Gyorshajtás esetén általában közigazgatási eljárás indul, kivéve, ha a helyszínen megállítják a sofőrt. A közigazgatási eljárás során a rendőrség az elkészített fényképfelvételekre és a gépjármű-nyilvántartás adataira támaszkodik.
A gyorshajtás miatt kiszabott bírság objektív jellegű szankció, vagyis a bírságot a gépjármű üzembentartójával szemben szabják ki. A rendőrség az eljárás során nem nyomoz az elkövető kilétének megállapítása iránt, a bírság összege pedig jogszabályban rögzített, a rendőrség azt még méltányosságból sem mérsékelheti.
A gyorshajtási bírság alóli mentesülés azonban lehetséges
- áll a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító közleményében. Az egyik mentesülési ok, ha azt a gépjárművet, amivel a szabályszegést elkövették, még
a szabálysértés előtt ellopták az üzembentartótól.
Ebben az esetben a mentesüléshez az is szükséges, hogy az üzembentartó a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően feljelentést tegyen a rendőrségen.
A bírság megfizetése alól
akkor is mentesülhet az üzembentartó, ha megfelelően tudja igazolni, hogy gépjárművét kölcsönadta,
és a szabályszegést a kölcsönzés időtartama alatt követték el. Az üzembentartónak ugyanakkor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolnia a kölcsönbe adás tényét.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát), az üzembentartó és a használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét. Továbbá azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Ha az üzembentartó megfelelően tudja bizonyítani, hogy nem ő követte el a gyorshajtást, úgy a rendőrség a bírságot a gépjármű tényleges használójával szemben fogja kiszabni.