A hétvégi kirándulás közben döbbentünk rá arra, hogy a szembejövők sajnos nem mindig a helyes lámpát, fényszórót kapcsolták fel. Találkoztunk olyan járművel is, aminek sofőrje – reméljük, csak átmeneti feledékenységből – felejtette el az autólámpa használatát. Sosem szégyen, ha felfrissítjük megkopott KRESZ-tudásunknak. Három okból mindenképpen fontos, hogy helyesen használjuk az autólámpa különböző funkcióit: minket lássanak, mi lássuk a másik közlekedőt, valamint jelezzük helyzetünket, haladási irányunkat.
Az egyik leggyakoribb hiba, amikor rossz látási viszonyok között – ide értendő a ködös reggel vagy a zuhatagszerű esőzés – csupán a nappali menetfényt (DLR) kapcsolja fel a sofőr. A modern autókban sokszor előfordulhat, hogy a nappali menetfény bekapcsolása során automatikusan még nem kapcsolódik fel a többi jelzőfény, így figyeljünk erre. A helyzetjelző lámpa neve is mutatja, hogy mire való, s szerencsére kettő is van belőle. Az elsővel csupán az álló autó helyzetét jelezzük rossz idős esetén, a hátsót viszont mozgó és álló gépjárművön egyaránt kapcsolhatjuk.
A tompított fényszóró kötelező lakott területen kívül, ám rossz idő esetén lakott területen belül se feledkezzünk el róla. Ezt álló járművön tilos használni, kivéve a forgalmi okokból történő megállást, valamint a ködöt és a havazást.
Vannak kedvesebb állampolgárok, akik a fényszórót (reflektort) kikapcsolják, amikor szemből érkezik egy másik kivilágított jármű, azt is jobb esetben éjszaka és lakott területen kívül használjuk ugyebár.
Nem utolsó sorban létezik az ilyen időkre a speciális autólámpa, azaz a ködlámpa, amit egyébként nem kötelező használni, ám hasznos tud lenni elől (ködfényszóró) és hátul (ködzárófény). Az elsőt álló helyzetben tilos felkapcsolni. A hátsónál pedig arra ügyeljünk – ahogy a neve is utal rá - , hogy több jármű esetén csupán az utolsó hagyja felkapcsolva, így szó szerint zárja a sort.
Mozsár Eszter / zaol.hu