Ha ma Dániában szeretnénk új Toyota furgont vásárolni, egy Proace City-ért legalább bruttó 194 ezer, egy Proace-ért minimum 250 ezer koronát kell leszurkolnunk. Most azonban nyílt egy harmadik opció is az országban, igaz, rendkívül limitált az ajánlat: egy dániai veteránautó-kereskedés kínálatában megjelent egy harmincegy éves Toyota Hiace, mégpedig meglehetősen borsos, 229 900 koronás áron (egy dán korona jelenleg valamivel több, mint 51 magyar forintot ér.) Ha azonban elolvassuk az autó történetét, és átböngésszük a fényképeket, rájövünk, hogy
a 11,8 millió forint körüli ár
majdhogynem alkalmi vételt jelent ezért az autóért.
A furgont ugyanis egyáltalán nem használták, sem új korában, sem azóta. Az 1991-es gyártású, azaz negyedik generációs (1989-1995) Toyota Hiace-t 1991. december 30-án helyezték először forgalomba. Gazdája azonban vagy időkapszulának szánta, vagy meggondolta magát, mert
a harmincegy év alatt mindössze 490 kilométer került a rövid tengelytávú, egy tolóajtós furgonba
– ráadásul ennek egy jelentős részét minden bizonnyal a gyártást követő tesztek, illetve a szállítással járó mozgatás során tették meg.
A 2,4 literes, 97 lóerős dízelmotorral szerelt autó minden porcikája patika állapotú: a műanyagok fényes feketék, az egyszerű fehér karosszérián
sem horpadásnak, sem korróziónak még csak a nyomát sem lehet felfedezni.
A raktérben érintetlen a padlót és a válaszfalat borító műanyag kárpitozás, ami alól még csak ki sem hajtották a lekötő szemeket; az oldalfalakon gyönyörű állapotú pozdorjalappal találkozunk. Az ülések klasszikus, halszálka mintázatú szürke kárpitozását sem kéz, sem más testrész nem érintette.
Akárhogyan is, ma már sehol nem találkozni ilyen állapotú Hiace-szel, hiszen a legendásan megbízható, hosszú életű modelleket gazdáik jellemzően kihajtották a világból, a több százezer kilométeres futásteljesítmény pedig még egy elpusztíthatatlan konstrukción is rajta hagyja a nyomát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hirdetésben szereplő példány futásteljesítménye várhatóan új gazdájánál sem fog érdemben változni: legalábbis magángyűjteményben, de még inkább múzeumban volna a helye.
A típus egyébként piactól és évjárattól függően a legváltozatosabb felépítményekkel (háromféle karosszériahossz, kétféle tetőmagasság) és tucatnyi különböző benzin- és dízelmotorral, hátsó- és összkerékhajtással volt elérhető. Magyarországon 1990-ben 120 darab ilyen Hiace állt szolgálatba az Országos Mentőszolgálatnál, kétliteres benzinmotorral, némelyik közülük több mint egymillió kilométeres futásteljesítménnyel ment nyugdíjba.