A menetfény – teljes és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa – a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A 6/1990. KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján
"a gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával",
mely színtelen, illetve fehér fényt bocsáthat ki.
A menetjelző lámpa egyik legfontosabb ismérve, hogy
a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényereje,
vagyis nem arra szolgál, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsa, hanem hogy a jármű helyzetét jelezze más közlekedők felé - írta a Baleset-megelőzés. A másik nagyon fontos ismérv – amit sajnos sokan nem tudnak –, hogy
kizárólag előre bocsát ki fényt, hátra nem.
Éppen utóbbi jellemzője miatt van az, hogy a KRESZ szerint
a nappali menetjelző lámpát kizárólag nappal és jó látási viszonyok esetén lehet alkalmazni
a tompított fényszóró kiváltásaként (ami csak lakott területen kívüli úton kötelező).
Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy éppen besötétedik), onnantól kezdve a nappali menetjelző lámpa használatának nincs helye, hiszen a hátsó lámpák ilyenkor teljesen sötétek maradnak.
Ebben az esetben azonnal át kell váltani tompított fényszóróra.