár az olaj sokkal nehezebben melegszik, mint a hűtővíz. Nem jelent semmit, ha a vízhőmérséklet eléri a megszokottat, rendszerint ilyenkor még az olaj még nem érte el a kb. 90 fokos üzemi hőmérsékletét. Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal, célszerű pár percet várni, és csak utána levenni a kabátot.
Nem javasoljuk a hosszú, 5-10 percig tartó alapjárati melegítést,
mert nem hatékony, ráadásul az üzemanyag lecsapódik a hideg hengerfalon és lemossa a kenést adó, ami fokozott kopást okoz. Emellett a módszer rendkívül környezetszennyező és drága is, az üzemanyag energiáját ugyanis nem mozgássá, hanem hővé alakítjuk át, jelentős veszteségekkel. Arról nem is beszélve, hogy loptak már el úgy járó motorú autót, hogy a tulajdonosa épp a havat takarította róla.
Főleg a motorolaj viszkozitásától függ, hogy mennyi ideig érdemes járatni a motort indulás előtt. Fagypont körüli hőmérsékletnél egy 0W-s, vagy 5W-s olajnak 10 másodperc sem kell, hogy szétterjedjen a motorban, de például egy 10-15W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél-egy percet is. Ha ezután elindulunk, akkor a terhelés hatására gyorsabban melegszik a motor, de ilyenkor nagyon óvatosan kell taposni a gázt, alacsony fordulatszámmal kell haladni. Főleg a dízeleknél kell vigyázni, mivel a hatékonyabb működés (kisebb hőveszteség) miatt lassabban melegszenek.
Csak a teljesen üzemmeleg motort szabad a normál tartományban terhelni.
Aki kíméletlenül hajtja hidegen, halálra ítéli, mert a dermedt olaj nem keni megfelelően. Ráadásul a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, hanem reakcióba lép a dús keverék égéstermékeivel, és savas löttyöt alkotva hígítja a kenőanyagot.
Bár a téli abroncsok használatát Magyarországon jogszabály nem teszi kötelezővé, de ettől még a hazánkra jellemző időjárás miatt csak ezzel lehet télen biztonságosan közlekedni. A téli gumit ugyanis
nem elsősorban a havas úton történő könnyebb haladásra találták ki, hanem arra, hogy a 7 foknál hidegebb aszfalton is kellő tapadást biztosítson.
Ennek megfelelően alakították ki a lamellás, mélyen barázdált mintázatát és a lágyabb összetételét, ami miatt hidegben sem válik merevvé, rideggé.
A KRESZ szerint azonos tengelyen azonos méretű, szerkezetű, teherbírású és mintázatú abroncsnak kell lennie.
Nem tilos az egyik tengelyre téli, a másikra nyári gumikat szerelni, de igen veszélyes.
Ha csak a meghajtott tengelyre veszünk téli gumit, akkor az az indulást valóban megkönnyíti csúszós úton, ugyanakkor kanyarban, vagy fékezés esetén a nyári gumival szerelt tengely jobban fog csúszni, ezért váratlanul kitörhet.
Aki ritkán vezet vagy nem túl dinamikus stílusban, annak egy minőségi négyévszakos szett is jó megoldás lehet, már csak azért is, mert meg lehet spórolni vele az átszerelés évi kétszer jelentkező költségét. Aki viszont gyakrabban és/vagy nagyobb átlagsebességgel autózik, mindenképpen téli abroncsot válasszon. Számít a gumi kora is, a rideg, elöregedett, repedezett abroncstól nem szabad csodákat várni, 4-5 év elteltével jelentősen romlik a tapadás.
A német autóklub, az ADAC idén két elterjedt méretben, a 205/55/R16-ban és SUV-okra való 235/55/17-ben vizsgálta meg a téli abroncsokat, a teszteredményeket itt és itt lehet megnézni.
Sokan azt hiszik, hogy az M+S (Mud & Snow) jelölésű abroncs biztosan téli. Ez nem feltétlenül igaz, a jelölés megtalálható a négyévszakos, valamint a legtöbb terepjáró, illetve a SUV abroncson is, amelyek nyári keverékűek, lamellák nélkül.
Az M+S csak azt jelenti, hogy az adott abroncs alapmintázata alkalmas a saras, és havas közlekedésre,
hiszen az abroncs mintázata könnyen kiveti magából a havat és a sarat. Sok helyen, ahol törvényileg kötelező a téli gumik használata, csak az M+S jelölésű abroncsokat elfogadják téli gumiként!
A közeli országokban sok előírják a téli gumi használatát
A külföldön a nyári gumi használatát több országban tiltják a személyautókon, az alábbiakban a környező országok szabályozását vettük sorra:
Ausztria: Nov. 1. és ápr. 1. között a személyautók és 3,5 tonna megengedett össztömegnél nem nehezebb teherautók esetén, télies útviszonyok esetén kötelező vagy minden keréken legalább 4 mm profilmélységű téli gumi vagy csak a meghajtott tengelyen a hólánc használata. Hóláncot tartani kötelező, azonban csak abban az esetben szabad használni, ha az úttestet összefüggő hó- vagy jégréteg borítja és a hólánc nem károsítja az útburkolatot. 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetén legalább a hajtott tengelyen kötelező az 5 mm profilmélységű téli gumik használata. Továbbá a sofőr köteles hóláncot tartani magánál.
Csehország: November 1. és április 30. között kötelező legalább 6 mm profilmélységű téli gumi használata Csehországban a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművek esetében, legalább a hajtott kerekeken. A szabályozás csak azokra a szakaszokra és utakra vonatkozik, ahol a "Zimni vybava" jelölés érvényes, ami a téli felszerelésre irányuló kötelezettséget jelöli. Egy estleges ellenőrzés során a hatóságok nemcsak a gumi meglétét, hanem annak állapotát is ellenőrizhetik, a profilmélységnek az előírások szerint minimum 6 milliméternek kell lennie, illetve a gumin szerepelnie kell az M+S, M.S. vagy M&S jelölések valamelyikének.
Románia: November 1-től március 31-ig kötelező téli gumi használata személyautókon. Aki nyári gumival okoz balesetet, nagy bírságra számíthat.
Horvátország: Télies körülmények között kötelező a téli gumi, bár elegendő a hajtott kerekeken. Jeges úton, illetve 5 cm-et meghaladó hóréteg esetén hólánc is kötelező tartozék.
Németország: Hóval borított jeges utakon általában előírják a téli, vagy legalább a négyévszakos gumit, de nem kötelező a téli gumi használata. A közlekedési szabályzatban az áll, hogy a gépjárművek felszereltségének meg kell felelnie az időjárási viszonyoknak. Vagyis: minden vezető köteles olyan abronccsal útra kelni, ami biztonságos.
Szlovénia: November 15. és március 15. között kötelező a téli gumi használata személyautókon. Ha 5 cm-nél nagyobb a hó, akkor hólánc használata is kötelező.
Szlovákia: Téli gumi használata összefüggő hó és/vagy jégréteg esetén kötelező, a hólánc tiltott.
Ukrajna: Novembertől áprilisig az autó minden kerekén kötelező téli gumiabroncsot használni.