Szentet avató szent „idegen nyájak nyomában” 1192. június 27-én avatták szentté I. László királyt
Az I. László (1077–1095) halála utáni királyváltást, Könyves Kálmán (1095–1116) trónra kerülését nagy reményekkel köszöntötte II. Orbán pápa
![](https://cdn.origo.hu/2024/06/rYoxIFZW1w5CHxXcG4PzEjeB9IeFJBGACb820yxP80g/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM2ZTZlZWI5ZGRiYzRmNzBiYTA2MmRkNGY5YTIwNWI5.webp)
Az I. László (1077–1095) halála utáni királyváltást, Könyves Kálmán (1095–1116) trónra kerülését nagy reményekkel köszöntötte II. Orbán pápa
Kinga (Kunigunda) szentté avatása évszázadok óta váratott magára. Próbálkozások történtek erre már közvetlenül a halála után a XIV. század első felében, majd a XV. században is, aminek eredménye a XVII. század végén a magyar királylány boldogok közé emelése lett.
A kutatásokat Prof. Dr. Kásler Miklós 2018-ban kezdeményezte Erdő Péter bíboros kérésére. Ekkor történt meg az első mintavételezés és archeogenetikai elemzés Szent Margit koponyaereklyéjéből, valamint Macsói Béla herceg csontvázából.
Árpád-házi Anna 1260 körül született a magyar királyi családban, V. István magyar király és Kun Erzsébet legkisebb leányaként.
Helyreállította az ország területi épségét: 1291-ben visszafoglalta a nyugat-magyarországi várakat, sőt seregével Bécs alá is elért. Albert kénytelen volt békét kötni vele.
I. András hazahívta öccsét Bélát Lengyelországból, s megtette trónörökösévé, de aztán ezt felmondta, amibe Béla nem nyugodott bele.