A "Holnapután" című filmben lévő klímaváltozás milyen valószínűséggel következhet be, s kb. hány éven belül? (Dorogi Róbert)
Mennyire reálisak a "katasztrófafilmekben" lefestett képek a Föld(i klíma) jövőjéről? Például "Holnapután". (Marcsi)
-Az előadás webes verziójában utalok rá, hogy a "Holnapután" című filmben vázolt drámai éghajlatváltozás nem valószerű, tudományosan nem megalapozott, tehát így nem következhet be.
LA NINA/EL NINO: nagyjából már tudjuk, hogyan történik egy áramlat leállása; elkerülhető-e a Golf-áramlat leállása, akár a meseszerű változtatások segítségével is (amelyek jelenleg valószínűtlenek), különös tekintettel arra, hogy az éghajlat globális értelemben kb. 50-60 év tehetetlenségű? (Dezső László)
- Az El Nino/La Nina jelenségkör esetén semmilyen áramlás nem áll le, csupán egy mélytengeri hidegáramlás nem jön föl a felszínre Peru partjainál. A globális melegedési folyamat mindaddig tart, sőt erősödik, amíg mi, emberek, nem csökkentjük az üvegházhatású gázok emisszióját. Ha túl gyors ez a globális felmelegedési folyamat, akkor időszakosan lehetőség van az óceáni cirkuláció részleges leállására, átrendeződésére (bár ennek esélye nagyon csekély, s semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy bekövetkezik). A Golf-áramlás időszakos leállása hűlést von maga után az észak-atlanti térségben, melynek óhatatlanul Nyugat- és Közép-Európára is lenne kihatása. Amint azonban az átrendeződött óceáni áramlás újraindul, a globális melegedési folyamat is tovább folytatódik mindaddig, amíg az antropogén emisszió nem csökken megfelelő mértékben.
Kérdésem a szélelnyelőkre vonatkozik, azaz az esőerdők szélelnyelő hatására. Évente 60 000 tonna szén-dioxid-kibocsátásunk felét nyelik el a dél-amerikai esőerdők, de igen gyorsan ki is tudják bocsájtani szárazság idején. Ez okozhat esetleg hirtelen áthajlást a globális melegedésből a globális lehűlésbe? Előre is köszönöm válaszát! (Gadán Sándor)
- Nincs tudomásom szélelnyelő hatásról a trópusi esőerdők területén. Az esőerdők a fotoszintézis révén szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, a légzésük révén azonban jelentős mennyiséget ki is bocsátanak, de kérdése nem erre vonatkozott...
Kérdés: a modellek azt mutatják (mint ahogy az az előadásból kiderült), hogy Magyarországon is nagy valószínűséggel nő (majd) az átlaghőmérséklet, és hogy pl. télen valamivel nő a csapadékosság is... A hőmérséklet emelkedése azonban mit fog jelenteni az egész évre nézve (beleértve az átmeneti évszakokat)? Az, hogy több csapadék lesz télen, azt jelenti, hogy megugrik a havas napok száma, keményebbek lesznek a telek, mialatt a nyarak egyre szárazabbak, forróbbak? (Tehát az átlaghőmérséklet úgy emelkedik majd, hogy mindeközben a nyári és a téli szélsőségek kiegyenlítik egymást?) (Kammerer Gábor)
- Ha az átlaghőmérséklet növekszik Magyarország területén (télen és nyáron egyaránt), és télen például nő a csapadékösszeg, az inkább eső formájában jelentkezik, a havas napok száma a hőmérséklet emelkedése miatt inkább csökken. Természetesen elképzelhető mindemellett, hogy mind a hőmérsékletbeli, mind a csapadékbeli extrémesemények gyakorisága növekszik (ahogy az elmúlt 25-30 év adatai is ezt mutatják). Jelenleg nincs pontos, megbízható adatunk a Kárpát-medence extrém időjárási eseményeinek várható tendenciáiról.
A bányászat hogyan áll kapcsolatban a klímaváltozással? A szélerőművekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Magyarországon a háztartásoknál érdemes lenne-e kisebb szélerőműveket felszerelni, ill. hogy nagyobb területeken (Magyarországon) hol lenne érdemes szélerőműveket építeni? (Miklós Kata és Hellner Norbert)