12 év kellett hozzá, hogy a Duster átlépje a bűvös kétmilliós darabszámot. A 2010-ben bemutatott román autó időzítése tökéletes volt, hiszen a gazdasági világválság után már Nyugat-Európában is kevésebb pénzt akartak kiadni az emberek új autóra, viszont a szabadidő-autók népszerűsége már meredeken ívelt felfelé.
Ráadásul a Duster nem holmi divatterepjáró volt, hanem személyautós felépítése (önhordó karosszéria, manuális váltó, felező és differenciálzár nélkül) ellenére viszonylag komoly terepen is képes volt helytállni, épített úton pedig ezerszer komfortosabb volt, mint a piac másik két elérhető terepjárója, a Lada Niva és a Suzuki Jimny. 2017-ben mutatkozott be a jelentősen továbbfejlesztett, igényesebb belterű, négyzet hátsó lámpás második generáció, amely 2021-ben esett át egy enyhe modellfrissítésen.
1. 2010-ben, a bemutatás évében mindössze 2,79 millió forintba került az 1,6 literes, fronthajtású alapváltozat Magyarországon. De a klímás, 4x4-es kivitelt is meg lehetett venni már 3,64 millióért, miközben a Suzuki a magyar gyártású, összkerekes SX4-est 4,9 millióért kínálta.
2. A kétmillió legyártott példány elég ahhoz, hogy egymás mellett állva teljesen lefedjen 2100 focipályát. Ha viszont sorba állítanánk a Dustereket, olyan hosszú kígyót kapnánk, ami a romániai gyárból elérne Helsinkibe és vissza.
3. A Dustert Románián kívül Brazíliában, Kolumbiában, és Oroszországban is gyártják. Napi ezer autó gördül le a gyártósorokról.
4. Nem mindenhol Dacia Duster néven ismerik ezt a típust, Dél-Amerikában például Renault Dusterként árusítják, Oroszországban és Indiában pedig Nissan Terranóként is, igaz, más lámpákkal és igényesebb beltérrel.
5. A szériaautót egy évvel megelőző Duster tanulmány, amelyet a 2009-es Genfi Autószalonon állított ki a Dacia, még nem hasonlított a végleges autóra, szinte csak a nevet használták fel belőle. 1,5 literes benzinmotor hajtotta, de nem ez volt a különlegessége, hanem az, hogy a jobb oldali üléseit be lehetett hajtogatni a bal oldaliak alá, így egy hosszúkás, 2 köbméteres raktér keletkezett, ami ideális volt kerékpárok szállítására.
6. A Duster-vásárlók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az alacsony ár miatt választotta a típust. A fő okok között a második helyen a dizájn (20%), a harmadikon pedig a márkahűség (16%) szerepel.
7. Bár a Dusterben nincs felező, az összkerékhajtású változatok egyes fokozata rendkívül rövid, hogy elfedje ezt a hiányosságot. Loïc Feuvray, az első Duster termékmenedzsere úgy választotta ki az áttételt, hogy kényelmesen tudjon sétálni az autó mellett, amikor az 1000-es fordulatszámmal halad egyesben. Ekkor a sebessége 5,79 km/h. Szintén segíti a terepezést, hogy ha zárják a Nissan-eredetű összkerékhajtást, akkor az ABS terep-üzemmódba kapcsol (enged egy kis blokkolást, hogy a kerekek előtt feltornyosuló kavicsok miatt rövidebb lehessen a fékút).
8. A Duster-vásárlók átlagéletkora Törökországban a legalacsonyabb a világon, 42 év. Háromból két itteni vásárlónak van gyereke.
9. Franciaországban adták el újként a legtöbb Dustert, szám szerint 454.707 darabot. A második helyen Olaszország áll 258.102 darabbal, a harmadikon pedig Németország 210.776-tal.
10. Többféle versenyautó is készült a Dusterből, gyári támogatással. Alain Prost 2009-ben és 2010-ben egy 350 lóerős, összkerék-hajtású és -kormányzású kék autóval indul 2011-ben az Andros Trophy jégverseny sorozatban, és a második évben másodikként végzett a bajnokságban.
Legyőzője, Jean-Phillipe Dayraut (aki azóta már az Andros Trophy négyszeres bajnoka) 2012-ben egy 850 lóerős, Nissan GR-R motoros Duster szörnnyel indult az amerikai Pikes Peak hegyiverseny Unlimited kategóriájában, és 10 perc 17 másodperces idejével a harmadik helyen végzett.