A metabolikus szindróma napjaink egyik civilizációs népbetegsége, amely a szénhidrát- és zsíranyagcsere szerteágazó zavarával jár, és az elhízás, a cukorbaj, a szív- és érrendszeri betegségek, az agyi események "előszobájának" tekinthető. Az okok javarészt az életmódban, azon belül is főként a táplálkozási szokásokban keresendők.
Görög kutatók most ötven, mintegy félmillió ember adatait felölelő tanulmány áttekintésével arra a következtetésre jutottak, hogy a mediterrán étrend nemcsak összességében a metabolikus szindróma, hanem annak valamennyi egyedi komponense ellen külön-külön is védőhatással bír. Összefoglalójuk az Amerikai Kardiológiai Kollégium szaklapjának (Journal of the American College of Cardiology) március 15-i számában jelenik meg.
A mediterrán étrendre jellemző az egyszeresen telítetlen zsírsavak nagy mennyiségű bevitele - főleg olajbogyó és olívaolaj formájában -, továbbá a gyümölcs- és zöldségfélék, a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek, valamint az alacsony zsírtartalmú tejtermékek mindennapos fogyasztása. Egy héten legalább egyszer valamilyen hal- vagy szárnyasétel, illetve olajos magvakból vagy hüvelyesekből készült fogás kerül terítékre, miközben vörös húsokat csak ritkán tálalnak. Az alkoholfogyasztás napi rendszerességű, ám mérsékelt, és jellemzően az étkezésekhez társul.
Mitől olyan egészséges a mediterrán táplálkozás?
A mediterrán táplálkozás titkát már sokan tanulmányozták, hiszen ez a legismertebb olyan étrend, amely bizonyítottan képes több halálos betegségek kockázatának átfogó csökkentésére. Célpontjai között szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz, az elhízás, sőt, még egyes rosszindulatú daganatok is. Korábbi vizsgálatokban kimutatták a hasi elhízásra, a vér lipid-összetételére, a cukor-anyagcserére és a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatását is - márpedig ezek mind a keringési betegségek és a diabétesz kockázati tényezői. A kedvező élettani hatások hátterében az étrend általános antioxidáns és gyulladásgátló képessége áll, melyen belül kulcsfontosságúnak tűnnek az olívaolaj, a gyümölcsök és zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a halételek összetevői.
Demostenes Panagiotakos és Christina-Maria Kastorini, az athéni Harokopio Egyetem kutatói egyértelműen azon a véleményen vannak, hogy a metabolikus szindróma megelőzését célzó közegészségügyi stratégiában kiemelt helyet kell biztosítani a mediterrán étrendnek. Mivel a legtöbb ország anyagi mozgástere a 21. században is erősen behatárolt, a keringési betegségek népesség-szintű megelőzésének egyetlen megfizethető, ugyanakkor hatékony eszköze az egészségesebb táplálkozás lehet - érvelnek a görög kutatók. Ráadásul olyan egészséges táplálkozási formáról van szó, amely a legkülönbözőbb népek és kultúrák szokásaival könnyen összhangba hozható.